Haza a magasban

1 éve, ezen a napon halt meg Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajzkutató. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Kallós Zoltán (VálaszútRománia, 1926. március 26. – Válaszút, 2018. február 14.) Kossuth-nagydíjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő; a nemzet művésze, a Magyar Corvin-lánc tulajdonosa. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja (2005).

Népzenei gyűjtőmunkájának eredményeként mintegy 15 ezer dallamot jegyzett le, valamint 26 kazettát és számos CD-t jelentetett meg. Nagy szerepet játszott az erdélyi és a magyarországi táncházmozgalom létrejöttében és elterjedésében.

Se cigány, se magyar: költő

Se cigány, se magyar: költő

Farkas Wellmann Endre beszélgetése Rafi Lajossal

Rafi Lajos bádogosként dolgozó cigány költő volt. Cigány, nem roma, hiszen származására így volt büszke. Rövidre szabott élete negyvenkét éves korában ért véget valahol Gyergyószárhegy és Gyergyóremete között egy éjszakai személyvonat kerekei alatt. Két rendhagyó, döbbenetesen izgalmas verseskötet maradt utána, melyek közül az elsőt svéd nyelvre is lefordították… A magyaroknak cigány volt, de sajátjai is elfordultak tőle: köztük sem talált befogadásra a hagyományokkal szembeszegülő csodabogár írástudó. Rafi Lajos 2013 június 23-án halt meg.

– Mi az első gyerekkori élményed?
–Emlékszem, ahogy a gyerekek reggelente óvodába indulnak. Ballagnak minden reggel, és nekem itthon kell maradnom mindig. Egyszer mondtam az anyámnak: „Mondd meg apunak, hogy valahogy csináljuk úgy, hogy én is menjek oviba”, és addig sírtam, amíg édesanyám megvette az akkori uniformist, ilyen kis szürkés óvodás ruhát, és akkor elkezdtem a kicsi csoportot az óvodában.

– Ez hol történt, hol laktál akkor?
–Itt, Szárhegyen. Annyira megszerettem az óvodát, hogy végig, három évig jártam oda. A nagyapám elkísért, hazakísért, nagyszerűen telt az idő.

– Ez azt jelenti, hogy a család már régóta ott élt Gyergyószárhegyen, vagy akkoriban költöztetek oda?
–A családom 1972-ben kerülhetett Gyergyószárhegyre, és ezt alátámaszthatom, mert édesapámnak ilyen feliratozott csatornái vannak, számtáblázva, ott látszik, hogy édesapám’71, ’72-ben már járogatott Gyergyószárhegyre. A család a Nyárádszereda melletti jobbágyfalvi. Ez egy jobbágyfalu volt, az én nagyapám ottan kovácskodott. Édesapám egyedüli gyerek volt a családban, nevelőszülők gyerekeként elvégezte a nyolc osztályt. Nem tetszett neki a kovácsmesterség, ezért elment Nagyváradra. Hallotta, hogy ott van egy profi bádogos, és másfél évig nála tanult. Miután visszatért, a cigánytörvények szerint megnősült, és nagyapám félbehagyott a kovácsmesterséggel. Elköltöztek Gyergyószárhegyre. Gyergyószárhegyet úgy ismerte meg édesapám, hogy az édesanyám Csíkdánfalván nevelkedett, és miközben édesapám udvarolgatott, került egy szárhegyi illető, aki megkérte, szálljon le a vonatról, és mérjen fel neki valami munkálatokat, és édesapám akkor megkedvelte ezt a Szárhegyet.

Bővebben…

Latinovits Zoltán.

38 éve ezen a napon halt meg Latinovits Zoltán, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, sokan úgy is nevezik: „a Színészkirály”.