Üzenet

“Üzenetet írok mindazoknak, akik közülünk valók voltak, és elindultak új világba, új emberek közé, mindazoknak, akik új utakat akarnak törni, és rombolni akarnak mindent, ami régi.”

“Üzenek nektek, ti új emberek, én a régi ember. Valamikor nemrégen még többen jártuk ezeket a hegyeket. Sokan és fiatalok mind és magyarok mind, de megapadtunk. Többen más utakra fordultak, könnyebb utakra. Sima völgyi utakra tértek, mert nehéz hegyet járni. De én itt maradtam a hegyek között. Járom a tövises ösvényt és hosszú esztendőkön által körülfújt fagyos szél és perzselt a nap és nemsokára talán utolsó leszek az utolsók között.

De lesznek, akik utánam jönnek, az én maradékaim. Amikor én már elpihentem, erős ifjú lábakkal nyomomba lépnek ők. És nem szállnak le a hegyről, hogy láncos rabjai legyenek hírnek, dicsőségnek és idegen kultúrának. Mert erősek lesznek. Hatalmasok és magyarok. Az én lábam nyomát pedig eltemeti a hó, de síromon sohasem lesz korhadt a fejfa, de a felém boruló domb virágos lesz mindig, tudom. És emlegetni fognak engem is, apáimat is az én véreim. Az én munkámat folytatják ők és az én életem örökkévaló lesz bennük.”

(Régi Kalotaszeg – részlet)

41 éve ezen a napon halt meg Kós Károly magyar építész, író, e bejegyzéssel Rá emlékezünk

Kós Károly (eredetileg Kosch) (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 25.) magyar építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.

Keserves hajnali és szapora Kalotaszeg

Kallós Zoltán és az Ökrös együttes: Keserves hajnali és szapora Kalotaszeg

2 napja halt meg Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajzkutató. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Kallós Zoltán (VálaszútRománia, 1926. március 26. – Válaszút, 2018. február 14.) Kossuth-nagydíjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő; a nemzet művésze, a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja (2005).

Népzenei gyűjtőmunkájának eredményeként mintegy 15 ezer dallamot jegyzett le, valamint 26 kazettát és számos CD-t jelentetett meg. Nagy szerepet játszott az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom létrejöttében és elterjedésében.

Tcha Limberger : Gyöngyvirágos a türei nagytemplom

Tcha Limberger : Gyöngyvirágos a türei nagytemplom

Gyöngyvirágos a türei nagytemplom,
Te vagy benne legszebb virág galambom.
Úgy elnézlek te gyönyörű virágszál,
Azt se tudom hogy a pap mit prédikál.
Aranycsatos imakönyv a kezedbe,
Isten tudja, mi van a te szívedbe.
Kék virágos a mérai temető,
Engem temessenek oda legelőbb,
Engem elől, azután a babámat,
Ne keressen más szeretőt magának.
Háromszor is elindultam s elmentem,
Ablakidhoz még közel sem mehettem,
A kapuban úgy elfogott valami,
Hogy egy árva szót sem tudtam szólani.
Édesanyám voltál, mért nem tanítottál,
Gyenge fűszál voltam, mért nem hajlítottál?
Gyenge fűszál voltam, meghajlottam volna,
Ilyen nagy bánatra nem jutottam volna.

Tcha Limberger (Brugge, 1977) egy belga cigányzenész, aki gitárosként, hegedűművészként és énekesként is ismert. Piotto Limberger, a karmester unokája. Bár látását születésekor elveszítette, hamarosan kiderült, hogy többet lát a világból, mint az átlagemberek többsége. Gyerekkora óta több hangszeren játszik, színes egyéniségének köszönhetően számos zenei műfajban kamatoztatja tehetségét.

Tcha Limberger hivatalos honlap itt.

Tcha Limberger hivatalos facebook oldal itt.

Magos zenekar – Bonchidai muzsika

A zenekar 2008. március végén alakult. Elsősorban Erdély (Kalotaszeg, Mezőség, Székelyföld) és a Kis-Magyarország (Szatmár, Dunántúl) területeinek dallamait játsszák.

Az eredeti hangzás megtartása mellett a népi kultúra zenei hagyományainak művelésével is foglalkoznak. Előadásaikon hitelesen előadott népzenei összeállítások kerülnek nyilvánosságra, melyek során megfigyelhető – az adott tájegységen belül – az érintett falu zenészeinek a hatása is.

A városi táncházas közeg és a kortárs zenekarok szintén nagy mértékű befolyással bírnak egymás zenéire, így az asszimilálódás elkerülhetetlen. Ezt figyelembe véve – de újra és újra visszatérve az eredeti hangzáshoz – fejlesztik tovább a zenéjüket. Ennek alapfeltétele zenei ismereteik folyamatos bővítése és az így megszerzett tudás elmélyítése, ugyanakkor alkalmazkodniuk kell a jelen kor táncházas befolyásoltságához, valamint a külvilág hatásaihoz egyaránt.

Továbbörökítve alkalmazzák az egymástól megszerzett ismereteket pedagógiai szinten is, ezzel is törekedve önálló zenei világ kialakítására. Gyakran járnak gyűjtőutakra Erdélybe, s az így elsajátított zenei élményeket építik be a muzsikába, és ismertetik meg az adott tájegység zenei hagyományait a zenehallgatókkal.

Fontosnak tartják, hogy megőrizzék és tovább szélesítsék a különböző vidékek zenei hangulatára történő rálátást, valamint az így szerzett ismeretekre alapozott alkotást és annak kibontakoztatását, ilyen módon is nyitva tartva a magyar népzene világát az érdeklődő közönség előtt.

Tagok: Soós Csaba – hegedű Fekete Márton – brácsák Enyedi Ágnes – ének Enyedi Tamás – cimbalom Horváth Dávid – nagybőgőmegőrzését, bemutatását.

Szeretnénk megmutatni a laikus, tágabb társadalomnak is, hogy a magyar kultúra, a népzene és néptánc szeretete és ismerete mennyire fontos, és hogy ez közkincs, amit ápolni, őrizni kell, és továbbadni a jövő nemzedékének.

Megértetni a fiatalokkal, hogy ez az egész nem csak a muskátliról és a csárdás lépésről szól, hanem ugyan olyan jót lehet rá mulatni, mint bármi más, manapság divatos zenére, táncra.

Facebook oldaluk itt.

Hivatalos honlap itt.