könny. üzenet.

Ma a halottak napja van! Nem a csüggedés merev fájdalmával, de a kegyelet meghatottságával lépünk e hantokhoz, s egy könnyet ejtünk… rájok, koszorú gyanánt…

Ez a könny, mely beszivárog a rögökön át az életrehívó emberi akarat igaz csöppje… súgja meg a halottaknak valamennyink hívó üzenetét…

Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – BudapestJózsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.

halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorumkeresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológiailag a »szenvedő egyház« (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a »küzdő egyház« (ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« (ecclesia patiens) emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.

Minden elhunyt hívő lelke, Isten irgalmasságából békességben nyugodjék: az Atyának, a Fiúnak és a Szentlélek Istennek nevében. Ámen.

megismerés.

Szentlecke Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből, Ef 1,17-23
Isten Jézus Krisztust a mennyben jobbjára ültette.

Testvéreim!
Urunk, Jézus Krisztus Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és kinyilatkoztatás lelkét, hogy megismerjétek őt!

Gyújtson világosságot lelketekben, hogy megértsétek: milyen reményre hívott meg titeket, milyen gazdag az a fenséges örökség, amelyet ő a szenteknek szán, és milyen mérhetetlenül nagy az ő hatalma mirajtunk, hívőkön.

Nagyszerű erejét Krisztusban mutatta meg, amikor a halálból feltámasztotta őt, és a mennyben jobbjára ültette.

Fölé emelte minden fejedelemségnek, hatalomnak, erőnek és uralomnak, s minden néven nevezendő méltóságnak, nemcsak ezen a világon, hanem az eljövendőben is.

Mindent lába alá vetett, őt magát pedig az egész Egyház fejévé tette: ez az ő teste, és teljessége annak, aki mindent mindenben betölt.
Ez az Isten igéje.

Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

A Pál levele az epheszosziakhoz Pál apostolnak tulajdonított újtestamentumi kánoni irat.

mágnes. Istenhez.

Egy napon Newtontól, a nagy tudóstól, aki egyébként mélyen hívő ember volt, valaki gúnyosan megkérdezte:

– Te, mint tudós ember, hogyan képzeled el az a pillanatot a végítéletkor, amiben Isten mindenkit egyszerre összegyűjt és életre hív?

A nagy tudós benyúlt egy fiókba, kivett egy dobozt, abból egy marék vasreszeléket, és szétszórta az asztalon.

– Szedje össze – mondta az idegennek.

– Nem tudom – felelte az, – ez lehetetlen feladat!

Erre a tudós kivett a zsebéből egy mágnest, és a vasreszelék fölé tartotta. Mind hozzácsapódott.

Egy szempillantás alatt, az utolsó szemig.

– Nos, valahogy így! – felelte szerényen a tudós.

– Engem máris magához vonzott!

Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by-Colsterworth, 1642. december 25. – London, 1727. március 20.) angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus és alkimista; az újkori történelem egyik kiemelkedő tudósa.

húsvét. mint a vallás ünnepe.

A húsvét a vallás ünnepe.

A vallás ad híveinek megnyugvást, hitet, föltámadást és mennybéli üdvösséget, nagypéntek pedig adja az emberi dokumentumok dokumentumát, a keresztrefeszítés igazságát, az apostolság tanulságait…

Oh, boldogok a hívők, kik ma sírnak, zokognak, de tudják, hogy már holnap este hallelujázni fognak.

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros,1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

 

Márai Sándor: Hívó

Márai Sándor

Márai Sándor: Hívó

Jere, mert jönnek valahol.
Én is jöttem. Már nem tudom.
Jere, mert hívnak valahol.
Mert messze vagy. Jere.
Jere, mert szemed van, jere.
A lélegzeted hallgatom.
Az eső ver az ablakon
Közel vagy. Hallak. Szólj. Jere.
Minden lámpát fölgyújtok én.
Az éjjel él és élek én
Az éjjel jő és félek én
Vigyázz reám. Fázom. Jere.

Forrás : Márai Sándor facebook.

Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

hit. ami megment.

Szent Márk evangélista

+ Evangélium Szent Márk könyvéből, Mk 10,46-52

Jézus visszaadja a vak látását, az pedig követi őt.

Abban az időben:
Tanítványaival Jézus Jerikóba érkezett. Amikor tanítványainak és nagy tömegnek a kíséretében elhagyta Jerikót, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen.

Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: “Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!”

Többen szóltak neki, hogy hallgasson, de ő annál hangosabban kiáltotta: “Dávid fia, könyörülj rajtam!”

Jézus megállt és így szólt: “Hívjátok ide!”

Odaszóltak a vaknak: “Bátorság! Gyere, téged hív!”

Az eldobta köntösét, felugrott és odament Jézushoz.

Jézus megkérdezte: “Mit akarsz, mit tegyek veled?”

A vak ezt felelte: “Mester, hogy lássak.”

Jézus erre így szólt hozzá: “Menj, a hited megmentett téged.”

Az pedig nyomban visszanyerte látását, és követte őt az úton.

Ezek ez evangélium igéi.

Márk apostol evangelista (hagyományosan 14 – 72), aki a Lévi törzséből való pap volt és Cyrenaica tartományban született.

műremek. Makovecz Imre.

A pápa, Makovecz és ami az életet műremekké teszi

Makovecz Imre minden művében a vallási szimbolizmust és szépséget kereste. Az a vágy vezérelte, hogy az általa tervezett alkotások a szemlélődés által Istenhez vezessenek. Minden építészeti művét vallási jelképpel és a nép világában gyökerező forma elemekkel koronázta meg.

Hívő ember volt. 2011. szeptember 27-én szentségekkel ellátva hunyt el. 

Hitéről így vallott:

„Isten léte evidens.

Nézzen meg egy falevelet! Hogyan lehet ilyet tervezni?

Szimmetrikus minden, s mégis egyedi.

Milyen szellem az, amely mindezt fenntartja és kormányozza?

Mert a rendszer működik.

Hacsak le nem téped a levelet, az örök törvények szerint nő meg.

Jelen van egy állandóan megújuló, kreatív, felfoghatatlan színvonalú, befoghatatlan méretű világ, amely nem valahol van, hiszen én is tőle, belőle vagyok…

Ott van mindenben, bennünk is.

A szeretetben, amely a kapcsolatkeresés előszobája, egyben szülőszoba is: ott, és csak ott születik a megismerés.

Intellektuális megismerés ugyanis nem létezik.

Abban benne van az ítélet, a tetszik-nem tetszik.

A szeretet az egyetlen hatékony megismerő erő.

Amikor megszűnik a tetszik-nem tetszik kettőssége, és őszintén érdekel, amit, akit látsz, akkor vagy képes a megismerésére. Azaz, ha szereted.

Ez nem hit-, hanem ténykérdés.

Annyira evidens, hogy én “nem is hiszek”.

Csupán nem vagyok vak.

Azt viszont, aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus.”

2011. augusztusban ért véget az a vatikáni kiállítás, amelyet XVI. Benedek pápa, pappá szentelésének 60. évfordulója alkalmából rendeztek.

Hatvan világhírű festő, szobrász, építész, ötvös, költő, zeneszerző, fotóművész és filmrendező művei jelenítették meg – a kiállítás címének megfelelően –az igazság ragyogását s a szeretet szépségét.

A megnyitó alkalmával a Szentatya felhívást intézett a jelenlévő művészekhez:

„Ragyogtassátok fel műveitekben az igazságot, hogy szépségük a szemlélők szívében vágyat gyújtson és igényt arra, hogy széppé tegyék a létezést, minden létezést, s azzal a kinccsel gazdagítsák azt, ami soha el nem múlik, ami az életet műremekké teszi, s minden embert rendkívüli művésszé: a szeretettel.”  

 

Makovecz Imre halálakor, az Osservatore Romano (2011. szept. 29.), a Vatikán félhivatalos lapja így méltatta a Kossuth-díjas magyar építészt:

„Templomai mind a hit jelenvalóvá tételének szándékát fejezik ki, az Eucharisztia szent történését idézik meg beszédes jelekkel, amik a híveket egy természetfeletti esemény szívébe juttatják el.” 

Makovecz Imre olyan építész, akit a Vatikánban is számon tartottak a legnevesebb egyházművészek között, mert műveielvezetik az embert az igazsággal és a valódi szépséggel való találkozásra. Ő már eljutott oda, amit 1992-ben a Sevillai kiállításon láthatóvá tett, ahol a fa, a kő, a növény, vagyis a földi világ áttör a lehajló égen. S mindezzel azt üzeni:álljunk talpra és nézzünk felfelé, s tegyük az életet műremekké.  
Ehhez csak szeretet kell.

Forrás : Krisztussal a keresztet, Darvas Kozma József plébános blogja.

Ft.Msgr.dr.Darvas-Kozma József,pápai káplán,címzetes esperes,plébános, gazdasági tanácselnök

Születés helye és ideje: Csíkszentsimon, 1950.07.25
Papszentelés helye: Gyulafehérvár, 1977.06.19
Szolgálati hely: Csíkszereda I., Szent Kereszt főplébánia

Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27.) Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteleti elnöke.