becsületes élet.

Melldöngetés és a farizeusi kérkedés nem ér semmit. Mindig rokonszenves az olyan ember, aki magáról, dolgairól, hivatásáról keveset beszél, de csendben annál odaadóbban dolgozik.

És mindig gyanús az olyan, aki hangosan katolikus, vagy úton-útfélen a nemzetiségével kérkedik. A melldöngető, fennhangon magyarkodó magyarok teszik fajuknak a legrosszabb szolgálatot. (…)

Nem a beszédek és nem a pohárköszöntők, nem a szereplések viszik előbbre a közösség ügyét és öregbítik a becsületét a kívülállók szemében, hanem a hit szerinti becsületes élet; a csendes, zajtalan munka, a kötelességek lelkiismeretes vállalása azon a helyen és szerepben, ahová a hivatás és a közösség bizalma állított.

122 éve, ezen a napon született Máron Áron erdélyi katolikus püspök, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) az erdélyi katolikus egyház püspöke.

napbanézés. pünkösdkor.

A moldvai csángók pünkösd hajnali napbanézése a csíksomlyói zarándoklat hagyományos szokásrendjébe illeszkedő rítus. A moldvai csángók hite szerint a Kis-Somlyó hegyének keleti lejtőjén pünkösd hajnalban megláthatják a napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját, illetve más szent dolgokat. Az 1980-as évek közepéig a pünkösd hajnali napvárásban jórészt 25-40 fős csángó csoport vett részt. A több településről érkező búcsúsokból összeverődött csoport deák vagy búcsúvezető kíséretében foglalt helyet hajnal előtt a Kis-Somlyó hegyén, ahol énekléssel, imádkozással várták a napfelkeltét.

A hagyományos éneklési mód, amelynek során alkalomhoz kötődő magyar énekeket énekeltek (például a Jöjj, Szentlélek Úristen kezdetű éneket), a búcsúvezetők megritkulásával, a moldvai csángókat érő asszimilációs folyamatok és a kultúraváltás következtében a 2000-es évek elején megszűnt, a magyar énekek helyét román énekek vették át (például a Coboară din ceruri o Duhule Sfânt kezdetű éneket).
A csángók rendszerint hajnal előtt kimennek a Salvator kápolnához, ahol hajnalig imádkoznak, beszélgetnek. Körülbelül egy órával a napfelkelte előtt a keleti lejtőn szoktak felsorakozni, ahol hangos énekléssel várják a napfelkeltét. Ezt követően több percen keresztül mereven néznek a napba megfüstölt üvegen, zsebkendőn, fejkendő csücskén, napszemüvegen keresztül. Aki látni vél valamit, az hangosan elmondja tapasztalatát a többieknek, amelyet azok értelmeznek, saját asszociációjukkal dúsítanak.

A moldvai csángók számára a napvárás érzelmi/rituális feltételeinek a keretét a búcsú térbeli és időbeli szerkezetébe való bekapcsolódásuk képezi. A búcsú során számos áldozati jellegű rituális cselekvésre kerül sor. Már a búcsúra való utazás előtti napokban rituális előkészületeket tesznek, például naponta misét hallgatnak, többször végigmondják a rózsafüzért, böjtölnek.
A kialvatlanság, a szokásosnál hiányosabb táplálkozás, az időjárás esetleges viszontagságai a test intenzívebb igénybevételét eredményezik. A Kis-Somlyó hegyének meredek oldalán lévő keresztutat a moldvai csángók csoportjai is végigjárják. Nemcsak nappal, szombaton délután, de többen pünkösd vasárnap napfelkelte előtt, a kora hajnali sötétségben is. A testi nehézségeknek, a fáradtságnak vallásos jelentősége van számukra, áldozati jellegű cselekvés, érdem. Régebben a moldvai csángók is gyalog mentek Csíksomlyóra. Az út egy hétig is eltarthatott. A misék alatt időnként látni lehet, hogy katrincás asszonyok a mise egész ideje alatt térden állnak a mellékoltárok lépcsőjén.

Bővebben…

A hitvalló

„ Valójában egy imafüzet és egy DVD bemutatójáról akartam tudósítani. De Márton Áron szellemisége engem is magával ragadott. Így indultam el, hogy a rendelkezésemre álló rövid idő alatt egymásba fűzzek olyan momentumokat, amelyekkel emlékét védjük és őrizzük: elsősorban a hitéletben, aztán a képzőművészetben, kiadványokban, az írott és képes médiában, a filmművészetben. Hála Istennek az események felgyorsultak, így például a magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság Márton Áron Emlékévet hirdetett születésének 120. évfordulója alkalmából, és a Márton Áron alakját idéző emberi találkozások is megsokszorozódtak. Egyre erősebben érződik népének ragaszkodása ahhoz a hitvallóhoz, akihez ő is az Isten után, szent szerelemmel ragaszkodott.” – a szerkesztő, Márkus Etelka

Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) az erdélyi katolikus egyház püspöke.

36 éve ezen a napon halt meg Márton Áron az erdélyi katolikus egyház püspöke, e bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Márton Áron-emlékévet hirdet a nemzetpolitikai államtitkárság a püspök születésének 120. évfordulója alkalmából. Az idén december 24-én induló és 2016. december 24-én záruló rendezvények között jubileumi konferenciák, rendhagyó történelemórák és fiataloknak szóló vetélkedők egyaránt szerepelnek.

Szeptember 29-én, Szent Mihály főangyal ünnepén, délelőtt 11 órától kezdődik Gyulafehérváron a búcsús szentmise, melynek főcelebránsa Miguel Maury Buendía érsek, romániai apostoli nuncius. Közvetlenül a szentmise után lesz annak a kőszarkofágnak a megáldása, amelybe Áron püspök földi maradványai kerültek áthelyezésre a székesegyház kriptájából.

(Forrás: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség)

Továbbá : Áron püspök utolsó útja.

birtoklás. elengedés.

“Ha azt, ami most megadatik, képes vagyok elengedni, akkor tudom élvezni is, hiszen nem akarom megtartani, nem kívánom birtokolni, ezért nem kell félnem az elvesztésétől sem.

Ezért nem is a birtoklás az élvezetnek a kulcsa, hanem az elengedés képessége.”

Pál Feri: A függőségtől az intimitásig

Pál Ferenc, közismert nevén: Pálferi, (Budapest, 1966. június 29.) római katolikus papmentálhigiénés szakember, 1986 és 1989 között válogatott atléta.

Hivatalos facebook oldala itt.

Hivatalos oldal itt található.

Prohászka Ottokár: Kő az úton

Prohászka Ottokár

Prohászka Ottokár: Kő az úton

Gondolod, kerül életed útjába
Egyetlen gátló kő is hiába?
Lehet otromba, lehet kicsike,
Hidd el, ahol van, ott kell lennie.

De nem azért, hogy visszatartson téged,
S lohassza kedved, merészséged.
Jóságos kéz utadba azért tette,
Hogy te megállj mellette.

Nézd meg a követ, aztán kezdj el
Beszélgetni róla Isteneddel.
Őt kérdezd meg, milyen üzenetet
Küld azzal az akadállyal neked.

S ha lelked Istennel találkozott,
Utadban minden kő áldást hozott.

Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) katolikus egyházi író, székesfehérvári püspök, a magyar keresztényszocializmus képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Forrás : Életszépítők.hu facebook.

ellentét mint érték.

Pál Feri atya

“Idővel rájöhetünk arra, hogy annak az ellentéte is értéket képviselhet, amiről eddig azt gondoltuk, hogy csak e szerint érdemes élni.

Néhány évvel ezelőtt Dobogókőn tartottam előadást az egyik legnagyobb kincsünkről, a személyességről.

Miután végeztem, jelentkezett egy bölcs, hatvan év körüli pszichológusnő:

‘Feri, ez nagyon szép, de életem során kétszer is előfordult, hogy olyan embertől tanultam meg valami fontosat, akit határozottan nem kedveltem.

Sőt, kifejezetten távol tartottam magam a velük való személyes kapcsolattól, ám azok az értékek, amelyeket ezek az emberek képviseltek, nagy hasznára váltak az életemnek, sokat gazdagodtam általuk.’

Ott álltam, mint a sült hal, és egyszer csak megtanultam valamit.

Ilyen az, amikor hirtelen meglátjuk egy értékünk ellentétét, ami szintén értéket képvisel.

Ebben a helyzetben a korábbi meggyőződésünk egyoldalúságait érdemes fölismernünk, a korábbi igazságaink igazságtalanságát belátnunk.”

Pál Feri: A szorongástól az önbecsülésig

48 éve ezen a napon született Pálferi, római katolikus pap, Isten éltesse sokáig,  e bejegyzéssek Rá emlékezünk.

Pál Ferenc, közismert nevén: Pálferi, (Budapest, 1966. június 29.) római katolikus papmentálhigiénés szakember, 1986 és 1989 között válogatott atléta.

Hivatalos facebook oldala itt.

Hivatalos oldal itt található.

Sarlós Boldogasszony.

Szűz Mária látogatása Erzsébetnél.

„Mária pedig útra kelt azokban a napokban…” Lk 1,39
Máriát nehéz gondok nyomasztották. Megérezte, hogy nem jó az embernek, nyomasztó gondjaival egyedül maradni. Ezért útra kelt Erzsébethez, aki Isten közelségét megtapasztaló ember volt. Ha egyedül maradunk nehéz gondjainkkal, tovább szőjük azokat, pesszimista gondolatokkal. Így, ami nehéz volt, még nehezebbnek tűnik az egyedüllét szomorúságában. Ha viszont mozgásba hozzuk magunkat és megkeressük eszköztárainkat, fogódzó pontjainkat, dinamizáljuk erőforrásainkat, és a „nyomasztó gond” feloldásának a tapasztalatával, lephet meg bennünket útra kelésünk.

T. Sebestyén Ottó plébános, Caritas lelkiigazgató, Kalot és Erdélyi Háló elnök.

Forrás : Morzsák a léleknek.

Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” vagy latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis. A 13. századtól július 2-án tartották, egészen a II. vatikáni zsinatig, amikor is május 31-re helyezték át. Azonban néhány országban –így Magyarországon– napjainkban is július 2-án ünneplik. S mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a sarlós Boldogasszony nevet viseli.