Vajda János: Fürdés

Vajda János: Fürdés

A vizet használjuk nem csupán belsőleg,
De külsőkép is gyógy- s tisztaságfürdőnek.
Ennek is bár legjobb a tiszta levegő,
De az egészségre még nem elegendő.

Az egészségtannak egyik régi elve,
Hogy a tisztaság is egyik föltétele,
De a tapasztalás nem hiába mondja,
Hogy ennek is megvan ám a maga módja.

Hasznos a fürdő is, de ez sem okvetlen.
Mikor, minőt, hogyan? főkérdések ebben.
Röviden elmondom, mi mindennek sorja,
Nem bánod meg, hogy ha veszed fontolóra.

Akár hideg, meleg vagy a langy fürdőbe,
Ha időd engedi, menj délnek előtte
Reggeli s ebéd közt ideje alkalmas,
Mikor még nem terhelt, se nem üres a has.

Ha van náthád avagy bárminemű lázad,
Akár csak magadra gyujtanád a házat,
Olyan hiba volna, ha fürdőbe mennél,
Nagyobb veszedelmet nem is tudok ennél.

Azonkívül, hogyha föl vagy ingerülve,
Semmiféle vízbe világért se ülj be.
Csak mikor vagy rendes, higgadt állapotban,
Mehetsz feredőzni sikerrel, nyugodtan.

Izgató hatása van a hideg viznek.
Megcsalódnak, akik ellenkezőt hisznek.
Teljesen ártatlan nincs a földön semmi,
A vizzel is lehet jót vagy rosszat tenni.

Fürödni hidegben este, éjszakára,
Aztán lefeküdni egybe, mit se várva;
Vagy még zuhannyal is veretni a fejet,
Sovány, lázas testben szörnyü nagy kárt tehet.

A hidegvíz-gyógymód van most nagy divatban,
Kövér, lomha vérnek hasznos is valóban.
De ki izgatott vagy s gyönge idegzeted,
Tisztaság-fürdőnek vedd a langymeleget.

Mint mindenben, itt is veszélyes a tulság,
Jégzuhany, gőzfürdő nem mindig orvosság.
A sok kedélybeteg, életunt, öngyilkos
Többnyire e zuhanyhősökből telik most.

Szabadban a vized bármi hideg lehet,
Nem árt, csak legyen a levegő melegebb,
De vigyázz, hogy az ne legyen megfordítva,
Mert meghül a tested, s öreg lesz a hiba.

Fáradtan, ziháló tüdővel, izzadva
Ne vetkőzz és ne menj mindjárt a folyamba.
Pihend ki magadat és ugorj be fejjel,
Vagy locsold meg fejed előbb tenyereddel.

Hideg fürdő után egy keveset sétálj,
Mig az előbbi hő eredben visszaáll.
Meleg fürdő után magad ágyba fektesd,
Ott pár óra hosszant párologjon tested.

Mielőtt kimennél, öltözz föl melegen,
Mert kimelegedve meghülhetsz könnyebben.
És mivelhogy minden meleg fürdő bágyaszt,
Aznap a dologban magadat ne fáraszd.

A hideget használd úszva vagy mozogva,
Csöndesen pihenve maradj a forróba.
Mindeniknél kerüld az ingerültséget,
Indulatossággal ne rontsad a véred.

Ha pedig gyógyfürdőt használ beteg ember,
Ez aztán egy egész tudományos rendszer.
Itt kimérve minden: étrend, hőfok, óra,
És csak így használva, válhat az hasznodra.

193 éve, ezen a napon született Vajda János magyar költő, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.

Fanka és Kowa – Expedíció

Fanka és Kowa – Expedíció

Hol egy válasz, sok kérdést nyakig betemet,
Hogy mi a kód, ami bezárja a szíveket,
Hogy miben hisznek, csak figyeld meg a szemeket,
Hogy a jó tényleg egyenes vagy sziklás és meredek.

Tudom érzed a dráma vége közeleg,
Olyan fény jön, hogy a horizont is beremeg,
Olyan hajnal ami nem bántja a szemedet,
Csak mutatja az irányt, kisimítja a hegeket.

Isten kertjéből neked küldök levelet,
Ezer év fájdalom, de én mégis nevetek,
Tudod rólam, minden hazug szítok, lepereg,
Csak azt nézd, amit csinálok, felejtsd el a nevemet.

Ez nem a szabadság, ezek csak szerepek,
Még mindig nyújtom, hát fogd már meg a kezemet,
Ébredj hát kertváros, vele a telepek,
Hogy a mi a célunk az út legyen vagyis a szeretet.

Bármerre vitt az út és bármit találtam,
Egyedül voltam ott, de nem a magányban,
Együtt táncoltam én és a földgolyó,
Isteni cerkával, isteni rajzoló.

Amiről beszélek, kevesen értik meg,
Ahogy az életük kevesen élik meg,
Kis szavak ezek egy apró kis zenével,
Kettő mikrofon, hátul két Zentével.

Bárhova utazz is ez majd elkísér,
Eszedbe fog jutni, hogy te is segítsél,
Valaki felkeltett téged is engem is,
Az út az áldás már mindegy, hogy merre visz.

Béke a szívemben béke a házamban,
Nincsen szögesdrót és nincs is lánctalpam,
Feladni nem fogom és nem is tudnám már,
Az ég az országom, és ott fent nincs határ.

Refr:
Törékeny szív, porból lett különös szerkezet,
Lényed partján a hajó megérkezett,
Zászló kibont és a rakomány hír,
Az, hogy az emberben isteni lényt őriz a szív.
Porból lett különös szerkezet,
Öröm és fájdalom a vérerekben evez,
Az élet gályáján a rakomány hír,
Az, hogy az emberben isteni lényt őriz a szív.

Magadban nem bízol, ha nekem nem hiszel,
Ugorj a mélybe már, mindig csak centizel,
Amitől félni tudsz, lásd meg, hogy délibáb,
Amikor nézlek akár üvegen nézni át.

A célhoz elérni értsd meg, hogy nem lehet,
Hol virágok helyett nőknél is fegyverek,
Ne keress sötétben, ott nem fogsz találni,
Egy felhőkarcoló majd fel fog zabálni.

A látszat világa, szirének éneke,
Kérdezd a tükörtől egy gép az érez –e?
A múltam felesnyi az előbb megittam,
Az élet pillanat, a most az elillan.

A cirkusz ingyenes, figyeld és meglátod,
Nincs okos ellenség, csak buta barátok,
Hatalmas óceán, tutajunk apró csak,
Elsüllyedtek akik magukkal harcoltak.

Refr

Minden nap látom, hogy megtörnek a gyerekek,
Lelkem viharfelhő, érzem, ahogy csepereg,
A képre koncentrálj, hagyd már a keretet,
Mert ideje, hogy elássuk ezt a sok szemetet.

Az élet írja, mi eljátsszuk a szerepet,
Egy emberöltőn át megannyi jelenet,
Vastaps és könnyek áztatják a szemeket,
Ha ledobod a jelmezed, véget ér az őrület.

Az élet miatt jöttem, de minden nap temetek,
Érzem, hogy meghaltok, hideg a kezetek,
Engedd és meglátod, tábortűz lehetek,
Hol leültök és megérted hogy miért nevetek.

Tudom érzed a dráma vége közeleg,
Olyan fény jön, hogy a horizont is beremeg,
Olyan kor, ami felnyitja a szemeket,
Megmutatja a hibát, amit ember csak tehetett.

Refr

37 éve, ezen a napon született Fankadel, magyar hiphop előadó.  E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig Őt!

FankaDeli (polgári neve: Kőházy Ferenc) (Kecskemét, 1983. április 17. – ) magyar underground hiphop előadó, hangmérnök, rádiós műsorvezető, a Night Child Records kiadó megalapítója. Az ő nevéhez fűződik többek között a Saláta rádióműsor, az NC Root Studio, az NC Wear ruhamárka és a Suhancos zenei formáció.

Művésznevének eredete: a Funky nevű kecskeméti szórakozóhely, amely fiatalkorának törzshelye volt, és a Deli (=vitéz) szavakból ered (nagymamája deli legénynek hívta kiskorában).

Kowalsky meg a Vega magyar rock-központú együttes. Korai időszakában csak a Funk rock műfajt erősítette Magyarországon hip-hop stílusú énekkel fűszerezve, mostanában vegyesebb és populárisabb tematikájúra váltott. A zenekar frontembere Kowalsky (Balázs Gyula), Vega viszont nem az együttes tagja, és nem is a vegetarianizmust szimbolizálja (noha Kowalsky valóban “vega”), hanem Vincent Vega, a Ponyvaregény egyik szereplője előtt tiszteleg. A zenekar zenéjének ars poeticájául az élet értelmének keresését állítja.

Rúzsa Magdolna: Hazatalálsz

Rúzsa Magdolna: Hazatalálsz

Kékessárga fényben
Úszik a táj
Itt hagytad egy részed
A szél se jár
Szíved a peronon vár

Integet utánad
Régóta már
Elkerüli csendben
Ki erre jár
Szíved a peronon vár

Egyszer majd úgyis hazatalálsz
Visszahív utca, tér s a ház
Egyszer majd úgyis hazatalálsz
Egyszer majd úgyis hazatalálsz

Mézbe rajzolt képek
Batikolt nyár
Úgy rohan az élet
Most vigyázz rá
Szíved a peronon vár

Megfogtál egy percet
Hullik a hó
A hidegből is maradt
Valami jó
Szíved a peronon vár

Egyszer majd úgyis hazatalálsz
Visszahív utca, tér s a ház
Egyszer majd úgyis hazatalálsz
Egyszer majd úgyis hazatalálsz

34 éve, ezen a napon született Rúzsa Magdi, magyar énekesnő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig Őt!
Rúzsa Magdi (Verbász, 1985. november 28.) Artisjus-díjas magyar énekesnő. A TV2 Megasztár című tehetségkutató műsor harmadik szériájának győzteseként vált ismertté.

Reményik Sándor: És a szívem is elhagyott engem 

Reményik Sándor: És a szívem is elhagyott engem
“Mert bajok vettek engem körül, amelyeknek
számuk sincsen, – utolértek bűneim, 
amelyeket végig sem nézhetek, – számosabbak
a fejem hajszálainál, – és a 
szívem is elhagyott engem.”
Zsoltárok könyve 40. 13
Ez a legnagyobb bűn.
Ez a legszörnyűbb büntetés.
S a legnagyob nyomorúság is ez:
Elhagyott engem az én szívem is.
Ülök a puszta-homok közepén,
Csügged nehéz fejem.
Ülök, akár a kő,
Lomha, kietlen kő-mozdulatokkal
Tapogatom magam.
Vad-idegenül kutat a kezem
A hely körül,
Hol a szívemnek lenni kellene.
Nincs, nincs.
Elszállt, elillant az évek során.
Őszökkel, tavaszokkal,
Bűnökkel, bajokkal,
Vándormadarakkal.
Nem tudom, kivel, nem tudom, mivel,
Nem tudom, hogyan,
Micsoda percekkel, órákkal, tolvajokkal
Illant el, szökött el, tűnt el, párolgott el,
Hagyott el engem az én szívem is.
Még néha énekelnék.
Egyszercsak a dal torkomon akad,
Elfagy, kihűl,
Nem érzem szívemet a dal alatt.
Szólnék néha egy símogató szót,
Egyszerűt, tisztát, édest, meleget,
Vigasztalót.
Kimondom: koppan,
Érctelenül, csináltan, hidegen:
Nem szűrhettem által a szívemen.
Magamhoz vonnék néha valakit
Közel, közel,
Közel hozzám a félelmes magányba.
De szegett szárnyként visszahull a két kar,
És visszahull a nagy ölelés vágya,
A kitárt karok félszeg ritmusát
Nem a szív dirigálja.
Indul a kezem irgalomra is,
De nem dobban a mozdulatban semmi,
Csak pénz csillan: koldus kezébe tenni.
Zeng a köszönet: “Ezerannyit adjon…” –
Nem, csak szívet, csak egy kis szívet adjon!
És imára is kulcsolom kezem,
Úgy esedezem szívetlenül – szívért,
Szárazon adom Istennek magam,
Hátha reám bocsátja harmatát,
És kinyílik a kőből egy virág.
Mert bajok vettek engemet körül,
És a bajoknak szere-száma nincsen,
És utolértek az én bűneim,
És bűneim beláthatatlanok,
Hajszálaimmal el nem hullanak,
S elhagyott engem az én szívem is.
Nincs, nincs.
Elszállt, elillant az évek során.
Ó, bűnök, bajok, őszök, tavaszok,
Gyilkos órák, rabló pillanatok,
Suhanó szárnyú nagy sors-madarak,
Hová vittétek az én szívemet?
Hozzátok vissza az én szívemet, –
Szeretni akarok.
Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

nehéz-könnyű

Akkor hát mit válasszunk? A nehezet vagy a könnyűt?
Ezt a kérdést tette föl magának Parmenidész Krisztus előtt a hatodik században.
Úgy látta, hogy az egész világ ellentétpárokra van felosztva: fény-sötétség, finomság-durvaság, meleg-hideg, lét-nemlét.
Az ellentétpár egyik pólusát pozitívnak tartotta (fény, meleg, finomság, lét), a másikat negatívnak.
Az efféle negatív és pozitív pólusra való felosztást gyerekjátéknak vélhetnénk.
Egyetlen eset kivételével: melyik a pozitív, a nehéz vagy a könnyű? (…)
Csak egy dolog biztos: a nehéz-könnyű ellentét a legtitokzatosabb és legsokértelműbb az összes ellentét közül.

Milan Kundera ma 90 éves, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Milan Kundera (Brno, Csehszlovákia, 1929. április 1. –) 1993-tól már csak francia nyelven publikáló cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista.

Az eleai Parmenidész (Παρμενίδης, Elea, kb. i. e. 540 vagy 515–510, – i. e. 460 vagy 435–430 körül), Pürész fia, a dél-itáliai Eleavárosában (ma: Castellamaro della Brucca) született filozófus és politikus, az eleai filozófiai iskola alapítója. Hexameterben írott művén jól látható Xenophanész hatása, Diogenész Laertiosz szerint azonban a legfontosabb hatást egy egyébként ismeretlen Ameiniasz nevű püthagoreus barátja tette rá (Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és mondásai, IX. 21); Sztrabón is pitagoreusnak nevezi (Geographika 6,252).

Ady Endre: Ki látott engem?

Ady EndreKi látott engem?

Volt nálamnál már haragosabb Élet?
Haragudtam-e vagy csak hitem tévedt?

Szívem vajjon nem szent harang verője?
Vagyok csakugyan dühök keverője?

Kit mutatok s mit kutató szemeknek?
Nem csalom-e azokat, kik szeretnek?

Szeretem-e azokat, kiknek mondom?
Méltán gerjeszt haragot büszke gondom?

Ennen dühöm nem csak piros káprázat?
Azok forrók, kik közelemben fáznak?

Bolond tüzem, alágyújt-e szíveknek?
Szeretnek-e, kik szerelmet lihegnek?

Csókos szám miért tör szitokba rögtön?
Nem tenyeremet rejti csak az öklöm?

Pótolnak-e életet élet-morzsák?
Érdemlem-e szánásnak csúnya sorsát?

Szabad-e engem hidegen megértni?
Szabad közönnyel előlem kitérni?

Gerjedt lelkemnek ki látta valóját?
Ki lát, szívem, sebes és örök jóság?

Istenülő vágyaimba ki látott?
Óh, vak szívű és hideg szemű barátok.

100 éve ezen a napon halt meg Ady Endre, magyar költő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt.

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros,1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

magyarság. érzése.

“A magyarság nem kalapdísz, hanem a szíve mélyében viseli a magyar, mint tenger csigája a gyöngyét.

A magyarságunk érzése mélyen bent ég bennünk, hogy szinte magunk sem tudunk róla, mint a tűzhányó hegyek, amelyek hideg kőhegyek, de egyszer megmordulnak.”

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.

Gárdonyi Géza (született ZieglerAgárdpuszta, 1863. augusztus 3. – Eger, 1922. október 30.) író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikusanekdotikustörténetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziósnaturalistaszimbolista stíluseszménye között.

Sárhelyi Erika Az én csendem

Sárhelyi Erika Az én csendem

Az én csendem nehéz, mint az árvák könnye,
vádol, majd könyörög, úgy zuhan a földre,
hideg és kőkemény, mint késben a szándék,
legforróbb szavad is megdermedt ajándék.

Az én csendem konok, mint ránc a homlokon,
s úgy telepszik reád, mint nem kívánt rokon,
szívós és kitartó, akár földben a mag,
gyökeret ereszt, mint a felszított harag.

De a csendem lágy is, mint az alkonyi kék,
mint éjben a neszek, mint ringató mesék,
végtelen és áldott, mint templomok csendje,
mintha némák lelke együtt énekelne.

Az én csendem szelíd, akár a hajnalok,
mikor az égre az első fény fellobog,
s ha fáj neked olykor ezerarcú csendem,
hagyj kicsit magamra, és megszólalsz bennem.

Sárhelyi Erika (Budapest, 1965. szeptember 19. –) magyar költőnő.

Sárhelyi Erika saját blog itt.

 

Heltai Jenő: Szabadság

Heltai Jenő: Szabadság

Tudd meg: szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.

Tudd meg: szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem igér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.
Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,
Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,
Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre
S embernek nézi azt is, aki pőre.

Tudd meg: szabad csak az, aki
Ha neve nincs is, mégis valaki,
Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos,
Tüzet fölöslegesen nem harangoz,
Van mindene, ha nincs is semmije,
Mert nem szorul rá soha senkire.
Nem áll szemébe húzott vaskalappal,
Mindég kevélyen szembenéz a Nappal,
Vállalja azt, amit jó társa vállal,
És győzi szívvel, győzi vállal.
Helyét megállja mindég, mindenütt,
Többször cirógat, mint ahányszor üt,
De megmutatja olykor, hogy van ökle…
Szabad akar maradni mindörökre.

Szabadság! Ezt a megszentelt nevet
Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd!
Tudd meg: szabad csak az, aki
Oly áhítattal mondja ki,
Mint istenének szent nevét a jó pap.
Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.
Ínség, veszély, kín meg nem tántorít
És lelki béklyó többé nem szorít.
Hiába őrzi porkoláb s lakat,
Az sose rab, ki lélekben szabad.
Az akkor is, ha koldus, nincstelen,
Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.
Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,
Hol áldozat nincs, nincs szabadság.
Ott van csupán, ahol szavát megértve
Meghalni tudnak s élni mernek érte.

De nem azért dúlt érte harc,
Hogy azt csináld, amit akarsz,
S mindazt, miért más robotolt,
Magad javára letarold,
Mert szabadabb szeretnél lenni másnál.
A szabadság nem perzsavásár.
Nem a te árud. Milliók kincse az,
Mint a reménység, napsugár, tavasz,
Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva
Ráönti illatát a szomjazó világra,
Hogy abból jótestvéri jusson
Minden szegénynek ugyanannyi jusson.
Míg több jut egynek, másnak kevesebb,
Nincs még szabadság, éget még a seb.
Amíg te is csak másnál szabadabb vagy,
Te sem vagy még szabad, te is csak…
Gyáva rab vagy.

1945. május 1.

61 éve, ezen a napon halt meg Heltai Jenő magyar író, költő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Heltai Jenő, 1913-ig Herzl Jenő (Pest, 1871. augusztus 11. – Budapest, 1957. szeptember 3.) író, költő, újságíró, producer, dramaturg, Herzl Tivadar politikus, publicista és író unokatestvére.

magyar delfin.

Amikor Hajós Alfréd 1896-ban vizsgára jelentkezett a műegyetemen, egyik tanára, Ilosvay professzor majdnem eltanácsolta: “Csak léha emberek sportolnak, amikor tanulniok kellene. Az ivás, a kártya, a tánc meg a sport sohasem vezet jóra!”

A versenyszerű sportolás csakugyan úri hóbortnak számított akkoriban. De Hajós nem divatból kezdett el sportolni. A szegény zsidó család Guttmann Arnold néven született gyermeke 13 éves korában árva lett: édesapja a Dunába fulladt. Ekkor határozta el, hogy megtanul úszni. 15 éves korára már versenyszerűen úszott, hol a Dunában, hol a Rudas-fürdő meleg vizű medencéjében gyakorolt. Edzéseit a hajnali órákban tartotta, mert iskoláiban nem nézték jó szemmel a hóbortját. 17 évesen már magyar és Európa-bajnoki címet szerzett. Hetedmagával – egyetlen úszóként – került be az első magyar olimpiai keretbe. Mindössze 18 éves volt.

Az úszóversenyeket 1896. április 11-én az Athén mellett Zea-öböl 11 fokos hideg vizében rendezték. A 20 indulót gőzhajók szállították ki az öböl közepén fekvő 100 m-es versenypálya rajtjához, egy bójákra kifeszített kötélhez. Az úszásnem nem volt meghatározva. Hajós azt a váltott karú úszástechnikát használta, amelyet a dunai matrózoktól tanult. A mai gyorsúszás kéztempóját ezzel ő honosította meg az úszósportban, lábtempója pedig a pillangóúszáséhoz volt hasonló. Hajós a hullámzó vízben végig vezetve 1:22,2 perces idővel elsőként ért célba. Az első magyar olimpiai bajnok tiszteletére maga a görög trónörökös vonta fel a hajó árbocára a magyar zászlót, amelyet Hajós hozott magával Budapestről. A győzelmét követően a görög zenekar elkezdte játszani a bajnok országának himnuszát: az osztrák császári himnuszt. A jelen lévő magyarok ezt azonnal leállíttatták és eljátszatták a magyar himnuszt.

A ceremónia elhúzódott, pedig Hajósnak sietős lett volna. Benevezett ugyanis az 500 méteres távra is, amelyet nem sokkal később indítottak. A magyar sportoló végül lekéste a középtávú versenyt, így nem maradt más választása, mint hogy elinduljon az 1200 méteres távon. Mivel már tudta, hogy a víz nagyon hideg lesz előzőleg faggyúval kente be a testét. Az verseny 15 versenyzője egy gőzhajó oldaláról pisztolylövésre ugrott a vízbe. Hajós azonnal az élre tört, 15 méteres előnye behozhatatlan volt. Még versenyzett, amikor már elkezdték felhúzni a magyar zászlót. Annyira átfagyott, hogy nem tudott kijönni a tengerből, a közönség ovációja közben a matrózok segítették partra. Az éljenzés közben a trónörökös felkiáltott: “Ez a magyar fiú egy valóságos delfin!” Másnap a görög újságok címlapján már a “Magyar Delfinként” szerepelt. A bajnoki címet jelentő ezüstérmét (aranymedál még nem volt) a görög királytól vehette át.

Hazatérése után folytatta egyetemi tanulmányait. Eközben – professzora rosszallása ellenére – bajnoki érmeket szerzett síkfutásban, gátfutásban és diszkoszvetésben is. Hamarosan megismert egy új sportágat, amelynek teljesen a hatása alá került: a footballt. A Budapesti Torna Club csapatában 1897-ben játszott először mint csatár. Amikor 1899-ben megszerezte a diplomáját, elhatározta, hogy felhagy az aktív sportolással, és építészként dolgozik tovább. Nem sokáig bírta. 1902-ben a magyar válogatott első hivatalos mérkőzésén – csapatkapitányként – újra pályára lépett az osztrákok ellen.1906-ban ő lett az első magyar szövetségi kapitány, majd a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke. Eközben, mintegy mellékesen, meghonosította a modern sportújságírását. Az első sportlap, a Sport Világ az ő szerkesztésében jelent meg.

Persze nem a sportból élt. Először Lechner Ödön mellett dolgozott építészként, majd 1907-ben saját irodát nyitott. Ő tervezte többek között a debreceni Aranybika Szállodát, Európa akkor legmodernebb stadionját, az újpesti Megyeri úti sporttelepet, és a később róla elnevezett margitszigeti sportuszodát. Az 1924-es párizsi olimpián még művészeti vetélkedőket is tartottak. Benevezett és egy stadiontervével ezüstérmet nyert (aranyat nem adtak ki). Eredményeinek is köszönhette, hogy a zsidótörvények hatálya alól kezdetben mentességet élvezett, később pedig, ha nagy nehézségek árán is, de túlélte az üldözéseket. A háború után, a magyar futball 50. születésnapján, az 1947. május 4-én rendezett Magyarország – Ausztria mérkőzésen ő végzete el a kezdőrúgást. Budapesten halt meg 77 éves korában.

Forrás : sikertreningek.hu .

140 éve ezen a napon született Hajós Alfréd, magyar építészmérnök, az első magyar olimpiai bajnok, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann ArnoldBudapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgólabdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”.

Még több Róla itt.

Zorán : Kinek mondjam el vétkeimet?

Zorán : Kinek mondjam el vétkeimet?

Ha semmi sincs, csak fénytelen éj
Csak szótlan bánat, hiú remény
Ha nincsen hűség, nincs szerelem
Nincs simító kéz nekem

Kinek mondjam el vétkeimet
És a megbocsájtást kitől kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet?

Ha hideg a csend, s a választ várom
Sok némán múló éjszakán
Ha nem szól, se igaz, se vád
S a hajnal üresen virrad rám

Kinek mondjam el vétkeimet
És a megbocsájtást kitől kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet?

Hogyan mondjam el vétkeimet
És a megbocsájtást kitől kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet?
Ha a csendjeimmel el nem érlek
A megbocsájtást kitől kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet?

Sztevanovity Zorán (Belgrád, 1942. március 4.) (szerbül: Зоран Стевановић) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, énekes, gitáros, zeneszerző, Sztevanovity Dusán (szerbül: Душан Стевановић) szövegíró bátyja, Hegyi Barbara színésznő férje.

Puskás Peti : Csillagok

Végtelen az ég, s oly aprónak érzem magam itt lent,
Egyetlen társam most a csend, egy ismerős idegen.
Szótlan ma az éj, választ nekem egy csillag sem ígér,
Mégis hív az ismeretlen a távolba, otthonomból az álmomba,
mert én…

Veled úgy szállnék, végtelen éjben,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!
Semmi se számít, csak a sorsomat átírd,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!

Oly hideg a lét, bőrömről szakítsd le sorsomat,
Szívemben őrizd meg múltamat, rég elfelejtett szavak.
Átölel a fény, bújj közel, hogy tisztán láss,
Kérlek súgd meg nevét, ki engem most visszavár,
A sötéttel sodródva vágyom rá… érted…

Veled úgy szállnék, végtelen éjben,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!
Semmi se számít, csak a sorsomat átírd,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!

Szállnék szabadon, hallod értünk sírnak a csillagok,
Úttalan utakon talán látlak téged,
Ismeretlen szavakon végre hozzád szólok, s érted néma szívem,
Ne engedj kérlek, látod már nem is félek.

Veled úgy szállnék, végtelen éjben,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!
Semmi se számít, csak a sorsomat átírd,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!

Veled úgy szállnék, végtelen éjben,Pusk
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!
Semmi se számít, csak a sorsomat átírd,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!

Veled úgy szállnék, a végtelen éjben,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!
Semmi se számít, csak a sorsomat átírd,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!

Puskás Péter (Budapest, 1984. december 16. –) magyar énekes és színész, Puskás Tivadar színész fia.

Szeptember 28. A hallássérültek (siketek) világnapja alkalmából írt dal.

Kosztolányi Dezső : Hajnlai részegség

Kosztolányi Dezső : Hajnlai részegség

Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád.
Múlt éjszaka – háromkor – abbahagytam
a munkát.
Le is feküdtem. Ám a gép az agyban
zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban,
csak forgolódtam dühösen az ágyon,
nem jött az álom.
Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal,
százig olvasva s mérges altatókkal.
Az, amit irtam, lázasan meredt rám.
Izgatta szívem negyven cigarettám.
Meg más egyéb is. A fekete. Minden.
Hát fölkelek, nem bánom az egészet,
sétálgatok szobámba le- föl, ingben,
köröttem a családi fészek,
a szájakon lágy, álombeli mézek
s amint botorkálok itt, mint részeg,
az ablakon kinézek.

Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam?
Te ismered a házam
s ha emlékezni tudsz a
a hálószobámra, azt is tudhatod,
milyen szegényes, elhagyott
ilyenkor innen a Logodi-utca,
ahol lakom.
Bővebben…

rész. mindenből.

“Mindenből megkapod, ami a te részed.

És előfordulhat, hogy amikor egyszer innál, már nincs vized, és amikor elhinni kéne valamit, nem hiszed… mert elfogyott a víz és elfogyott a hit, ami a részed volt?

Lehetséges-e, hogy ennyi és ennyi nevetés van, és ennyi meg ennyi a sírás a világban… annyi meg annyi a hideg, amit meg kell fázni… az ételnek annyi és annyi a hiánya?”

Popper Péter (Budapest, 1933. november 19. – Budapest, 2010. április 16.) pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár.