Juhász Gyula: Anna örök

Juhász Gyula: Anna örök

Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
Emlékeimből lassan, elfakult
Arcképed a szívemben, elmosódott
A vállaidnak íve, elsuhant
A hangod és én nem mentem utánad
Az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
Ma már nem reszketek tekintetedre,
Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
Hogy ifjúság bolondság, ó de mégis
Ne hidd szívem, hogy ez hiába volt
És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
Nyakkendőmben és elvétett szavamban
És minden eltévesztett köszönésben
És minden összetépett levelemben
És egész elhibázott életemben
Élsz és uralkodol örökkön, Amen

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője.

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, sokan úgy is nevezik: „a Színészkirály”.

Reklámok

Honeybeast : A lényeg

Honeybeast : A lényeg

Hadd lássam: hol van a kezetek?
Jó helyen van, a helyén a szívetek
Nincs másom, csak a hangom
Meg amibe mondom
(Már ha el nem rontom)
A szavakat

Itt volnánk ismét veletek
Itt vagytok, hát gyertek közelebb
Megsúgom, az igaz útba belegabalyodtam
De lekanyarodtam

Csak a szív az, ami számít
Az a lényeg, amit érzek
De a szív sem lát már semmit
A kút túl mély, amibe nézek

A színpad kész, húzzuk a szekeret,
A sztárvendég nem más, mint a szeretet
A potmétert – olyan félénk – neki oldatoltuk
(De becsomagoltuk az üzenetet)

Jó estét, hölgyeim, uraim!
Rendben vannak a dokumentumaim
Rendben van a pedigrém
Meg a vallásom
Az élni akarásom

Mutatóujj megfeszül, enged a ravasz
Az utolsó lehet éppen ez a tavasz
Jön az éjfél, nem is éltél
De gonoszul néznek a pirézek!

Kicsi voltam, kicsi lettem, kicsi leszek
Idegenben, a malomba beleveszek
De lapulnék, hova bújnék
Gyilkosok a réten, minden téren

Fura csapdák, csupakabrák, piti ebek
Kicsinálnak – csiripelték a verebek
Belesétál mulya ember
A fekete tóba – szar a melója

A szemedbe vigyoroghat, aki savaz
Az utolsó lehelettel is odaszavaz
Ahol éppen kicsinálják
Ügyi mutyi pénzek, na mi a lényeg?

Jó látni, hogy fenn van a kezetek,
Jó helyen van, a helyén a szívetek
Nincs másunk, csak a maradásunk,
Az élni akarásunk
Rövid eset

A Honeybeast magyar alternatív rockegyüttes, amely ezen a néven 2011-től működik, történetét azonban – más, hasonló néven, némileg eltérő formációban – 2005-ig vezeti vissza. Első nagy sikereit az együttes 2010-ben érte el, majd a 2014-es Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi válogatójának szereplőiként szereztek országos ismertséget.

Az – akkor még – Honey Bee zenekar 2005-ben alakult Szegeden a Smarties nevű formáció utódjaként, Bencsik-Kovács Zoltán dalszerző/gitáros, Tatár Árpád gitáros és Czutor Anett énekesnő kiválásával. Hamarosan csatlakozott hozzájuk Kiszin Miklós basszusgitáros (Ganxsta Zolee és a Kartel), Kovács Tamás dobos (Nevergreen, Dystopia) és Hodászi Klára (Nox, Zanzibar, Janicsák Veca) hegedűs-vokalista, így alakult ki az első felállás.

Szentimrei Jenő: Pünkösdölő

Szentimrei Jenő: Pünkösdölő (elmondja: Marosán Csaba)

Mi van ma? Mi van ma?
Piros pünkösd napja,
Annak is, annak is
A legelső napja.
Babarózsa-bimbók
Fesledezésének
örvendj hát, örvendj hát
Búbánatos lélek.
Ámulj el, ámulj el
Zöld selymén a fűnek,
Kék selymén az égnek,
Vakságán a bűnnek.
S körülfog az ünnep
Zengő ragyogással,
Megszáll a Szentlélek
Galambszárnyalással.
Akarj hát, akarj hát,
Megriasztott ember,
Ünnepelni végre
Ünneplő víg kedvvel,
Elszorult szívednek
Szűnjön remegése,
Tekints a határban
Zsendülő vetésre.
A búza, az árpa
Kalászát kihányta,
Hűsével elhívogat
Ifjú erdők sátra,
Tüdődről a rozsdát,
Szívedről a szennyet
Most letakarítja
Egyetlen lélegzet.

Lépj hát ki, áradj ki
Fogoly-önmagadból,
Mint patak medréből,
Mint sugár a napból;
Lengesd meg, lengesd meg
Béna lelked szárnyát,
Gondjaid felhőin
Galambként cikázz át.
Nyíljanak, nyíljanak
Eldugult füleid,
Halld meg Tanítványok
Tüzes beszédeit.
Közelget, közelget
Mennyeknek országa,
Mindenki beléphet,
Aki méltó rája.

Leszakadt lakatok,
Megoldódott nyelvek,
Befogadó szívek
Együtt ünnepelnek.
Fák, füvek, virágok
Ékes madárkarral
Versenyt énekelnek
Iszonyattal, bajjal.
Túlharsogják mindjárt,
Ha mi is beállunk,
Ha már egyszer mi is
Hangunkra találunk,
Ha megszólaltatjuk
Pünkösdi nyelvünket,
S fejünk megalázván
Kitárjuk szívünket.
Mi van ma? Mi van ma?
Piros pünkösd napja.
Megoldódott nyelvek
Áldott csodanapja.
Megváltás adatik
Zsidónak, pogánynak, –
Ki Jézusban meghal,
Krisztussal feltámad.

Szentimrei Jenő (született Kovács Jenő) (Arad, 1891. december 14.– Csucsa, 1959. szeptember 2.) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, színháztörténész, színházigazgató, az helikoni közösségben fejlődött és vált ismertté. Szentimrei Jenő Medgyes Lajos unokaöccse, Szentimrei unokája Szabó Bálint építész, műemlék-restaurátor és Lengyel László közgazdász.

Gámentzy Eduárd :  Írok egy darabka csendet


Gámentzy Eduárd :  Írok egy darabka csendet

Írok egy darabka csendet,
Neked, hogy ne félj a zajban.
Másoknak nem jelent semmit,
Téged majd átölel halkan.

Írom, mert én is úgy félek.
Nem hallak…és ahol járok,
Vasbeton-csipkéket vernek,
Hatalmas légkalapácsok.

Mi lenne, ha erre jönnél?
Keresnél! Nem venném észre!
Elnyelné semmi kis hangod,
Toronydaruk köhögése.

Hát nem! Most leteszek mindent!
Vasakat, s mi eddig kellett.
Várlak, s hogy megtalálj végre,
Írok egy darabka csendet…

Juhász Gyula : Milyen volt

Juhász Gyula : Milyen volt

Milyen volt szőkesége, nem tudom már,
De azt tudom, hogy szőkék a mezők,
Ha dús kalásszal jő a sárguló nyár
S e szőkeségben újra érzem őt.

Milyen volt szeme kékje, nem tudom már,
De ha kinyílnak ősszel az egek,
A szeptemberi bágyadt búcsuzónál
Szeme színére visszarévedek.

Milyen volt hangja selyme, sem tudom már,
De tavaszodván, ha sóhajt a rét,
Úgy érzem, Anna meleg szava szól át
Egy tavaszból, mely messze, mint az ég.

135 éve, ezen a napon született Juhász Gyula magyar költő, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője.

Bodrogi Gyula (Budapest, 1934. április 15. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész. Első felesége Törőcsik Mari volt, a második Voith Ági.

dicsőítés

† Evangélium Szent János könyvéből, Jn 12,20-33

Abban az időben: Azok között, akik felzarándokoltak, hogy az ünnepen imádják Istent, volt néhány görög is. Ezek odamentek Fülöphöz, aki a galileai Betszaidából származott, és kérték: „Uram, látni szeretnénk Jézust.”

Fülöp elment és szólt Andrásnak. Aztán András és Fülöp elmentek, és megmondták Jézusnak.

Jézus ezt válaszolta: „Eljött az óra, hogy megdicsőüljön az Emberfia. Bizony, bizony, mondom nektek: ha a búzaszem nem hull a földbe, és el nem hal, egyedül marad, ha azonban elhal, sok gyümölcsöt hoz. Aki szereti életét, elveszíti azt, de aki gyűlöli életét ebben a világban, az megmenti azt az örök életre. Aki nekem szolgál, kövessen engem, és ahol én vagyok, ott lesz a szolgám is. Aki nekem szolgál, azt becsülni fogja az Atya. Most megrendült a lelkem. Mit is mondjak? Atyám, szabadíts meg ettől az órától? De hiszen éppen ezért az óráért jöttem. Atyám, dicsőítsd meg nevedet!”

Erre hang hallatszott az égből: „Megdicsőítettem, és ismét megdicsőítem.”

A tömeg, amely ott állt, ennek hallatára azt gondolta, hogy mennydörgött.

Mások így vélekedtek: „Angyal beszélt vele.”

Jézus megmagyarázta nekik: „Nem miattam hallatszott ez a hang, hanem miattatok. Ítélet van most a világon. Most vetik ki ennek a világnak a fejedelmét. Én pedig, ha majd fölmagasztalnak a földről, mindenkit magamhoz vonzok.”

Ezt azért mondta, hogy jelezze: milyen halállal fog meghalni.

Ezek az evangélium igéi.

János evangélista, katolikus körökben Evangélista Szent János (ógörögül: Ἰωάννης), (kb. 6 – kb. 100) a tizenkétapostol egyike. Az evangélium úgy emlegeti, mint a tanítvány, akit Jézus szeretett. A tanítványok közt a legfiatalabb, és a tizenkettő közül az egyetlen olyan, aki nem vértanúhalált halt. A negyedik evangélium, három apostoli levél és a hagyomány szerint a Jelenések könyvének szerzője.

Hegyi Barbara Sztevanovity Zorán : Játsz még

Hegyi Barbara Sztevanovity Zorán : Játsz még

Aki nekem is játszod az élet dallamát
Kinek süketen fordít hátat a fél világ
Amíg zenére mozdul itt minden
A hangom, a léptem, a Föld
S amíg szerelmet táncolunk rá
Bármit látsz s bárhogy fáj
A hangszered össze ne törd

Akkor is játssz még
Ha senki nem felel, játssz még
Ha senki se kéri, játssz még
Ha senki sem érti, játssz még
Ha senki sem érti, hogy minek is játszol még

Lehet szerelemisten vagy égre festett kép
Lehetsz maga a törvény vagy ember módra szép
Nekünk zene vagy igaz, de megfoghatatlan
Ki a világba életet tölt
És ha kevesen hallgatunk rá
Bárhogy bánt, bárhogy fáj
A hangszered össze ne törd

Akkor is játssz még
Ha senki nem felel, játssz még
Ha senki se kéri, játssz még
Ha senki, senki, senki sem érzi, játssz még

Ha botlik az ember, mert botlik az ész
A botfülűekkel csak ennyire mész
Te csak játssz, te csak játssz, te csak játssz
Ha látva se hallom, mert így akarom
S a hangodat hangosan megtagadom
Te csak játssz, te csak játssz, te csak játssz

Játssz még
Játssz még
Ha senki nem felel, játssz még
Ha senki se kéri, játssz még
Ha senki sem érti, hogy minek is játszol még

Hogyha meghal a hang, ha nem játszol tovább
Ha a süketek birtoka lesz a fél világ
Ez az élet a Földről felszárad
És a Nap is gyászruhát ölt
Aki remélni tanítasz még
Bármit látsz, bárhogy fáj
A hangszered össze ne törd

Akkor is játssz még
Játssz még
Ha senki se kéri, játssz még
Ha senki nem felel, játssz még

Játssz még
Ha senki se kéri, játssz még
Ha senki sem érti, játssz, játssz még
Ha senki se érzi, játssz még

76 éve, ezen a napon született Sztevanovity Zorán magyar előadóművész, énekes. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Istne éltesse sokáig Őt!

Sztevanovity Zorán (Belgrád, 1942. március 4.) (szerbül: Зоран Стевановић) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, énekes, gitáros, zeneszerző, Sztevanovity Dusán (szerbül: Душан Стевановић) szövegíró bátyja, Hegyi Barbara színésznő férje.

Hegyi Barbara (Budapest, 1966. január 16. –) Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, Hegyi Barnabás operatőr lánya, Sztevanovity ZoránKossuth-díjas előadóművész, énekes felesége.