Reményik Sándor: Kegyelem

Reményik Sándor: Kegyelem

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, egetostromló akarattal –
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótalanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!

S akkor – magától – megnyílik az ég,
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat – hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor – magától – szűnik a vihar,
Akkor – magától – minden elcsitul,
Akkor – magától – éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától – friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

Bács Ferenc (Nagyszeben, 1936. június 19. – Budapest, 2019. április 16.) Kossuth– és Jászai Mari-díjas erdélyi származású magyarszínész, érdemes és kiváló művész.

Hámori Gábor : Imádság legyen

Hámori Gábor : Imádság legyen

Van az úgy hogy nem akarok itt lenni a földön,
A hús és vér míg körül vesz a lelkemnek börtön,
Bele kényszerítve gonosz nem kívánt világba,
Menekülök én néha a versbe irt imába.
Próbálok így megnyitni egy kaput és belépni,
Kicsit itt hagyni a testet élni ami égi,
Közelebb kerülni hozzá szeretetét venni,
Köldökzsinoron keresztül mint a magzat kap enni,
Imádkozó betűk álljatok most sorba szépen,
Mutassátok úgy van itt lenn ahogyan az égben,
Látni vágyom érezni és hallani törvényed,
betűk, szavak rovásával megfejteni lényed.
Imádkozom én e percben e fehér papírlapon
Bízom benne válaszod sok kérdésemre megkapom.
Szeretlek mert annyi szépet, annyi csodát kapok,
Magamból én egy szeletet ismét neked adok,
Nemcsak annyit, mindenemet testemet, szívemet,
lélegzetem, szemem, kezem, munkám, mit művelek,
Neked adom mindenem, habár semmim nincsen,
A tőled kapott szeretet a legdrágább kincsem,
Jézus Uram szépen kérlek érints most meg engem,
Mutass utat kérlek mindig tudjam mit kell tennem.
Segíts kérlek ne legyek a jóra soha rest, bár nap mint nap
legyőzni való ellenség a test, féltékenység, irigység, lustaság és harag,
s ha nem vigyázok hamar útitársam marad.
Ments meg kérlek önmagamtól, a démonok sorától,
Segíts kérlek tisztább legyek e versnek, e sorától.
Tisztítsd meg a szívem, testem, bocsánatot kérek,
hogy lelkem gyakran gúzsba köti sok sátáni vétek,
Ments meg engem a gonosztól,
Ments meg önmagamtól,
Legyél kérlek útitársam most e pillanattól,
el ne hagyj és segíts, én se válasszak más utat,
Csak azt mit a lélek szava naponta megmutat,
Taníts kérlek őszintén tiszta szívből szeretni,
A félelmeket, bántásokat, elengedni, feledni.
Taníts kérlek imádkozni, igazán lélekből, ezt várod
a magyartól a szeretet népedtől.
Segíts imádság legyen ha kenyered szelek, imádság legyen ha állok,
ha valahová megyek, imádság legyen a munka, vagy ha alszom
éppen, imádkozzak hozzád szívből, ha nem kapom mit kértem,
imádság legyen reggelem, estém, s lépéseim,
imádság legyen válaszom, és a kérdéseim,
imádság legyen testtartásom, járásom, nézésem,
imádság legyen minden szívben születő érzésem,
imádság legyen nevetésem, humorom és könnyem,
imádság legyen ha nehezen megy, akkor is ha könnyen.
Imádságban bízzam én rád minden másodpercem, fájdalomban,
félelemben, örülni legyen merszem.
Mert csak azt kapom tőled mi a javamat szolgálja,
Imádkozom, legyek mindig Krisztus hű szolgája.

centi-, kilométer

Böjte Csaba testvér a Hargita megyei Hidegségen mutatott be szentmisét, beszédében újra szívhez szóló gondolatokat mondott.

Az örök élet kulcsát adjuk a gyereknek, amikor megtanítjuk imádkozni.  Nem tudom, hogy megmarad-e benne valami abból, amit irodalom – vagy történelemórán tanul. De ha megtanítjuk imádkozni őt, akkor a lehető legjobb dolgot adtuk a kezébe.

Isten nélkül nagyon nehéz, fárasztó, kilátástalan minden. A Mennyei Atya amikor “használati utasítást” adott nekünk az élethez, akkor a tízparancsolatot adta a kezünkbe.

Az első parancs így szól: “Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!”.

Lehetsz pap, nevelő, szakács, lehetsz bármi, de Istennek a legfontosabb elvárása, hogy imádd Őt.  A Jóisten bármit tud teremteni: templomot, iskolát, gyermekotthont, tényleg bármit.

Kivéve egy dolgot: egy olyan szabad akaratú embert, aki tiszta szívvel, lángoló szeretettel szereti Őt. Ezt csak mi teremthetjük meg, szabad akaratunkkal úgy dönthetünk, hogy azt mondjuk: “Uram, kicsi vagyok, szegény vagyok, de én szeretnélek téged nagyon szeretni!”.

Istent szeretetben nem lehet felülmúlni: ha egy kis centit is mész feléje, akkor ő kilométereket jön feléd!

Ha egyetlen dolgot taníthatnék a gyerekeknek, ha egy dolgot mondhatnék nekik, akkor az az lenne: Uradat, Istenedet imádd!

Ha megnézitek, hogy mi mindent építettünk, mi mindent valósítottunk meg, és megkérdezitek tőlem, hogy mindez honnan van, – az erő, az újrakezdés, a bátorság, az anyagiak – azt mondanám Istentől.

Hiszek az imádság erejében: sokszor megtapasztaltam, hogy lehetetlen, kilátástalan helyzetben Isten meghallgatta az imánkat. Maga Jézus mondta: bármit kértek az én nevemben közösen, azt megkapjátok!

Forrás : magnificat.ro

Böjte Csaba (Kolozsvár, 1959. január 24. –) ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítója. Az általa létrehozott gyermekmentő szervezet célja az Erdélyben sanyarú körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása.

ima. munka.

Úgy kell imádkoznunk, mintha minden Istentől függene, és úgy dolgozni, mintha minden tőlünk függne.

1663 éve ezen a napon született Szent Ágoston, hippói püspök, egyházatya, filozófus, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Hippói Szent Ágoston, teljes nevén latinul: Aurelius Augustinus (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus. Az észak-afrikai Thagastéből származó Aurelius Augustinus az egyik legbefolyásosabb nyugati egyházatya. Vele kezdődik a filozófia antropológiai fordulata. Viszonylag későn, hosszú vívódás után, harminckét éves korában keresztelkedett meg és tért vissza szülőföldjére, ahol először pappá majd 395-ben püspökké szentelték. Anyja Szent Mónika volt.

szeressétek ellenségeiteket

Guido Reni : Szent Máté

† Evangélium Szent Máté könyvéből, Mt 5,38-48
Szeressétek ellenségeiteket!

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Szemet szemért, fogat fogért.

Én pedig azt mondom nektek: Ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat.

Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is. És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira.

Adj annak, aki kér, és aki kölcsönt akar, el ne fordulj tőle.

Hallottátok, hogy ezt mondták: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.

Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek.

Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is?

És ha csak a testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is?

Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!

Ezek az evangélium igéi.

Máté apostol vagy Szent Máté (? – kb. 60), vagy másik nevén Lévi ben Halfai egyike lehetett Jézus első követőinek és apostolainak. Neve a héber Matthai (a Mattitjahu rövidebb alakja) szóból származik, jelentése: Jahve ajándéka. Civil foglalkozása vámszedő volt, amely foglalkozást (és annak űzőit) az izraeliták megvetették, mivel rengeteget dolgoztak a saját zsebükre is. Máté Kafarnaumban (szülőhelyén) dolgozott, ahol – találkozván Jézussal – felhagyott addigi munkájával és követte Jézust (Máté 9,9 Márk 2,14 Lukács 5,27-32). Jézus halála után ő is elhagyta Palesztinát, és Etiópiában hirdette az örömhírt. Később hitének megtagadását követelték tőle, de ő ezt nem tette meg, és ezért halálra kínozták. Emléknapja: szeptember 21.

Törőcsik Mari: Isten üzent nekem

Törőcsik Mari: Isten üzent nekem

A színészlegenda életművét jól ismerjük, de a vele történt csodaszámba menő eseményekről kevésbé hallottunk eddig. Ezekről mesél a Nemzet Színésze.

tm2.jpg– Gazdag, sikeres pályafutást mondhat magáénak, holott az sem volt biztos, hogy épen megéri a felnőttkort.
– Kisgyerek voltam, a nővérem iskolai kirándulásra indult a Tiszához. A nagyapámnak szikvíz üzeme is volt, a három unokája kapott tőle színes kicsi szódásüvegeket. Rohantam az egyik üveggel a nővérem után, hogy vigye magával, de elestem, és felrobbant a kezemben az üveg. Elöntötte a vér az arcomat. Anyám odaszaladt, felemelt, és amikor meglátta, hogy nem a szemem ment ki, hanem épp mellette sérült meg az arcom – még most is látszik a vágás –, eldobott, és elájult. Mondta is neki utólag az orvos: örüljön neki, hogy úgy dobott el, hogy nem sérült meg még súlyosabban a fejem.
– Mikor történt ez?
– Öt éves lehettem talán.
– Csodának tartja ez az eseményt?
– Nézze, ha nincs szemem, én ma nem vagyok színész! De van még ehhez hasonló történetem. A második világháborúban golyót kapott a lábam. Kiszöktem ugyanis a bunkerből, mert láttam, hogy gyönyörű csíkokat húznak a repülők. Anyám nem vette észre, hogy kimentem, csak amikor felkiáltottam fájdalmamban. Akkoriban nem voltak ott orvosok. A patikus felforrósított egy ollót, és levágta a kiszakított részt a lábamról – a golyó szerencsére nem maradt benn. Ha az a lövés egyetlen centivel lentebb talál el, ma szintén nem lennék színésznő. Ha a térdemet találta volna el a golyó, még ma is nehezen hoznák rendbe a lábamat, de akkor, ott erre nem lett volna lehetőség. Soha többé nem tudtam volna rendesen járni.
– Úgy tudom, súlyos közlekedési balesete is volt.
– Egyszer elaludtam vezetés közben. Rengeteget dolgoztam, a színészet sok utazással jár. Arra ébredtem, hogy egy vastag fának hajtottam a kocsimmal. Teljesen összeroncsolódott az autó eleje, a kormány szorosan nekem nyomódott, alig tudtam kiszabadulni. Hátra kellett másznom, úgy jöttem ki valahogy. És akkor láttam, hogy azért nem lett komolyabb bajom, mert sok nagyobb bokor állt a fa előtt, és azok lefékezték az autómat. Emlékszem, ahogy elegáns öltözékben, tűsarkúban, kalapban kiálltam hajnali egy órakor az út szélére stoppolni. A rendőrök később hívtak, hogy megtalálták a kocsit.
– A sort egy földrengés folytatja.
– Így van, ez Peruban történt. Egy csodálatos és biztonságos limai szállodában laktunk: rengésbiztos falak, csupán 4 vagy 5 emelet, tehát nem toronyház. Ez nagy előny, mert amikor az a bizonyos földrengés megtörtént, egy másik, magasabb hotelben sokáig bent rekedtek az ott tartózkodók, mert elmozdult az épület, emiatt nem lehetett használni a lifteket. Makk Károllyal és a Hungaroring akkori igazgatójával voltunk akkor épp Peruban. Olyan erős földrengés jött, hogy 2 perc 40 másodpercig tartott. Ez iszonyúan hosszú idő. Az erőssége is nagy volt, 8,5-es. Kivágódtak az ajtók, becsapódtak, újra kivágódtak. Amikor az egész véget ért, csak akkor vettük észre, hogy közöttünk van egy bennszülött takarító. Képzelje el, hogy élhettük át az egészet, ha közben észre sem vettük, hogy egy ismeretlen ember odakerült mellénk! Minden a földön volt, egyetlen tárgy nem maradt a helyén, a cigarettám a földön, az öngyújtóm a földön, a képek leestek a falról. És akkor megláttam, hogy a telefonom a helyén maradt, előtte pedig két papírfotó: Maár Gyula és Maár Teréz, a férjem és a lányom.

Néztem, néztem, aztán letérdeltem és elkezdtem imádkozni. Hát ez hogy lehet?

Hogy lehet, hogy két papírkép a helyén marad, miközben minden szanaszét hever a földön? Utólag láttuk, hogy a sztrádán is hatalmas hasadékok nyíltak.

Borzalmas élmény volt, de az a két fotó el sem mozdult a helyéről.

Akkor biztos voltam benne, hogy ezzel Isten azt üzeni nekem, hogy minden rendben lesz.

– Néhány éve a klinikai halál állapotába került, de visszatért.
– Nemrég mondtam nevetve a lányomnak, hogy az Isten visszaadott, de nagy árat kellett fizetni érte, mert maradt egy halott rész az agyamban. Ötödik éve egyre nagyobb görcsben van az egyik kezem, folyamatosan növekszik a fájdalom.– Ennek ellenére most is két filmben szerepel, színpadon játszik. Szerintem ez az igazi csoda. Mi az, ami tűzben tartja, ami erőt ad Önnek, hogy tovább maradjon a pályán?

– Maár Gyulával készítettek egy interjút, amiben a kórházba kerülésem is szóba került.

Úgy volt, hogy csak egy vizsgálatra megyek be, ő lent megvár az autóban, és hamar megyünk is tovább. Aztán kapott egy telefont, hogy a klinikai halál állapotába kerültem. Két és fél hónapig voltam intenzív osztályon. Ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy minden reggel másképp kaparta össze magát ebben az időszakban, hogy élni tudjon, de abban biztos volt, hogy Mari visszajön. Így mondta: – Őbenne van valami különleges emberi tartás, amivel még soha nem találkoztam. Ez hasonlóan különleges tehetséggel párosul. Elvárom tőle, hogy éljen engem is túl. Ha ő menne el előbb, nekem végem van. Megállnék, és nem tudnám, hogyan kell tovább élni – fogalmazott velem kapcsolatban. Amikor ezeket a szavakat meghallottam, elkezdtem sírni.

tm3.jpg– Az egész ország ismeri Önt, mindenkiben él valamiféle kép a személyével kapcsolatban. De saját maga szerint kicsoda valójában Törőcsik Mari?

– Nehéz kérdés, kedvem lenne kikerülni a válaszadást. Mindenki azt hiszi, hogy az idő múlásával többé válik – természetesen így vagyok ezzel én is. Más szakmákra is igaz, de a színészetre különösen áll, hogy ha valaki emberileg romlik, akkor romlik a munkája is. Abban ringatom magam, hogy azért szeretnek olyan sokan, még a fiatalok is felnéznek rám, mert talán még mindig tudok valamit adni, amin elcsodálkoznak. Abban ringatom magam, hogy talán nem romlottam emberileg, mert nem romlottam a színészet terén. Igazából a kérdésére nem is én tudok válaszolni, hanem az, aki engem lát.

– A kérdésem részben arra is vonatkozott, hogy látjuk-e az igazi Törőcsik Marit a színpadon, a vásznon. Mennyire van ott az ember a szerepben?

– Nézze, én nem bírom elviselni a színjátszást. Major Tamás rendező mondta, amikor hallgatóként a negyedéves vizsgán látott, ahonnan a Nemzeti Színházba is kiválogatta a leendő színészeket, hogy: „Törőcsik, maga nem tud semmit.”

Mondom neki: így van, de mit csináljak… Azt felelte: „Semmit. Majd leírják magáról, hogy nem jön át a rivaldán. De egészen kivételes ízlésre vall, hogy maga képtelen használni az általam annyira gyűlölt általános színészetet. Maga nem játszik, hanem létezik. Ehhez majd szép lassan megtalálja a megfelelő formákat.”

Ennek megfelelőn igyekeztem élni.

Találkoztam nemrég a Saul fia című film főszereplőjével, egy díjat adtam át neki, és akkor mondtam, hogy mindig úgy akartam játszani, ahogy ő teszi. Létezni – ez az igazi színészet, amihez nem könnyű megtalálni a formákat.

– Aki tehát látta Törőcsik Marit valamilyen szerepben, az ismeri a valódi Törőcsik Marit?

– Talán elmondható, hogy igen.

Törőcsik Mari (Pély, 1935. november 23. –) a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-, kétszeres Jászai Mari– és Balázs Béla-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Törőcsik Mari a valaha legtöbbet díjazott magyar színésznő. Azon kevesek egyike, akik díjat nyertek a cannes-i fesztiválon is.

megalázkodás. dicsőség.

† Evangélium Szent Lukács könyvéből, Lk 18,9-14
Aki magát megalázza, azt dicsőségre emelik.

Abban az időben:
Az elbizakodottaknak, akik magukat igaznak tartották, másokat pedig megvetettek, Jézus ezt a példabeszédet mondta:

„Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos.

A farizeus megállt, és így imádkozott magában: »Istenem, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igazságtalan, házasságtörő, mint ez a vámos is. Kétszer böjtölök hetenként, és tizedet adok mindenből, amim van.«

A vámos pedig távolabb állt meg, és a szemét sem merte az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt: »Istenem, légy irgalmas nekem bűnösnek.«

Mondom nektek, hogy ez megigazultan ment haza, amaz viszont nem. Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, aki pedig megalázza magát, azt felmagasztalják.”

Ezek az evangélium igéi.

Lukács evangélista (? – 84 körül) a négy evangélista egyike. A keresztény hagyomány szerint a harmadik evangélium és Az apostolok cselekedetei című kanonikus bibliai könyv írója. A szíriai Antiokheia városában született.

Életéről keveset tudunk: csak Pál apostol kolosszébeliekhez írt levele alapján feltételezik, hogy eredeti foglalkozása szerint orvos volt. A hagyomány azt tartja, hogy kedvelte a festészetet, képfaragást, szónoklatot. Pál apostol térítette meg, és Lukács őt követte apostoli útjában. Péter és Pál apostolok halála után bejárta Itáliát, Galliát, Dalmáciát, Makedoniát. Mások szerint tanított Egyiptomban, Líbiában, Tebaiszban. Szigorú böjttel és más vezekléssel sanyargatta magát. 84 éves korában Patrasban, Achája városában vértanúhalált szenvedett.