szabad.

Egyszer. Mindig csak egyszer.
Mindig először, mindig utoljára.
Nem a törvényt keresni.
Szabadnak lenni.
Nem alkalmazkodni.
Elhatározni.
Nem a megszokás.
A váratlan.
A kaland.
A veszély.
A kockázat.
A bátorság… a küszöbön állni.
Folytonos átlépésben lenni.
Élve meghalni, vagy meghalva élni.
Aki ezt elérte, szabad.
És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet.

122 éve ezen a napon született Hamvas Béla magyar író, filozófus, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) Kossuth-díjas magyar író, filozófus, esztéta és könyvtáros, Hamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

túlélés.

Legnagyobb kalandjaink túlélések. Noha egyetlen porcikánk sem kívánta, a halál torkába pottyanunk, és küzdenünk kell vele a végsőkig.
Olyan határokat feszegetünk, amelyekről soha nem gondoltuk, hogy a közelébe kerülhetünk, vagy netán átléphetők. A történet azonban a miénk.
Elmesélhetjük egymás szavába vágva a társaságban, hogy kivel, hogyan, mi történt. Előadhatjuk olyan színesen, hogy szinte filmre kívánkozik.
De mindez lényegtelen ahhoz képest, hogy hegymászás közben valójában önmagunkat építjük, életünk történetének elemei ott és akkor állnak össze mesés egésszé.

5 éve, ezen a napon tűnt el Erőss Zsolt, erdélyi születésű székely hegymászó. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Erőss Zsolt (Csíkszereda, 1968. március 7. – Kancsendzönga, 2013. május 21. körül) erdélyi születésű székely hegymászó, aki első magyarként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát. Magyarország legeredményesebb magashegyi hegymászója; tíz 8000 m fölötti csúcsot hódított meg (ebből kettőt műlábbal), amivel a nemzetközi élmezőnybe is bekerült. 2013. május 21-én a Kancsendzönga megmászása után a visszaúton eltűnt.

Szécsi Pál : Nincsen barátom

Szécsi Pál : Nincsen barátom
Milyen furcsa?
Gyermekkorunkban milyen sok barátunk van.
Ezek a barátságok egy életre szövődnek.
Aztán, ahogy felnövünk, egyedül maradunk.
Hová lettek? Nem tudom.Nincsen barátom, csak sok haver,
És ez időnként kissé lever.
Príma cimborák, néha tényleg jópofák,
Semmi más.

Együtt csavargunk nap-nap után,
Egyről esik szó köztünk csupán.
Lányról, kalandról, semmi másról,
De arról százszor.

Két ital között senki nem közölt
Semmi fontosat még,
Én is hallgatok, s arra gondolok,
Többet érdemelnék.

Nincsen barátom, csak sok haver,
És ez időnként kissé lever.
Bár ők jópofák, de egy régi jó barát
Az más.

Tá-tá-dá, dat-tá-dá..

Együtt csavargunk nap-nap után,
Egyről esik szó köztünk csupán.
Lányról, kalandról, semmi másról,
De arról százszor.

Két ital között senki nem közölt
Semmi fontosat még,
Én is hallgatok, s arra gondolok,
Többet érdemelnék.

Nincsen barátom, csak sok haver,
És ez időnként kissé lever.
Bár ők jópofák, de egy régi jó barát,
Az más, biztos más, igen más, egész más.

74 éve ezen a napon született Szécsi Pál, magyar énekes, e bejegyzéssel Rá emlékezünk,

Szécsi Pál (Budapest, 1944. március 20. – Budapest, 1974. április 30.) magyar énekes, előadóművész, dalszerző szövegíró.1967-ben a salgótarjáni amatőr versenyen megnyerte az énekesek versenyét, ugyanebben az évben a Táncdalfesztiválon a Csak egy tánccímű dallal második helyezést ért el. Tagja lett a Rádió Tánczenei Stúdiójának. Bársonyos hangja, kiváló színpadi mozgása, megjelenése, egyedi előadói stílusa révén, minden idők egyik legnépszerűbb magyar könnyűzenei előadója volt. 1974-ben bekövetkezett halála pillanatától mítoszok és legendák fonódnak személye köré, melyek napjainkig élnek.

Garai Gábor : Jókedvet adj

Garai Gábor

Garai Gábor : Jókedvet adj

Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

Garai Gábor (eredeti neve: Ruprecht Gábor) (Budapest, 1929. január 27. – Budapest, 1987. szeptember 9.) Kossuth-díjas (1965) magyar költő, író, műfordító, kritikus.

utazás. kaland. álom.

Egy fiatal, pénztelen világutazó

A fiatal orosz utazó 2011 decemberében hagyta el otthonát, hogy nyakába vegye a világot.

Fuvarra várva Kazahsztánban

Beszélgetésünkkor már 75 országban járt, és kalandos utazása még közel sem tart a végénél, ugyanis a teljes amerikai kontinens felfedezése még előtte áll.
Nem Jaroszláv Szmirnov az egyetlen ember a Földön, aki éveket tölt el azzal, hogy megismerje bolygónk minden zegzugát. Az ő útja azonban attól különleges, hogy mindezt pénz és a modern technika vívmányainak segítsége nélkül teszi. Üres zsebbel kelt útra, térkép, mobiltelefon, laptop nélkül, hogy megtapasztalja az igazi szabadságot, és felfedezze a világot, vele együtt az emberek jóságát és segítőkészségét. Jaroszláv 2014 májusában hazánkba érkezett, és miközben a magyarok vendégszeretetéről is meggyőződött, az ng.hu-nak adott interjúban mesélt az elmúlt évek élményeiről.

Bővebben…

Élet. Himnusz.

Kalkuttai Teréz Anya

Kalkuttai Teréz anya: Az élet himnusza

Az élet az egyetlen esély, vedd komolyan!
Az élet szépség, csodáld meg!
Az élet boldogság, ízleld!
Az élet álom, tedd valósággá!
Az élet kihívás, fogadd el!
Az élet kötelesség, teljesítsd!
Az élet játék, játszd!
Az élet vagyon, használd fel!
Az élet szeretet, add át magad.
Az élet titok, fejtsd meg!
Az élet ígéret, teljesítsd!
Az élet szomorúság, győzd le!
Az élet dal, énekeld!
Az élet küzdelem, harcold meg!
Az élet kaland, vállald!
Az élet jutalom érdemeld ki!
Az élet élet – éljed!

Kalkuttai Boldog Teréz, közismert nevén Teréz anya (születési neve albánul: Agnes Gonxha Bojaxhiu; arománul: Agnesa/Antigona Gongea Boiagi; Szkopje, 1910. augusztus 26. – Kalkutta, 1997. szeptember 5.) vlach, pontosabban a mai Albániában és Macedóniában is kisebbségben élő aromán nemzetiséghez tartozó, római katolikus apáca, a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrend alapítója, a Nobel-békedíj (1979) és számos magas kitüntetés tulajdonosa, aki Kalkutta szegényei között végzett áldozatos munkájával az egész emberiség elismerését kiváltotta.