Illés Sándor Gergely : Amikor

 

ne add fel

Illés Sándor Gergely : Amikor
.
Amikor már azt hiszed, hogy mindennek vége.
És már a kétségbe esés szuvas foga rág,
Ha olyan büdös szájak szórják rád a gúnyt,
Hogy magadban csak a keserűt érzed…
Ne add fel!
.
Ha szivetrágó bajodban senki nem osztozik,
És már a másvilág fénye napnál is fényesebb,
És simul hozzád Belzebúb, kacéran röhögve,
S csonka lelket érzel magadban szinte mindörökre,
Ne add fel!
.
Akarnak majd mások beléd látni szenvtelen…
Kutatni benned, okos szemekkel szüntelen,
És mély együtt érzést mutatnak bólogató fejjel,
S belül kéjekben eltelve mímelnek megértést,
Ne add fel!
.
Hisz égő lelked reménnyel hisz a szebbik létben
Csak porba súlyt pillanat vak bánatod miatt.
Szájad szorítva, némán rágod magadban könnyedet
És fejedben zúgás, mert kiutad még választalan,
Ne add fel!
.
Bízz magadban. Bíztatlak én, s ne félj!
Ki igazán szeret, nyújt majd segítő kezet!
Ő majd forrón át ölel, mint szerető anya.
Sírd ki vállán magadból fájdalmadat.
De, ne add fel soha!

.

ISG
2014 07 21
Minden jog fenntartva!

Forrás : Az Igazmondó Juhász.