Nagy László: Pirosodik Húsvét

Nagy László: Pirosodik Húsvét

Tél veszíti ingét,
pirosodik Húsvét,
hamarosan hazamegyek,
boldog leszek ismét.

Kötél meg nem köthet,
szél vissza nem lökhet,
aki velem összeveszik:
porba höntöröghet.

Nagycsütörtök: átok,
szeget kalapáltok,
Isten ellen készülődtök
ácsok és kovácsok.

Nagypéntek: habos vér,
működik a hóhér,
Jézus meghal bűnösökért,
jószagú ringyókért.

Feketednek felhők,
bőjtölnek a bendők,
harangnyelvek megbénulnak,
szólnak fakereplők.

Nagyszombat sugároz
a feltámadáshoz,
selyem-zászlók akadoznak
bimbózó faághoz.

Alkonyatkor festek
piros tojást, kéket,
borozgatva megköszönünk
égi üdvösséget.

Tél veszíti ingét,
pirosodik Húsvét,
hamarosan hazamegyek,
boldog leszek ismét.

Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Jézus feltámadása. élő remény.

Szent Péter apostol – Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom

Húsvét 2. vasárnapja, az isteni irgalmasság vasárnapja

Szentlecke Szent Péter apostol első leveléből, 1Pét 1,3-9
Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása élő reményre teremtett újjá bennünket.

Testvéreim!
Áldott legyen az Isten, a mi Urunk Jézus Krisztus Atyja, aki nagy irgalmasságával, Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, élő reményre teremtett újjá bennünket, hogy a mennyben romolhatatlan, szeplőtelen és el nem hervadó örökség várjon rátok. Isten hatalma megőrzött titeket a hitben az örök üdvösségre, amely készen áll, hogy az utolsó időben megnyilvánuljon.

Örüljetek tehát, akkor is ha most egy kicsit szomorkodnotok kell, mert különféle kísértések érnek benneteket, hogy kipróbált hitetek, mely értékesebb a tűzpróbát kiállott veszendő aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltó legyen a dicséretre, a dicsőségre és a tiszteletre.

Mivel szeretitek Krisztust, bár nem láttátok, és hisztek benne, noha nem találkoztatok vele, amikor eléritek hitetek célját, lelketek üdvösségét, – a megdicsőültek kimondhatatlan örömével fogtok ujjongani.

Ez az Isten igéje.

Péter első levele a Biblia újszövetségi iratainak részét képező levél. Hagyományosan Szent Péter apostol nevéhez fűzik, aki római püspöksége alatt írta Kis-Ázsia több egyházának, feltehetőleg Kr. u. 60. körül.

Szent Fausztina magánkinyilatkoztatásaiban, látomásaiban párbeszédet folytatott Jézussal, melyben – a nővér naplója alapján – Jézus kérte, hogy húsvét utáni első vasárnapja legyen az isteni irgalmasság napja. II. János Pál pápa 2000. április 30-án kihirdette az isteni irgalmasság ünnepét az egész világra. Ugyanezen a napon szentté avatták a nővért.

békesség. küldetés. Szentlélek.

† Evangélium Szent János könyvéből, Jn 20,19-23

Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót.

Belépett, és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek!” Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát.

Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat.

Jézus megismételte: „Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.”

E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot.”

Ezek az evangélium igéi.

János evangélista, katolikus körökben Evangélista Szent János (ógörögül: Ἰωάννης), (kb. 6 – kb. 100) a tizenkétapostol egyike. Az evangélium úgy emlegeti, mint a tanítvány, akit Jézus szeretett. A tanítványok közt a legfiatalabb, és a tizenkettő közül az egyetlen olyan, aki nem vértanúhalált halt. A negyedik evangélium, három apostoli levél és a hagyomány szerint a Jelenések könyvének szerzője.

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnapon és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyen a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. A Szentlélek az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontja, áradása; ez a kiáradás. A Szentlélek (görögül pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra, és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.

Kicsi Hang, Pilinszky János : Harmadnapon

Kicsi Hang, Pilinszky János : Harmadnapon

És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszünhetett dobogni szive –
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.

Kicsi Hang hivatalos facebook oldal itt.

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt, mivel a Nyugat, s szellemi utódjának a Magyar Csillagnak megszűnése után az Újhold körül csoportosultak.

Feltámadás

irasok gondolatok

Jézus feltámadását ünnepeljük.

A magunk módján.

Aki egyféleképpen vallásos, az részt vesz az ünnepi istentiszteleten, aki másféleképpen vallásos, annak az ünnepi mise fényes, zengő-bongó feltámadási szertartással és világra szóló körmenettel folytatódik.

Hiszen éppen ez a körmenet, vagy ahogy egynéhány helyen nevezik, a „kikerülés” értelme és lényege: a feltámadás hírét, örömét kivinni a nagyvilágba.

Ünnepel a tételes vallásokon túli szélesebb réteg is, ha mással nem, hát legalább a bőségesebb, gazdagabb, finomabb ételekkel. Nagy általánosságban azonban a szokások megtartásával ünnepelnek, ünnepelünk, és ebben benne van az említett vallásos motívum és minden más is, amit előszeretettel nevezünk hagyománynak.

Pedig a szokások már nagyon sok esetben csak éppen köszönő viszonyban vannak a hagyománnyal, vagy még abban sem.

View original post 548 további szó

húsvét. mint a vallás ünnepe.

A húsvét a vallás ünnepe.

A vallás ad híveinek megnyugvást, hitet, föltámadást és mennybéli üdvösséget, nagypéntek pedig adja az emberi dokumentumok dokumentumát, a keresztrefeszítés igazságát, az apostolság tanulságait…

Oh, boldogok a hívők, kik ma sírnak, zokognak, de tudják, hogy már holnap este hallelujázni fognak.

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros,1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

 

Húsvét V. vasárnapja

Olvasmány az Apostolok Cselekedeteiből, ApCsel 6,1-7

Azokban a napokban a tanítványok számának megszaporodtával zúgolódás támadt a görögök között a zsidók ellen amiatt, hogy özvegyeiket elhanyagolják a mindennapi kiszolgálásnál.

A tizenkettő egybehívta tehát a tanítványok sokaságát, és így szóltak: ,,Nem volna rendjén, hogy az asztaloknál szolgáljunk, s közben elhanyagoljuk az Isten igéjét.

Azért testvérek, szemeljetek ki magatok közül hét jó hírű, Szentlélekkel és bölcsességgel teljes férfit, s bízzuk rájuk ezt a feladatot. Mi meg majd az imádsággal és az ige szolgálatával foglalkozunk.”

Ez a beszéd tetszett az egész sokaságnak. Kiválasztották tehát Istvánt, akit eltöltött a hit és a Szentlélek, továbbá Fülöpöt, Prohóroszt, Nikánort, Timont, Parmenászt és Miklóst, az antióchiai prozelitát.

Ezeket az apostolok elé állították, és ők imádság közben rájuk tették kezüket.

Az Úr igéje pedig terjedt, úgyhogy a tanítványok száma igen megszaporodott Jeruzsálemben, sőt a papoknak is nagy tömege hódolt meg a hitnek.

Ez az Isten igéje.

—–

Az apostolok cselekedetei az Újszövetség ötödik irata, a négy evangélium után soron következő történeti könyv, melyben az Egyház történetének kezdetéről és elterjedéséről kapunk beszámolót. Keletkezési ideje az i. sz. 90-es évekre tehető. Görög (koiné) nyelven írták. A megírás helyeként több várost is számításba vettek: Róma, Efezus, Cezárea, Antiochia, esetleg Achaia valamely városa.

—–

Szentlecke Péter apostol első leveléből, 1Pét 2,4-9

Járuljatok hozzá, mint élő kőhöz, akit az emberek elvetettek ugyan, de Isten kiválasztott és megtisztelt [Iz 28,16G].

Ti is, mint élő kövek, épüljetek fel rajta lelki házzá, szent papsággá lelki áldozatok bemutatására, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által.

Azért áll az Írásban: ,,Íme, kiválasztott, értékes szegletkövet teszek le Sionban; aki hisz benne, meg nem szégyenül” [Iz 28,16G].

Ez nektek, hívőknek, tisztesség, a nem hívőknek pedig ,,ez az a kő, amelyet az építők elvetettek, és mégis szegletkővé lett” [Zsolt 118,22].

Ezenkívül ,,a botlás köve és a botrány sziklája” [Iz 8,14] mindazoknak, akik megütköznek az igén, és nem hisznek benne, pedig erre rendelték őket.

Ti pedig választott nép, királyi papság, szent nemzet, megváltott nép vagytok, hogy hirdessétek annak erényeit [Kiv 19,5kG; Iz 43,20k], aki a sötétségből meghívott titeket az ő csodálatos világosságára.

Ez az Isten igéje.

—–

Péter apostol (Kr. e. 1 – Kr. u. 67. június 29.) a tizenkét apostol egyike, Jézus tanítványa, a katolikus hagyomány szerint Róma első püspöke Kr. u. 33-tól haláláig. Eredeti nevén Simonnak (héberül ‏‏שִׁמְעוֹן Siməón; figyelés, hallgatás, figyelem) nevezték. Jézus adta neki a Péter nevet, amely a görög Petrosz vagyis kőszikla szóból ered. Pál apostol műveiben gyakran nevezi Pétert Kéfásnak is, mivel ez az arámi változata (קֵיפָא Qéfá) a kősziklának. Az apostolok között a legjelentősebb alak, nevét minden írás először említi a tizenkét tanítvány közül. A hagyomány szerint Jézus Krisztus neki adta a mennyország kapuinak kulcsait.[2] Mint Krisztus tanítványai közül a legjelentősebb, nem véletlen, hogy Krisztus halála után ő került a keresztény vallás, az új vallás élére. A katolikus egyház szerint Péter a pápák, a halászok és Róma védőszentje.

—–

Evangélium Szent János könyvéből, Jn 14,1-12

Ne nyugtalankodjék szívetek. Higgyetek Istenben, és bennem is higgyetek. Atyám házában sok hely van. Ha nem így volna, mondtam volna-e nektek, hogy elmegyek helyet készíteni számotokra?

És ha már elmentem és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. Hiszen ismeritek az utat oda, ahova én megyek.”

Tamás erre azt mondta neki: ,,Uram, nem tudjuk, hová mégy, hogyan ismerhetnénk az utat?”

Jézus azt felelte neki: ,,Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csak általam. Ha engem megismertetek volna, Atyámat is ismernétek. De mostantól fogva ismeritek és láttátok őt.”

Ekkor Fülöp kérte őt: ,,Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!” Jézus így válaszolt neki: ,,Annyi idő óta veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem látott, látta az Atyát is. Hogyan mondhatod hát: �,,Mutasd meg nekünk az Atyát�”?

Nem hiszed, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem? Az igéket, amelyeket én mondok nektek, nem magamtól mondom, hanem az Atya, aki bennem lakik, ő cselekszi a tetteit.

Higgyetek nekem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem. Ha másért nem, hát legalább a tetteimért higgyetek.

Bizony, bizony mondom nektek: Aki hisz bennem, ugyanazokat a tetteket viszi majd végbe, amelyeket én teszek, sőt nagyobbakat is tesz majd azoknál, mert én az Atyához megyek.

Ezek az evangélium igéi.

—–

János a tizenkét apostol egyike. Az evangélium úgy emlegeti, mint a tanítvány, akit Jézus szeretett. A tanítványok közt a legfiatalabb, és a tizenkettő közül az egyetlen olyan, aki nem vértanúhalált halt. A negyedik evangélium, három apostoli levél és a hagyomány szerint a Jelenések könyvének szerzője.

Fülöp apostol vagy Szent Fülöp († 80 k.) Jézus tanítványainak, a tizenkét apostolnak egyike. Betszaidában, Galileában született, ahogyan Péter apostol és András apostol is, és valószínűleg Hierapoliszban hunyt el, a mai Törökország területén.

A négy evangélista közül a legtöbbször János evangéliuma említi őt, a másik három evangéliumban csak az apostolok felsorolásában szerepel. Ebben a listában mindig az ötödik helyen említik őt.

Jézus halála után többek között Anatólia nyugati területein prédikált, és a mondák szerint a Római Birodalom területén fekvő Hieropolisz ősi városában halt mártírhalált, közvetlenül Pamukkale mellett, Délnyugat-Törökországban.

2011. július 27-én régészek megtalálták Szent Fülöp feltételezett sírját Hierapolisz városában egy újonnan feltárt templomban. A szakértők szerint a bizánci időkben egy templomba vitték át eredeti helyükről az apostol maradványait, és ennek az épületnek a nyomait találták most meg.

Tamás apostol, a „hitetlen” vagy Szent Tamás († 72. december 21.) a bibliai 12 apostol egyike, ő volt az, aki Jézus sebeit megtapasztalandó, ujjait a sebeibe tette, innen elnevezése: Hitetlen Tamás. Neve az arámi Taumá / Tómá-ból ered, ami „ikrek”-et jelent.
Apokrif evangéliumok szerint Mária mennybemenetelének hírére ugyancsak kételkedett, és jelet kért az Úrtól bizonyságképpen, amit meg is kapott egy, az égből lehulló öv formájában. Innen is eredeztetik „ikrek” elnevezését: „Aki kétszer kételkedett”.

—–