hagyományról

A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!

Sebő Ferenc (Szekszárd1947február 10. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitárostekerőlantosdalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes vezetője, Sebő Ödön fia.

táncegyüttes. találkozó.

 

A videó és a flashmob a 12. Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek találkozójára készült.

Az esemény facebookon megtalálható itt.

Az esemény hivatalos oldala itt.

„A tánc nem­csak az érte­lem­mel való gon­dol­ko­dás művé­szete, hanem egész létünk­kel való lég­zés és az élet művé­szete. Az erő­szak­men­tes­ség rend­kí­vüli isko­lája. Meg­ta­nít min­ket tudat­alatti hatal­ma­ink és erőink ellenőr­zé­sére és veze­té­sére.”
Mire­ille Négre

A Három­szék Tánc­együt­tes 1990-ben ala­kult Sep­si­szent­györ­gyön. 1999-ig állami költ­ségve­tésből működő hiva­tá­sos nép­tánc­együt­tes volt, tíz évig a város pol­gár­mes­teri hiva­ta­lá hoz tar­to­zott, 2009-től hiva­ta­los fenn­tar­tója Kovászna Megye Taná­csa. Sep­si­szent­györgy a volt Három­szék vár­me­gye — jelen­leg Kovászna megye — köz­pontja, 70.000-es lakos­sá­gának három­ne­gyede magyar nem­ze­ti­ségű. A kis­vá­ros Szé­kely­föld jelentős kul­tu­rá­lis központja: a magyar és román nyelvű hiva­tá­sos szín­há­zak (Tamási Áron, illetve And­rei Mures­anu) tevé­keny­sége mel­lett jelentős a képzőmű­vé­szeti, iro­dalmi és zenei élete, amelyet a több­nyelvű sajtó, a regi­o­ná­lis televízió-stúdió és több helyi rádió­adó kísér figyelem­mel. Külön büsz­ke­sége a város­nak az a közel tucat­nyi épület — köz­tük a Szé­kely Nem­zeti Múzeum — ame­lye­ket Kós Károly tervezett.

Háromszék Táncegyüttes hivatalos oldal itt.

Háromszék Táncegyüttes hivatalos facebook oldal itt.

A villámcsődület (vagy angolból átvett szóval flash mob, olykor helytelenül: flashmob) emberek előre szervezett csoportosulását jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant csinálnak, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik. A villámcsődület viszonylag új társadalmi jelenség, az első 2003 májusában volt New York Cityben. Célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása. Bár a villámcsődületnek nincs politikai célja vagy színezete, a média olykor tévesen politikai demonstrációkra is használja a flash mob megnevezést.

Magyarlapád

A kollégium új épületének átadásakor valami olyan dolog történt, amire senki nem számított. Egy beszéd kellős közepén egy fiatalember egyszercsak zenélni kezdett. Őt még több zenész követte, míg végül pár percen belül a fél közönség táncra perdült. Magyarlapád történetének egyik legcsodálatosabb meglepetésének lehettünk szemtanúi.
Ezúton is köszönetet szeretnénk mondani mindazoknak, akik hozzájárultak a kollégium új épületének létrejöttéhez.

Magyarlapád (románul Lopadea Nouă, németül Schaufeldorf) község Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Magyarlapádi Szorványkollégium facebook oldala itt.

További oldal : www.magyarlapad.ro .

A villámcsődület (vagy angolból átvett szóval flash mob, olykor helytelenül: flashmob) emberek előre szervezett csoportosulását jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant csinálnak, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik. A villámcsődület viszonylag új társadalmi jelenség, az első 2003 májusában volt New York Cityben. Célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása. Bár a villámcsődületnek nincs politikai célja vagy színezete, a média olykor tévesen politikai demonstrációkra is használja a flash mob megnevezést.

Szent Pál hitvallása

Szentlecke Szent Pál apostolnak a galatákhoz írt leveléből, Gal 1,11-19

Testvéreim!

Biztosítalak benneteket, hogy az általam hirdetett evangélium nem embertől való. Hiszen nem embertől kaptam vagy tanultam, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából.

Hallottátok már, hogy azelőtt, még mint zsidó, milyen magatartást tanúsítottam: könyörtelenül üldöztem az Isten egyházát, és romlására törtem.

A zsidó vallásosságban számos fajtámbeli kortársamat felülmúltam, mert vakbuzgó követője voltam atyáim hagyományának.

De amikor úgy tetszett annak, aki már születésemtől fogva kiválasztott és kegyelmével meghívott, hogy kinyilatkoztassa bennem Fiát, és hirdessem őt a pogányoknak: nem hallgattam a testre és a vérre, és Jeruzsálembe sem mentem föl apostolelődeimhez, hanem elmentem Arábiába, majd ismét visszatértem Damaszkuszba.

Három év múltán azután fölmentem Jeruzsálembe, hogy megismerkedjem Péterrel, s nála maradtam tizenöt napig. Más apostolt nem is láttam, csak Jakabot, az Úr testvérét.

Ez az Isten igéje.

Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

Szent Pál Galatákhoz írt leveléről bővebben itt.

Magyarország szélin…

Magyarország szélin… (portréfilm Jánó Anna moldvai csángó énekesről)

Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató segítségével Sebestyén Márta és Berecz András énekesek találkoztak Jánó Anna nénivel, akinek dalai, balladái, archaikus népi imádságai a magyar néphagyomány legrégibb rétegeihez tartoznak.

A nehéz sorsú, analfabéta asszony a filmben teljes terjedelmében elénekli a középkori eredetű, „Nagy hegyi tolvaj” c. népballadát, és hallhatunk sok, szintén a szájhagyomány útján megőrzött éneket, imádságot, bibliai történetet.

rendező: Szomjas György, operatőr: Varjasi Tibor, zenei szerkesztő: Halmos Béla, szakértő: Kallós Zoltán
1997

Demeter Antalné, Jánó Anna, lészpedi balladaénekes aki 2002.-ben  a Népművészeti Mestere díjat kitüntetésben részesült.

Sebestyén Márta (Budapest, 1957. augusztus 19. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész.

Berecz András (Budapest, 1957. október 29.) Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész.

Kallós Zoltán (Válaszút, Románia, 1926. március 26. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja (2005).

Feltámadás

irasok gondolatok

Jézus feltámadását ünnepeljük.

A magunk módján.

Aki egyféleképpen vallásos, az részt vesz az ünnepi istentiszteleten, aki másféleképpen vallásos, annak az ünnepi mise fényes, zengő-bongó feltámadási szertartással és világra szóló körmenettel folytatódik.

Hiszen éppen ez a körmenet, vagy ahogy egynéhány helyen nevezik, a „kikerülés” értelme és lényege: a feltámadás hírét, örömét kivinni a nagyvilágba.

Ünnepel a tételes vallásokon túli szélesebb réteg is, ha mással nem, hát legalább a bőségesebb, gazdagabb, finomabb ételekkel. Nagy általánosságban azonban a szokások megtartásával ünnepelnek, ünnepelünk, és ebben benne van az említett vallásos motívum és minden más is, amit előszeretettel nevezünk hagyománynak.

Pedig a szokások már nagyon sok esetben csak éppen köszönő viszonyban vannak a hagyománnyal, vagy még abban sem.

View original post 548 további szó

Buzaiak és az Eszterlánc : Mezőségi népzene

Buzaiak és az Eszterlánc  : Mezőségi népzene

A kalapom fekete

a kalapom fekete de fekete
darutollu van benne de van benne
daru tolla lehajlott a szeretőm elhagyott
a szeretőm az a csalfa elhagyott

úgy szeretlek mint a mákos kalácsot
gyere ide csókoljam meg a szádot
gyere ide jer ide hadd üljek az öledbe
hogy nézzek a két fekete szemedbe

***

kolozsvári kaszárnya
oda leszek bezárva
gyere rózsám váltsál ki
ne hagyjál a kolozsvári kaszárnyába hervadni

kiváltlak én ki ki ki
nem hagylak elhervadni
eladom a jegykendőm
kiváltom a kolozsvári kaszárnyából a szeretőm

***

édesanyám a kendőm
kéreti a szeretőm
jól van lányom add oda
én is úgy adtam oda
tizenhatesztendős koromba

nagygazda volt az apám
nagy örökség maradt rám
hat ökörnek kötele
három vasvilla nyele
szállt a szegény árva fejemre

***

erdőben erdőben szép kerek erdőben
epret szed a babám rózsás kötényébe
szedjed babám szedjed hogy el ne hervadjon
hogy a mi szerelmünk félbe ne szakadjon

nem zörög a levél ha a szél nem fújja
szerettelek babám az isten is tudja
titok a szerelem félek az édesanyádtól
ha elvárod babám elveszlek a nyáron

***

kaszárnya kaszárnya sűrű ablak rajta de sorjába
sűrű ablak hideg szél fúj be rajta be rajta
sötét az éjszaka sehol se találom a galambom

zöld erdőbe jártam ibolyát gyomláltam de gyomláltam
gyomláld babám verjen meg a teremtő teremtő
teérted halok meg nemsokára elzár a temető

zavaros a tisza nem akar megszárni de megszárni
haragszik a rózsám nem akar szóllani de szóllani
szóljál babám verjen meg a teremtő teremtő
teérted halok meg nemsokára elzár a temető

Saját honlap itt.