Szeder : Reggeli dal

Szeder : Reggeli dal

Reggel, csíp a reggel
Az a pajkos, friss levegővel
Ébredező fák és borostyán indák
Borzolják föl szendergő bőröm
Csak egy-két nesz,
A gang lomhán tesz-vesz
Halkan morajlik a város a kapun túl

Itt van az egész nap előttem
Bármi lehet ma még belőlem
Kertész leszek, fát nevelek
Vagy vadakat terelő juhász leszek
Itt van az egész nap előttem,
Bármi lehet még
Itt van van az egész nap előttem és
Bárki, bárki lehetek még

A házi, locsolós néni
szeretgeti a virágokat
Más meg szívja a napsugarat
A kávé illata hömpölyög
A müzlis tányér a kanállal ütközött
Fordul a zár
Piacra megy a fonott kosár
Benn, a fejemben meg egy új dal születik már

Itt van az egész nap előttem
Bármi lehet ma még belőlem
Kertész leszek, rügyet hajtok
Holnap tán virágot hozok
Itt van az egész nap előttem
Bármi lehet még
Itt van az egész nap előttem
Bárki, bárki lehetek még

Itt van az egész nap előttem
Bármi lehet ma még belőlem
Kertész leszek, fát nevelek
Vagy vadakat terelő juhász leszek
Itt van az egész nap előttem,
Bármi lehet még
Kertész leszek, rügyet hajtok,
Holnap tán virágot hozok
Itt van az egész nap előttem
Bármi, bármi, bármi, bármi, bármi, bármi
És bárki lehetek ma még
Itt van az egész nap előttem
Bármi lehet még
Itt van az egész nap előttem és bárki
Bárki lehetek még

Hivatalos facebook oldal itt.

Hivatalos oldal itt.

Szeder-Szabó Krisztina

Énekes-dalszerző. Eredetileg francia szakon végzett, majd a Kőbányai Zenei Stúdióban tanult, első komolyabb együttese a Melo­disztik nevű, francia sanzonfeldolgozásokat játszó duó volt. Saját néven 2013 óta koncertezik állandó kísérőzenekarával. Két éve jelentette meg első lemezét, a nagyrészt közösségi finanszírozásból megvalósított Hab a tetején című, akusztikus-jazzes-folkos-sanzonos popzenét tartalmazó minialbumot, amelyről a klipesített Reggeli dal szép rádiós karriert futott be, így a Szeder hamar a népszerű új magyar zenekarok közé került, az énekesnő pedig emellett közreműködött az Ivan & The Parazol és a Lóci játszik lemezein is.

reménység az életre és minden erényre.

Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország főpátrónája

Bibliai Olvasmány Sirák fiának könyvéből, Sir 24,23-31
Mária reménységünk az életre és minden erényre. 

Jó illatot fakasztok én, mint a szőlőtő, és virágaimból pompás, dús gyümölcs terem.

Anyja vagyok én a szép szeretetnek, az istenfélelemnek, a hitnek és a szent reménynek.

Nálam van az út és az igazság minden kegyelme, nálam az élet és erény minden reménye.

Jertek hozzám mind, akik megkívántok engem, és teljetek el gyümölcseimmel.

Mert lelkem édesebb a méznél, és birtoklásom a lépes méznél!

Emlékezetem él minden idők nemzedékeiben.

Akik engem esznek, még inkább éheznek, akik engem isznak, még inkább szomjaznak.

Aki reám hallgat, meg nem szégyenül, akik értem fáradnak, nem esnek bűnbe.

Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek.

Ez az Isten igéje.

Sirák fia könyve a deuterokanonikus könyvek egyike. A katolikus egyház a tridenti zsinaton (1545-63) ünnepélyesen kanonikusnak nyilvánította. A protestáns keresztény irányzatok a deuterokanonikus könyveket apokrifeknek nevezik.

Bródy János – Filléres emlékeim

Bródy János – Filléres emlékeim

A sok kacat, ócskaság
mi évek óta összegyűlt
szerteszéjjel ott hevernek ők
a polcokon, meg mindenütt.

Gyertyaszál, gyöngyszemek
felébe tört mézeskalács
Hajcsatok, karkötők
s egy régen elszakított lánc.

Filléres emlékeim oly drágák nekem
Kidobni őket nincs erőm, s mind értéktelen
Filléres emlékeim oly drágák nekem
Ők tudják, mennyit ér az életem.

A művirág sok éve már
a céllövöldében kinyílt
Se fénye már, se illata
de őrzi még az álmait.

A rongybaba csak porfogó
és ott hever az asztalon
A lelke már az égbe szállt
de eltemetni nem tudom.

Filléres emlékeim oly drágák nekem
Kidobni őket nincs erőm, s mind értéktelen
Filléres emlékeim oly drágák nekem
Ők tudják, mennyit ér az életem.

Nem ketyeg az óra sem
törékeny szíve megszakadt
A kis tükör homályosan
de őrzi még az arcokat.

Egy régi dal a szalagon
és több a zaj már, mint a jel
De néhanap, ha felteszem
a szívemet szorítja el.
Filléres emlékeim oly drágák nekem
Kidobni őket nincs erőm, s mind értéktelen
Filléres emlékeim oly drágák nekem
Ők tudják, mennyit ér az életem.

Bródy János Kristóf (Budapest, 1946. április 5. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke volt 2011 decemberéig. 2000-ben Kossuth-díjat kapott az Illés-együttessel megosztva.

Áprily Lajos: Mennék eléd

Áprily Lajos: Mennék eléd

Mennék eléd, mert itt vagy már közel.
A déli oldalon leselkedel.
Gyökerek hallják könnyű léptedet,
átküldesz egy-egy halk leheletet,
mely szűzies még és illattalan,
de sejtető, jó langyossága van.
Csak arcom érzi még, nem sejti más,
varázs van benne, keltető varázs.
Ahol jársz, néma éberség fogad,
keresed a rügyes sombokrokat,
hogy langyosságoddal rájuk lehelj
s kipattanjon a sárga kis kehely.
Feljössz az élre, melyet hó erez,
íj válladon, a hátadon tegez,
benne az arany nyílakat hozod,
melyekkel a telet megnyilazod.
Mennék eléd, s mint fényváró anyám,
még utoljára elkiáltanám
nevedet, melyből napfény sugaraz:
Tavasz, tavasz! Tavasz, tavasz, tavasz!

Áprily Lajos, született Jékely Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító. Jékely Zoltán édesapja.

emlékezet.

“Már nem emlékezem telefonszámára. Csak arra emlékezem, hogy volt egy fekete kalapja, barna tollal.

Aztán arra, hogy élni akartam vele, s megint, hogy egyszer meg akartam halni érette.

Homályosan emlékezem szeme színére, mosolyára, egészen halványan bőre illatára is.

Emlékezem a fájdalomra, melyet okozott; de csak úgy, mint ahogy egy régi haláleset fájdalmára emlékezik az ember.

Emlékezem az örömre is, melyet kaptam tőle; de csak úgy, mint ahogy egy régi, bőséges lakomára emlékezünk, lakomára és dőzsölésre, melynek fogásait már elfelejtettük.

Minderre emlékezem, halványan. De telefonszámára, melyet néhány esztendő előtt még oly gépiesen tudtam, mint ahogy az ember a kötőszavakat ismeri, nem emlékezem többé.

Így halunk meg egymás számára. Először egy telefonszám hal meg. Aztán egy illat emléke. Aztán a test, melyhez a telefonszám és az illat tartozott.

Aztán minden.”

Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

Te magad légy az Isten mosolya!

Aki bocsánatot kér, abban új élet sarjad.
Aki megbocsát, az új életre szül.
A megbocsátás a viszonzást nem váró,
(ön)gyógyító szeretet magasiskolája,
a lelki méregtelenítés legbiztosabb útja.

Nehezen járható, keskeny ösvény
a boldogság felé. Ne sokat várakozz!

Valakitől szeretet elfogadni annyit jelent,
mint megerősíteni őt élete értelmében.

Bármilyen picinyke és törékeny vagy is,
senki sem akadályozhat meg abban,
hogy szívből mosolyogj, s így
– mint Isten kedves virágszála –
a Szeretet jó illatát áraszd
ebben a kedvetlen világban.

Te magad légy az Isten mosolya!

Saját honlap itt.

Simon András (Budapest, 1958. február 4. –) magyar grafikusművész. Munkásságát két fő irányvonal mentén tagolhatjuk. A klasszikus mesteri Bosch álomvilágot idéző rajzokra, amelyekben rendkívüli rajztudása párosul egy könnyed és nagyvonalú játékossággal, elegáns humorral. A másik fő vonal a jellegzetes „egyvonalas grafikák” sajátos világa. Ezek egyfajta védjegyei a művész szakmai munkásságának, amelyet az alkotói lét olyan nagyjai méltattak mint Szántó Piroska, Jókai Anna, Esterházy Péter vagy a Csók növendék Szabó Vladimir.

Simon András

meeting Murilo

Tatiana egy várakozásokkal teli boldog kismama, azonban vak, így lehetetlen számára, hogy lássa a pocakjában rugdalózó csöppséget. A nő elmegy a szokásos felülvizsgálatra, miközben beszélgetnek az orvossal, a kismama elárulja nagy álmát, szeretné ha láthatná a pocakjában lévő picit.

A nő már nagyon várja azt a pillanatot, hogy megérinthesse a gyereket, megsimogathassa, magához ölelje, érezze az illatát. Tatiana nagyon várja fia Murilo megszületését.

Az orvos egy hihetetlen meglepetéssel készült Tatiana számára, ugyanis egy 3D-s nyomtató és a modern technika segítségével az ultrahangos felvételt tapinthatóvá alakította. Az anya szóhoz sem tudott jutni, amikor meginthette és érezhette kisfia arcát, szemét, száját.

Könnyek közt fogadta a csodálatos meglepetést.

Forrás : twice.hu.