Orbán Balázs: A csend harcosa

Orbán Balázs: A csend harcosa

Engem csöndre nevelt az élet,
Én mindig csendes voltam
És ha mással harcolnom kellett.
Önmagammal harcoltam.

Én nem néztem a jót,a rosszat –
Sokszor elbántak velem.
S tudtam,hogy ocsmány a bűn,de
Ocsmányabb az,aki bűntelen.

Én kárhozott vagyok,ki bűnét
Szenvedi és ismeri,
Súlyos vétkekkel terhes,hogy majd
Megbocsássanak neki.

Én nem hiszek a tisztaságban,
Mert nincsen tiszta ember,
De tisztelem azt,kit az élet
Felitat küzdelemmel.

Szeretem,ki megtörtségétől
Rogyva fekszik és hallgat
S az utolsó szó jogán magához
Ragadja majd a hatalmat.

Mert szemében örök szikra ég,
Szeme tükrözi az eget,
Benne szikrázik a messzeség,
Mely kibontja a fényeket.

Mert kit csöndre nevelt az élet,
Annak hosszú s könnyes az út.
S ha minden csatát el is veszít,
Ő nyeri meg a háborút!

190 éve, ezen a napon született Orbán Balázs, író, néprajzi gyüjtő, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Báró lengyelfalvi Orbán Balázs (Lengyelfalva, 1829. február 3. – Budapest, 1890. április 19.) író, néprajzi gyűjtő, fotográfus, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1887).

Babits Mihály: Miatyánk

Babits MihályVersek, előszavakkal
Miatyánk. 1914.

Egy bécsi műintézet megbízásából, egy műlaphoz, adott ötlet szerint készítettem, egy hasonló német kiadvány párja gyanánt. Minthogy a műlapot inkább csak vidéken terjesztették, számosan levélben értesítettek, hogy a költeményt nem tudják megszerezni. Ez jogosítja itteni közzétételét.

Miatyánk ki vagy a mennyekben,
harcokban, bünökben, szennyekben,
rád tekint árva világod:
a te neved megszenteltessék,
a te legszebb neved: Békesség!
Jöjjön el a te országod.
Véres a földünk, háboru van,
kezed sujtását sejtjük, uram,
s mondjuk, de nyögve, szomoruan,
– add hogy mondhassuk könnyebben -:
Legyen meg a te akaratod!
– mint angyalok mondják mennyekben.
Előtted uram, a hon java,
s hulljon a lomb, csak éljen a fa:
de vajon a legkisebb lombot
nem őrzi-e atyai gondod?
nem leng-e az utolsó fürtön is,
áldva miképen mennyekben,
azonképen itt a földön is?
Megráztál, nem lehet szörnyebben,
már most ami fánkon megmaradt
őrizd meg őszig a bús galyat:
mindennapi kenyerünket add
meg nekünk ma, és gyermekeinket
növeld békére, ha bün hogy lábunk
ma vérbe csuszik meg: értük az!
Bocsásd meg a mi büneinket,
miképen mi is megbocsátunk
ellenünk vétetteknek, a gaz
tied, büntetni, mienk csak az
hogy védelmezzük a mieinket!
És ne vigy a kisértetbe minket,
hogy ártatlanságunk tudatát,
mint drága páncélos inget
őrizzük meg bár véresen
hogy át ne hasadjon sohasem.
Jaj, aki ellenünk mozdul:
megvívunk, készen, bármi csatát,
de szabadíts meg a gonosztul,
mert tied az ország,
kezedbe tette le sorsát,
s te vagy a legnagyobb erősség,
ki neveden buzdul,
bármennyit küzd és vérez,
előbb vagy utóbb övé lesz
a hatalom és a dicsőség!

1914.

135 éve ezen a napon született Babits Mihály, magyar költő, író. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Dányi Krisztián (Kazincbarcika, 1975. január 16. –) magyar színész, szinkronszínész. A Film Mánia tv-csatorna hangja.

bölcsesség.

Szentlecke Szent Jakab leveléből, Jak 3,16-4,3

Szeretteim!
Ahol irigység és önzés honol, ott zűrzavar van és mindenféle hitványság.
A felülről származó bölcsesség először is tiszta, aztán békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalom tölti el és gazdag termést hoz, nem részrehajló, nem képmutató.
Az igazság gyümölcsét békében vetik el azok számára, akik békét teremtenek.
Honnan vannak háborúságok és veszekedések köztetek?
Nemde onnét, hogy bűnös vágyak igyekeznek uralomra jutni tagjaitokban?
Kívántok valamit, és nincs benne részetek. Öltök és irigykedtek, de semmit sem tudtok elérni.
Harcoltok és háborúskodtok, de nincs semmitek, mert nem kértek.
Kértek ugyan, de nem kapjátok meg, mert rossz szándékkal kéritek, azért, hogy bűnös vágyatokban elpazaroljátok.
Ez az Isten igéje.

Idősebb Jakab apostol vagy Idősebb Szent Jakab (latinul Iacobus Maior), (? – 42) Zebedeus és Szalome fia,János evangélista testvére,Jézus egyik apostola. Idősebbnek nevezik, hogy megkülönböztessék Jézus másik tanítványától, Alfeus fiától, Ifjabb Jakab apostoltól.

Kállai Ferenc, Ady Endre : Imádság háború után

Kállai Ferenc, Ady Endre : Imádság háború után

Uram, háboruból jövök én,
Mindennek vége, vége:
Békíts ki Magaddal s magammal,
Hiszen Te vagy a Béke.

Nézd: tüzes daganat a szívem
S nincs, mi nyugtot adjon.
Csókolj egy csókot a szívemre,
Hogy egy kicsit lohadjon.

Lecsukódtak bús, nagy szemeim
Számára a világnak,
Nincs már nekik látnivalójuk,
Csak Téged, Téged látnak.

Két rohanó lábam egykoron
Térdig gázolt a vérben
S most nézd Uram, nincs nekem lábam,
Csak térdem van, csak térdem.

Nem harcolok és nem csókolok,
Elszáradt már az ajkam
S száraz karó a két karom már,
Uram, nézz végig rajtam.

Uram, láss meg Te is engemet,
Mindennek vége, vége.
Békíts ki Magaddal s magammal,
Hiszen Te vagy a Béke.

Kállai Ferenc (eredetileg Krampner Ferenc; Gyoma1925október 4. – Budapest2010július 11.a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Rendező, főiskolai és egyetemi tanár, országgyűlési képviselő.

Diósadi Ady Endre, teljes nevén: Ady András Endre (Érmindszent,1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.

felhasználás.

Isten a magányt használja arra, hogy megtanítson az együttélésre.
A háborút használja arra, hogy megmutassa a béke értelmét …
Isten a csöndet használja arra, hogy megtanítson a szavak felelősségére.
A fáradságot használja arra, hogy megértesse az ébredés értelmét …
A halált arra, hogy megmutassa az élet fontosságát.

Paulo Coelho (portugál IPA: [ˈpawlu koˈeʎu]; Rio de Janeiro, 1947. augusztus 24.) brazil író. Az ENSZ békenagykövete.

Törőcsik Mari: Isten üzent nekem

Törőcsik Mari: Isten üzent nekem

A színészlegenda életművét jól ismerjük, de a vele történt csodaszámba menő eseményekről kevésbé hallottunk eddig. Ezekről mesél a Nemzet Színésze.

tm2.jpg– Gazdag, sikeres pályafutást mondhat magáénak, holott az sem volt biztos, hogy épen megéri a felnőttkort.
– Kisgyerek voltam, a nővérem iskolai kirándulásra indult a Tiszához. A nagyapámnak szikvíz üzeme is volt, a három unokája kapott tőle színes kicsi szódásüvegeket. Rohantam az egyik üveggel a nővérem után, hogy vigye magával, de elestem, és felrobbant a kezemben az üveg. Elöntötte a vér az arcomat. Anyám odaszaladt, felemelt, és amikor meglátta, hogy nem a szemem ment ki, hanem épp mellette sérült meg az arcom – még most is látszik a vágás –, eldobott, és elájult. Mondta is neki utólag az orvos: örüljön neki, hogy úgy dobott el, hogy nem sérült meg még súlyosabban a fejem.
– Mikor történt ez?
– Öt éves lehettem talán.
– Csodának tartja ez az eseményt?
– Nézze, ha nincs szemem, én ma nem vagyok színész! De van még ehhez hasonló történetem. A második világháborúban golyót kapott a lábam. Kiszöktem ugyanis a bunkerből, mert láttam, hogy gyönyörű csíkokat húznak a repülők. Anyám nem vette észre, hogy kimentem, csak amikor felkiáltottam fájdalmamban. Akkoriban nem voltak ott orvosok. A patikus felforrósított egy ollót, és levágta a kiszakított részt a lábamról – a golyó szerencsére nem maradt benn. Ha az a lövés egyetlen centivel lentebb talál el, ma szintén nem lennék színésznő. Ha a térdemet találta volna el a golyó, még ma is nehezen hoznák rendbe a lábamat, de akkor, ott erre nem lett volna lehetőség. Soha többé nem tudtam volna rendesen járni.
– Úgy tudom, súlyos közlekedési balesete is volt.
– Egyszer elaludtam vezetés közben. Rengeteget dolgoztam, a színészet sok utazással jár. Arra ébredtem, hogy egy vastag fának hajtottam a kocsimmal. Teljesen összeroncsolódott az autó eleje, a kormány szorosan nekem nyomódott, alig tudtam kiszabadulni. Hátra kellett másznom, úgy jöttem ki valahogy. És akkor láttam, hogy azért nem lett komolyabb bajom, mert sok nagyobb bokor állt a fa előtt, és azok lefékezték az autómat. Emlékszem, ahogy elegáns öltözékben, tűsarkúban, kalapban kiálltam hajnali egy órakor az út szélére stoppolni. A rendőrök később hívtak, hogy megtalálták a kocsit.
– A sort egy földrengés folytatja.
– Így van, ez Peruban történt. Egy csodálatos és biztonságos limai szállodában laktunk: rengésbiztos falak, csupán 4 vagy 5 emelet, tehát nem toronyház. Ez nagy előny, mert amikor az a bizonyos földrengés megtörtént, egy másik, magasabb hotelben sokáig bent rekedtek az ott tartózkodók, mert elmozdult az épület, emiatt nem lehetett használni a lifteket. Makk Károllyal és a Hungaroring akkori igazgatójával voltunk akkor épp Peruban. Olyan erős földrengés jött, hogy 2 perc 40 másodpercig tartott. Ez iszonyúan hosszú idő. Az erőssége is nagy volt, 8,5-es. Kivágódtak az ajtók, becsapódtak, újra kivágódtak. Amikor az egész véget ért, csak akkor vettük észre, hogy közöttünk van egy bennszülött takarító. Képzelje el, hogy élhettük át az egészet, ha közben észre sem vettük, hogy egy ismeretlen ember odakerült mellénk! Minden a földön volt, egyetlen tárgy nem maradt a helyén, a cigarettám a földön, az öngyújtóm a földön, a képek leestek a falról. És akkor megláttam, hogy a telefonom a helyén maradt, előtte pedig két papírfotó: Maár Gyula és Maár Teréz, a férjem és a lányom.

Néztem, néztem, aztán letérdeltem és elkezdtem imádkozni. Hát ez hogy lehet?

Hogy lehet, hogy két papírkép a helyén marad, miközben minden szanaszét hever a földön? Utólag láttuk, hogy a sztrádán is hatalmas hasadékok nyíltak.

Borzalmas élmény volt, de az a két fotó el sem mozdult a helyéről.

Akkor biztos voltam benne, hogy ezzel Isten azt üzeni nekem, hogy minden rendben lesz.

– Néhány éve a klinikai halál állapotába került, de visszatért.
– Nemrég mondtam nevetve a lányomnak, hogy az Isten visszaadott, de nagy árat kellett fizetni érte, mert maradt egy halott rész az agyamban. Ötödik éve egyre nagyobb görcsben van az egyik kezem, folyamatosan növekszik a fájdalom.– Ennek ellenére most is két filmben szerepel, színpadon játszik. Szerintem ez az igazi csoda. Mi az, ami tűzben tartja, ami erőt ad Önnek, hogy tovább maradjon a pályán?

– Maár Gyulával készítettek egy interjút, amiben a kórházba kerülésem is szóba került.

Úgy volt, hogy csak egy vizsgálatra megyek be, ő lent megvár az autóban, és hamar megyünk is tovább. Aztán kapott egy telefont, hogy a klinikai halál állapotába kerültem. Két és fél hónapig voltam intenzív osztályon. Ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy minden reggel másképp kaparta össze magát ebben az időszakban, hogy élni tudjon, de abban biztos volt, hogy Mari visszajön. Így mondta: – Őbenne van valami különleges emberi tartás, amivel még soha nem találkoztam. Ez hasonlóan különleges tehetséggel párosul. Elvárom tőle, hogy éljen engem is túl. Ha ő menne el előbb, nekem végem van. Megállnék, és nem tudnám, hogyan kell tovább élni – fogalmazott velem kapcsolatban. Amikor ezeket a szavakat meghallottam, elkezdtem sírni.

tm3.jpg– Az egész ország ismeri Önt, mindenkiben él valamiféle kép a személyével kapcsolatban. De saját maga szerint kicsoda valójában Törőcsik Mari?

– Nehéz kérdés, kedvem lenne kikerülni a válaszadást. Mindenki azt hiszi, hogy az idő múlásával többé válik – természetesen így vagyok ezzel én is. Más szakmákra is igaz, de a színészetre különösen áll, hogy ha valaki emberileg romlik, akkor romlik a munkája is. Abban ringatom magam, hogy azért szeretnek olyan sokan, még a fiatalok is felnéznek rám, mert talán még mindig tudok valamit adni, amin elcsodálkoznak. Abban ringatom magam, hogy talán nem romlottam emberileg, mert nem romlottam a színészet terén. Igazából a kérdésére nem is én tudok válaszolni, hanem az, aki engem lát.

– A kérdésem részben arra is vonatkozott, hogy látjuk-e az igazi Törőcsik Marit a színpadon, a vásznon. Mennyire van ott az ember a szerepben?

– Nézze, én nem bírom elviselni a színjátszást. Major Tamás rendező mondta, amikor hallgatóként a negyedéves vizsgán látott, ahonnan a Nemzeti Színházba is kiválogatta a leendő színészeket, hogy: „Törőcsik, maga nem tud semmit.”

Mondom neki: így van, de mit csináljak… Azt felelte: „Semmit. Majd leírják magáról, hogy nem jön át a rivaldán. De egészen kivételes ízlésre vall, hogy maga képtelen használni az általam annyira gyűlölt általános színészetet. Maga nem játszik, hanem létezik. Ehhez majd szép lassan megtalálja a megfelelő formákat.”

Ennek megfelelőn igyekeztem élni.

Találkoztam nemrég a Saul fia című film főszereplőjével, egy díjat adtam át neki, és akkor mondtam, hogy mindig úgy akartam játszani, ahogy ő teszi. Létezni – ez az igazi színészet, amihez nem könnyű megtalálni a formákat.

– Aki tehát látta Törőcsik Marit valamilyen szerepben, az ismeri a valódi Törőcsik Marit?

– Talán elmondható, hogy igen.

Törőcsik Mari (Pély, 1935. november 23. –) a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-, kétszeres Jászai Mari– és Balázs Béla-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Törőcsik Mari a valaha legtöbbet díjazott magyar színésznő. Azon kevesek egyike, akik díjat nyertek a cannes-i fesztiválon is.

állhatatosság. üdvözülés.

† Evangélium Szent Lukács könyvéből , Lk 21,5-19
Semmi sem maradandó ezen a földön. Aki mindvégig állhatatos, az üdvözül.

Abban az időben:
Amikor némelyek megjegyezték, hogy milyen szép kövekkel és díszes fogadalmi ajándékokkal van díszítve a templom, Jézus ezt mondta:
„Jönnek majd napok, amikor abból, amit most itt láttok, kő kövön nem marad, mindent lerombolnak.”

Erre megkérdezték tőle: „Mester, mikor történik mindez? És milyen jelek előzik meg?”
Ő így válaszolt: „Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek titeket! Sokan jönnek az én nevemben s mondják: »Én vagyok.« És: »Elérkezett az idő.« Ne kövessétek őket.

Amikor háborúkról és lázadásokról hallotok, ne rémüldözzetek. Mindennek előbb meg kell történnie, de ezzel még nincs itt a vég!”
Aztán így folytatta: „Nemzet nemzet ellen és ország ország ellen támad. Nagy földrengés lesz itt is, ott is, éhínség és dögvész. Félelmetes tünemények és rendkívüli jelek tűnnek fel az égen.

De előbb kezet emelnek rátok, és üldözni fognak benneteket. Kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és börtönbe vetnek. Királyok és helytartók elé hurcolnak az én nevemért, azért, hogy tanúságot tegyetek.

Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek fejeteket előre, hogyan védekezzetek. Én olyan ékesszólást és bölcsességet adok majd nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani.

Kiszolgáltatnak benneteket a szülők, testvérek, rokonok és barátok, s némelyeket meg is ölnek. Az én nevemért mindenki gyűlölni fog titeket. De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről. Állhatatossággal őrzitek meg lelketeket.”

Ezek az evangélium igéi.

Lukács evangélista (? – 84 körül) a négy evangélista egyike. A keresztény hagyomány szerint a harmadik evangélium és Az apostolok cselekedetei című kanonikus bibliai könyv írója. A szíriai Antiokheia városában született.

Életéről keveset tudunk: csak Pál apostol kolosszébeliekhez írt levele alapján feltételezik, hogy eredeti foglalkozása szerint orvos volt. A hagyomány azt tartja, hogy kedvelte a festészetet, képfaragást, szónoklatot. Pál apostol térítette meg, és Lukács őt követte apostoli útjában. Péter és Pál apostolok halála után bejárta Itáliát, Galliát, Dalmáciát, Makedoniát. Mások szerint tanított Egyiptomban, Líbiában, Tebaiszban. Szigorú böjttel és más vezekléssel sanyargatta magát. 84 éves korában Patrasban, Achája városában vértanúhalált szenvedett.