boldogság. boldogtalanság.

Mindig csodálkozom, mikor egyes barátaimtól és ismerőseimtől hallom: szeretnének olyan boldogok lenni, mint amilyennek én látszom. Nem tudom, mennyire igaz ez, vagy sem.

A boldogság nem mérhető semmiféle műszerrel, kérdezőlappal vagy szellemi meghatározással. Nem tudom, boldog vagyok-e, vagy sem.

De az engem körülvevő boldogtalanság mennyisége és intenzitása mindig meghökkent.

A boldogtalanság ugyanis látható, nyilvánvaló, és ha nem is mércével, de azért elég pontosan mérhető.

11 éve ezen a napon halt meg Faludy György magyar költő, író. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Faludy György (született Leimdörfer György Bernát József) (Budapest, 1910. szeptember 22. – Budapest, 2006. szeptember 1.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, író.

Arany János: Kertben

Arany János: Kertben

Kertészkedem mélán, nyugodtan,
Gyümölcsfáim közt bíbelek;
Hozzám a tiszta kék magasból
Egyes daruszó tévelyeg;
Felém a kert gyepűin által
Egy gerlice búgása hat:
Magános gerle a szomszédban –
S ifjú nő, szemfödél alatt.

Kevés ember jő látogatni,
Az is csak elmegy hidegen:
Látszik, hogy a halott szegény volt,
Szegény s amellett idegen.
Rokonait, ha van rokonja,
Elnyelte széles e világ;
Nem nyit be hozzá enyhe részvét,
Legföljebb… a kiváncsiság.

Műhely körül a bánatos férj
Sohajtva jár, nyög nagyokat;
Ide fehérlenek deszkái,
Épen azok közt válogat.
Amaz talán bölcső leendett,
Menyegzős ágy eme darab:
Belőlük elhunyt hitvesének
Most, íme, koporsót farag.

Siránkozik a kisded árva,
Amott sir öntudatlanul;
Ha nő szegény, az életkönyvből
Nehéz első betűt tanul!
Ölében rázza egy cselédlyány,
Duzzogva fel s alá megyen:
„Sirj no, igazán sirj!” kiált rá,
S megveri, hogy oka legyen.

Kertészkedem mélán, nyugodtan,
A fák sebeit kötözöm;
Halotti ének csap fülembe…
Eh, nékem ahhoz mi közöm!
Nem volt rokon, jó ismerős sem;
Kit érdekel a más sebe?
Elég egy szívnek a magáé,
Elég, csak azt köthesse be.

Közönyös a világ… az élet
Egy összezsúfolt táncterem,
Sürög-forog, jő-megy a népség
Be és ki, szűnes-szüntelen.
És a jövőket, távozókat
Ki győzné mind köszönteni!
Nagy részvétel, ha némelyikünk
Az ismerőst… megismeri.

Közönyös a világ… az ember
Önző, falékony húsdarab,
Mikép a hernyó, telhetetlen,
Mindég előre mász s – harap.
S ha elsöpört egy ivadékot
Ama vén kertész, a halál,
Más kél megint, ha nem rosszabb, de
Nem is jobb a tavalyinál.

(1851.)

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, a Kisfaludy Társaságigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.

A magyar költészet napját Magyarországon 1964 óta József Attila születésnapján, április 11-én ünneplik. Ebből az alkalomból minden évben irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt. A rendezvényeken klasszikus és kortárs költők versei egyaránt szerepelnek. Gyakran diákok, vagy éppen a ma is élő szerzők tolmácsolják a költeményeket.

Rúzsa Magdolna : Érj hozzám

Rúzsa Magdolna : Érj hozzám

Maradsz-e még mellénk bújó reggelért
Jöhetsz elém, szemfényvesztő keddekért.
Lopott világ, a tilos szögén lógat egy életen át.

Érj hozzám még egyszer
Hadd, hogy lássam a szárnyad
Csak meg ne mutasd másnak
Érj hozzám még egyszer
Hagyd, hogy szorítsalak jobban
Vesszünk el a mostban…

Várni rád, és remélni, hogy lesz még pár
Találkozás, nyárutón a Dunánál.
Ismerős vágy, piszkos tangót
Táncol a szívemen át.

Érj hozzám még egyszer
Hadd, hogy lássam a szárnyad
Csak meg ne mutasd másnak
Érj hozzám még egyszer
Hagyd, hogy szorítsalak jobban
Vesszünk el a mostban…

Váltakozik nap és éj,
Borban ringó tükörkép,
Lepke vagyok,
Fényednél
Oooooo…

Érj hozzám még egyszer
Hadd, hogy lássam a szárnyad
Csak meg ne mutasd másnak
Érj hozzám még egyszer
Hagyd, hogy szorítsalak jobban
Vesszünk el a mostban..

Rúzsa Magdi (Verbász, 1985. november 28.) Artisjus-díjas magyar énekesnő. A TV2 Megasztár című tehetségkutató műsor harmadik szériájának győzteseként vált ismertté.

slip – kicsúszni.

Mindenki azt fogja mondani, hogy nehéz elengedni a fájdalmat … és valóban az. Gyerekkorunk óta azt mondták nekünk, hogy tegyünk magunkévá a legjobb tapasztalatainkat és hagyjuk figyelmen kívül a rosszabbakat… De mi történik akkor, amikor a múlt legszebb emlékei a legtöbb kárt teszik a jövőnkben?

Hogyan elengedni? Hogyan haladunk előre?
A múlt kényelmes, A múlt ismerős, A múlt a börtön amely ellen harcolok hogy elkerüljem.
————————————————– ———————-
Koncepció / Koreográfia: Phillip Chbeeb Renee Kester

Everyone will tell you it is hard to let go of pain… and it is. Since we are children we have been told to embrace the best of our experiences & disregard the worst… But what happens when the most beautiful memories from our past end up doing the most damage to our future?

How do we let go? How do we move forward?

—–

A tánc a lélek elrejtett nyelve.

Dance is the hidden language of the soul.

Mata Hari, eredeti polgári nevén Margaretha Geertruida (Grietje) Zelle (1876. augusztus 7., Leeuwarden1917. október 15., Párizs) hollandiai születésű bártáncosnő. A francia hadbíróság 1917-ben a Német Birodalom javára végzett kémkedés vádjában bűnösnek találta és kivégeztette.

 

állati találkozás

Valószínűleg sok hírt hallott állatkínzásról.

Mivel a negatív dolgokra összpontosítunk, elkezdjük elfelejteni a pozitív élményeket.
Damian Aspinall, angol természetvédő képes volt fogságban tartott gorillákat a természetbe átvinni az Aspinall Alapítvány segítségével.

Damian Aspinall egy “Kwibi” nevü gorillára vigyázott  5 évig, majd visszavitte a vadonba, hogy normális életet tudjon élni.
Ennyi év után, Damian úgy döntött, hogy megkeresse Kwibit a dzsungelben.

Ő egy időben eléggé elvesztette a reményt, hogy soha nem találja meg Kwibi-t, de amikor egy ismerős gorilla hirtelen megjelent.
És csakúgy, mint a régi időkben, ugyanúgy viselkedtek mint apa és fia. Damian még meg is etette Kwibit és mindezt filmre is vették, és már sok embert befolyásolt.

Forrás : wisediaries.com .

Ady Endre : Szeretném, ha szeretnének

Ady Endre : Szeretném, ha szeretnének

Sem utódja, sem boldog őse,
Sem rokona, sem ismerőse
Nem vagyok senkinek,
Nem vagyok senkinek.

Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.

De, jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.

Ezért minden: önkinzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.

Forrás : Napi Vers facebook.

Diósadi Ady Endre, teljes nevén: Ady András Endre (Érmindszent,1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, sokan úgy is nevezik: „a Színészkirály”.

Kányádi Sándor: Felemás őszi ének

Kányádi Sándor: Felemás őszi ének

Építsd föl minden éjszaka
Építsd föl újra s újra
Amit lerombol benned
Nappalok háborúja

Nevetségesen ismerős
Minden, mit mondtam s mondok
Nehéz nyarunk volt, itt az ősz
S jönnek a téli gondok

Ne hagyd kihunyni a tüzet
A százszor szétrúgottat
Szítsd a parazsat, nélküled
Föl újra nem loboghat

Nevetségesen ismerős
Minden, mit mondtam s mondok
Nehéz nyarunk volt, itt az ősz
S jönnek a téli gondok

Nehéz nyarunk volt, itt az ősz
S jönnek a téli gondok

Már csak magamat benned és
Magamban téged óvlak
Ameddig célja volna még
Velünk a Fönnvalónak

Nevetségesen ismerős
Minden, mit mondtam s mondok
Nehéz nyarunk volt, itt az ősz
S jönnek a téli gondok

Nehéz nyarunk volt, itt az ősz
S jönnek a téli gondok

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. –) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.