József Attila : Imádság megfáradtaknak

József Attila : Imádság megfáradtaknak

Alkotni vagyunk, nem dicsérni.
Gyerekeink sem azért vannak,
Hogy tiszteljenek bennünket
S mi, Atyánk, a te gyerekeid vagyunk.
Hiszünk az erő jószándokában.
Tudjuk, hogy kedveltek vagyunk előtted,
Akár az égben laksz, akár a tejben,
A nevetésben, sóban, vagy mibennünk.
Te is tudod, hogyha mi sírunk,
Ha arcunk fényét pár könnycsepp kócolja,
Akkor szívünkben zuhatagok vannak,
De erősebbek vagyunk gyönge életünknél,
Mert a fűszálak sose csorbulnak ki,
Csak a kardok, tornyok és ölő igék,
Most mégis, megfáradván,
Dicséreteddel keresünk új erőt
S enmagunk előtt is térdet hajtunk, mondván:
Szabadits meg a gonosztól.
Akarom.

1924 nyara

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11.Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Az élet kegyetlen volt vele, hisz félárva gyermekkora tele volt lemondással, felnőttként szembesült a meg nem értéssel és öngyilkossága körül is találhatóak ellentmondások.

VideóDuó youtube csatorna itt.

keresztény példaadás.

A mai ember, minden látszat ellenére, gyönge és esendő. Állandó aggodalomban él, mert bizonytalan nemcsak a jövője, hanem a jelene is.

A bizonytalanság és az élet sivársága felébresztette lelkében a vágyat a becsületesség, az egyenesség, az őszinteség, az igazság és az igazságosság iránt, s örül, ha kiegyensúlyozott, erőt, biztonságot, szeretetet, bátorságot sugárzó személlyel találkozhatik.

Hogy emberi mivoltát megőrizhesse, meg kell szabadulnia a dolgok, a merőben földi célok uralmától, az egydimenziós élettől és életfelfogástól. Meg kell tanulnia, hogy időnkint magába térjen, saját lelkébe visszavonuljon, önmagát emberi rendeltetése felől megkérdezze.

S a keresztény ebben lehet embertársai segítségére.

Embertársaink nem a prédikációnkra kíváncsiak, hanem a Krisztus szeretetéből élő keresztény tanúságtételt akarják látni. Ne fosszuk meg őket ettől.

Újév napján vagyunk, legyen egész esztendőre szóló komoly feltételünk: a keresztény példaadás.”

(Újév, 1974)

Márton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) az erdélyi katolikus egyház püspöke.

37 éve ezen a napon halt meg Márton Áron az erdélyi katolikus egyház püspöke, e bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

kiválasztás. Istené.

Szentlecke Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből, 1Kor 1,26-31
Isten azt választotta ki, ami a világ szemében gyönge.

Testvéreim!
Gondoljatok csak meghívástokra! Nem sokan vannak köztetek, akik a világ szerint bölcsek, és nem sok a hatalmas, nem sok az előkelő.

Isten azonban azt választotta ki, ami a világ szemében balga, hogy megszégyenítse a bölcseket; s ami a világ szemében gyönge, azt választotta ki, hogy megszégyenítse az erőseket.

Ami a világ előtt alacsonyrendű és megvetendő, azt választotta ki az Isten, a semminek látszókat, hogy megsemmisítse azokat, akik látszanak valaminek. Így senki sem dicsekedhet Isten előtt.

Általa van nektek is életetek Krisztus Jézusban, aki Istentől bölcsességünkké, megszentelődésünkké és megváltásunkká lett.

Így teljesül az Írás szava: „Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék!”

Ez az Isten igéje.

Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

Pál első levele a korinthosziakhoz a Biblia újszövetségi iratainak részét képező levél.

A levél feltehetőleg Kr. u. 51-52. körül keletkezett görög nyelvű ókeresztény irat, az újszövetségi kánonban az apostoli levelek egyike.

Kányádi Sándor : Indián ének

Kányádi Sándor : Indián ének

vannak vidékek
ahol az ének
kiment szokásból
ha van is élet
azt hihetnétek
mindenki gyászol

pedig csak védett
helyen az ének
valahol mélyen
szunnyad a lélek
legjobban féltett
gyönge csücskében

vannak vidékek
ahol a népek
csöndben az ágak
jelekkel élnek
beszélni félnek
viharra várnak

1982

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. –) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Csík Zenekar : Múltidéző

Csík Zenekar : Múltidéző

Diófából van a, diófából van a babám rácsos kapuja
Lassan gyere babám, lassan gyere babám, lassan gyere be rajta
Lassan gyere be rajta, be rajta
Ébren van az anyám, a jó édesanyám, lépésedet meghallja.

Márványkőből van a, márványkőből van a Tiszának a feneke
Gyenge vagy még babám, gyenge vagy még babám az igaz szerelemre
Gyengeséged nem bánom, nem bánom
Csak azt bánom babám, mindig bánom babám, szerettelek sokáig.

A jászsági bíró udvarába
Lehullott az akácfa virága
Engesd babám, hogy el ne hervadjon
A szerelmünk cserben ne maradjon.

A jászsági templom tetejére
Száll egy holló tiszta feketébe
Látod babám ez is minket gyászol
El akarnak tiltani egymástól.

Juhász kutyák ugatnak
Talán meg is harapnak
Ne félj kis angyalom nem hagylak
subám alá takarlak.
Szénát eszik az ökröm
Ha jóllakik bekötöm
Aztán elmegyek a babámhoz
Tudom ölel magához.

A becsali csárdába ecet ég a lámpába
Jaj de homályosan ég, nem lát nála a vendég
Tulipános jegykendőm, elhagyott a szeretőm
Ha elhagyott, hagyjon is, megélek én magam is
Lám a tearózsa is, kinyílik az maga is.

A berényi híd alatt leány a legény alatt
Jaj de keservesen nyög, nyomja a farát a rög
Úgy kell neki, hadd törje, minek feküdt a rögre.

Ez az én szeretőm, ez a kicsi barna
Olyan az orcája, mint a piros alma
Pici piros alma terem minden ágon
De ilyen szép legény nincs több a világon.

Ezt a piros szoknyát nem az uram vette
Az egri vásáron a farom kereste
Köszönöm faromnak, farom járásának
Hogy ilyen szép szoknyát keresett magának.

A Csík Zenekar egy magyar népzenei együttes, 1988 óta a magyarországi népzenei élet egyik meghatározó szereplője.

Hivatalos honlap itt.

alázat. magasztalás.

cédrusfa

Olvasmány Ezékiel könyvéből, Ez 17,22-24

Így szól az Úr Isten:

,,Akkor majd én is veszek egy ágat a magas cédrusfa tetejéről és elültetem; ágainak tetejéről egy gyönge ágat letörök, és elültetem egy magas és kiemelkedő hegyen.

Izrael magas hegyén ültetem el, kisarjadzik majd és gyümölcsöt terem, és nagy cédrussá lesz; alatta laknak majd a madarak mind, és fészket rak valamennyi szárnyas lombjainak árnyékában;

Akkor megtudja majd a vidék minden fája, hogy én, az Úr, aláztam meg a magas fát és magasztaltam fel az alacsony fát; hogy én szárítottam ki a zöldellő fát és borítottam virágba a száraz fát.

Én, az Úr, szóltam, és meg is cselekedtem!’’

Ez az Isten igéje.

Forrás : Katolikus igenaptár : Évközi 11. vasárnap.

Ezékiel (Kr.e. 623-571) bibliai, ószövetségi személy, Ezékiel próféta könyvének fő szereplője. Papi családból származott, ő maga is pap volt. Kr.e. 597-ben, Izráel leigázása után Nabukodonozor seregei elhurcolták a babiloni fogságba. Nehéz sorsa volt, fiatalon elveszítette a feleségét is (Ezékiel 24.), a fogságba vetettek nem értették szavát, ezért egy időre el is kellett némulnia, és csak jelbeszéddel fejezhette ki magát (Ez. 3,26), de még az óhazában maradtak lelki hanyatlásába, bálványozásába is be kellett pillantania.
Prófétai működését a fogság ötödik évében kezdte el. Ezékiel kb. húsz éven keresztül hirdette próféciáit a fogságban élők között.

az élet szép.

Heltai Jenő

Az a gyáva,
Ki, amit érez, elrejti magába,
És ami benne gyönge, emberi,
A másiknak föltárni nem meri.
Mért várod őt, ha nem ezért?
A boldog élet vágya nem kisért?
Galambok közt, virágos szigeten,
Békés, családi kör, parányi házban.
Az élet szép… Tenéked magyarázzam?

Forrás : Heltai Jenő : A néma levente.

143 éve ezen a napon született Heltai Jenő, író, költő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Heltai Jenő (Pest, 1871. augusztus 11. – Budapest, 1957. szeptember 3.) író, költő, újságíró, dramaturg, Herzl Tivadar politikus, publicista és író unokatestvére.