szülő. gyerek. család.

A japánok úgy tartják, a gyermek a folyó és a két szülője mellette a part.
Ők adnak keretet az életének, ők vigyzzák túl ne csorduljon.
Nem mondják meg, hogyan folyjon, nem szólnak bele, milyen sebességgel, nincs kötelező folyásirány, de vannak határok, támaszok, kapaszkodók.
És ott vannak ők egymásnak: a víz és a part.
Kiegészítik egymást és támogatják.
Attól teljesek, hogy együtt vannak.
Aztán egyszer majd eléri a víz a végtelen tengert, beleömlik és szabadon úszhat.

vihar. ember. lényeg.

Amikor kijössz a viharból többé már nem leszel ugyanaz az ember. És éppen ez a vihar lényege.

Murakami Haruki (村上春樹Hepburn-átírássalHaruki Murakami) (Kiotó, 1949. január 12.) japán író és műfordító.

7 perces csoda

A nagysebességű vasút olyan vasúti személyszállítást jelent, ami jelentősen gyorsabb a vasúti forgalom szokásos menetsebességénél. A speciális definíciók 200-320 kilométer/óra (125-200 mph) sebességet írnak elő, attól függően, hogy a pálya felújított vagy új építésű. De pontos szabály nincs, kisebb sebességek is előfordulhatnak helyenként.

A Sinkanszen (新幹線Hepburn-átírássalShinkansen?, ’új fővonal’) egy nagysebességű vasúthálózat Japánban, amelyet a Japan Railways, az ország fő vasúttársasága üzemeltet. Mióta 1964-ben megnyitották az első vonalat, a „Tókaidó Sinkanszent” (Tokió és Oszaka között), a hálózatot a legtöbb honsúi és kjúsúi nagyvárosra kiterjesztették, maximum 300 km/h-s sebességgel valamint földrengés– és tájfunbiztos vonatokkal. A tesztek során a vonatok sebessége a hagyományos vasúti kocsiknál 443 km/h, a mágnesvasút vasúti kocsijainál pedig 580 km/h volt.

Hiroshima

Hiroshima, előtte és utána

1945. augusztus 6-án délelőtt 8 óra 15 perckor az Amerikai Egyesült Államok légierejének egy B–29-ese, az Enola Gay, amelynek Paul W. Tibbets ezredes volt a parancsnoka (a gépet Tibbets anyjáról neveztek el) atombombát dobott Hirosimára.

A bombát az amerikaiak Little Boy-nak , vagyis kisfiúnak nevezték el. Urán 235-ös izotópon alapuló fissziós (maghasadás elvű), 15(+/- 20%) kilotonna robbanó erővel rendelkező atomfegyver volt, „puska” típusú bombának megépítve. A vakító villanással és gombafelhővel kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette Hirosimát. Az atomtámadás 140 ezer ember életét követelte, 70 ezer ember azonnal meghalt, a többiek pedig később, a sugárzás okozta betegségek következtében, amely ma is érezteti hatását.

Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést.

A lakosok száma 1960-ra érte csak el a háború előtti lélekszámot, de 1972-ben már 534 000 ember élt a városban. II. János Pál pápa 1981-ben meglátogatta az Atombomba Emlékmúzeumot, ahol beszédet mondott a Béke emlékparkban összegyűlteknek.

—–

Egy perc erejéig emlékezzünk meg ma az áldozatokról, gondolkodjunk el a történtek fölött és mondjuk mi is „Soha többé Hirosimát!”.

Hirosima (japánul „広島市”; „Hirosima-si”) város Japánban, a fő sziget, Honsú nyugati részén. Hirosima prefektúra székhelye és a Csúgoku régió legnagyobb városa. 1945. augusztus 6-án, a második világháború alatt atomtámadás érte.

Forrás innen és innen.