centi-, kilométer

Böjte Csaba testvér a Hargita megyei Hidegségen mutatott be szentmisét, beszédében újra szívhez szóló gondolatokat mondott.

Az örök élet kulcsát adjuk a gyereknek, amikor megtanítjuk imádkozni.  Nem tudom, hogy megmarad-e benne valami abból, amit irodalom – vagy történelemórán tanul. De ha megtanítjuk imádkozni őt, akkor a lehető legjobb dolgot adtuk a kezébe.

Isten nélkül nagyon nehéz, fárasztó, kilátástalan minden. A Mennyei Atya amikor “használati utasítást” adott nekünk az élethez, akkor a tízparancsolatot adta a kezünkbe.

Az első parancs így szól: “Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!”.

Lehetsz pap, nevelő, szakács, lehetsz bármi, de Istennek a legfontosabb elvárása, hogy imádd Őt.  A Jóisten bármit tud teremteni: templomot, iskolát, gyermekotthont, tényleg bármit.

Kivéve egy dolgot: egy olyan szabad akaratú embert, aki tiszta szívvel, lángoló szeretettel szereti Őt. Ezt csak mi teremthetjük meg, szabad akaratunkkal úgy dönthetünk, hogy azt mondjuk: “Uram, kicsi vagyok, szegény vagyok, de én szeretnélek téged nagyon szeretni!”.

Istent szeretetben nem lehet felülmúlni: ha egy kis centit is mész feléje, akkor ő kilométereket jön feléd!

Ha egyetlen dolgot taníthatnék a gyerekeknek, ha egy dolgot mondhatnék nekik, akkor az az lenne: Uradat, Istenedet imádd!

Ha megnézitek, hogy mi mindent építettünk, mi mindent valósítottunk meg, és megkérdezitek tőlem, hogy mindez honnan van, – az erő, az újrakezdés, a bátorság, az anyagiak – azt mondanám Istentől.

Hiszek az imádság erejében: sokszor megtapasztaltam, hogy lehetetlen, kilátástalan helyzetben Isten meghallgatta az imánkat. Maga Jézus mondta: bármit kértek az én nevemben közösen, azt megkapjátok!

Forrás : magnificat.ro

Böjte Csaba (Kolozsvár, 1959. január 24. –) ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása.

Babits Mihály: Esti megérkezés

Babits Mihály

Babits Mihály: Esti megérkezés

Az esti sötét
halk mezei lelkét
a mohó kilométerek
bús messzibe nyelték.
Kocsim ablakait most
veri a fény,
hét sorban a lámpák
jönnek elém.

Tépett takaró lett
már a sötétből;
csak az ég, a nagy ég
fut velem a rétről;
kiejtik az utcán
a csönd mezei
csokrát a kiránduló
fáradt kezei.

De harsan a lángok
lármája, a lámpák
csilláma szemembe
csengeti lángját.
Máshol az éjszaka
csendje halálos:
itt villan a villany
és villog a város.

Idelenn a város
villanya villog,
de fenn a nagy ég
száz csillaga csillog:
a villany a földi,
a csillag az égi,
a villany az új,
a csillag a régi.

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.