szív.

Titokzatos, megfejthetetlen világ a mi szívünk. Olyan érzékeny, olyan változó.
Egy gyenge fuvalom nehéz lavinákkal zúzza össze minden atomját, s egy mosolygó napsugár új életre tudja kelteni.

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros,1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

A pillangó, aki nem tudott repülni!

„Egy nap egy jó szándékú ember meglátott egy kis pillangót egy félig nyitott selyemgubóban. Nézte egy ideig, ahogy a pillangó küzdött, hogy testét kiszabadítsa a kis lyukon keresztül, de nem sikerül. Úgy látszott, a pillangó mindent megtett, amit tudott, többre nem képes.

Ekkor úgy döntött, segít a pillangónak, fogott egy ollót és kinyitotta a selyemgubót.

A pillangó könnyen kibújt, de teste gyenge volt, aszott, szárnyai összezsugorodtak, nem nyíltak ki.
Egy darabig várt, hogy a szárnyak bármelyik pillanatban kinyílnak és képesek lesznek a repülésre, de semmi nem történt. A pillangó gyenge volt és soha életében nem tudott repülni.

A jó szándékú ember szándéka – bár jóindulatból tette, amit tett-, nem érte el a kívánt eredményt. Nem tudta, hogy a pillangónak szüksége van ara, hogy a szűk selyemgubón átverekedje magát, a küzdelem, hogy a pici nyíláson át újjászülessen, a pillangó életben maradásának a feltétele.”

Néha nekünk, embereknek is ilyen küzdelmekre van szükségünk az életben maradáshoz.
Ma már egyre elterjedtebbek azok a módszerek, amelyek gyors, instant megoldásokat kínálnak az érzelmi fájdalmak „érzéstelenítésére”, a problémáink megszüntetésére.

Amikor a gyors gyógyulás reményében próbálkozol a különféle technikákkal, amiktől azonnal megszűnnek a kínjaid, hiábavaló kísérlet, mert a megúszásra játszol.
Nincs az a trükk, amivel a kínzó magányt, az elveszettség érzését, a kétségbeesést, a magadra hagyottságot, a mérhetetlen hiányt, a bizonytalanságot, az önbizalomhiányt – és még sorolhatnám – meg lehet szüntetni.

Tartósan legalábbis nem. Lehet, hogy pillanatnyi enyhülést hozhat a hókuszpókusz, a problémát azonban nem oldja meg.
Amikor elkezded meggyógyítani a múltat, lassan átalakulhatnak a nyomasztó érzések.

Ugyanis, amikor a valódi gyógyulás bekövetkezik, a lelki sebeid nem elmúlnak, hanem átalakulnak. Megjelenik az érzékenység, az együttérzés (magaddal és a többiekkel), a megértés hozza el a gyógyulást. Felismered a valódi erődet, s az új tapasztalatok során megérkezik az önbizalmad is.

Elmúlik a magány érzése, helyette megjön az ihletettség állapota, az igazi elmélyülés, a bölcsesség, a lelki gazdagság forrása.

Ebből azután majd lesz mit adni másoknak, amikor készen vagy rá, amikor itt az ideje, hogy a világ elé lépjél.
Ezért hagyd abba a gyors megoldások keresését és hagyd abba az önbántást.
Inkább legyél együttérző magaddal, ne tagadd le, ha valami fáj, hanem fogadd el, amit érzel, azután értsd meg és gyógyítsd meg.

Az érzelmi őszinteség eleve gyógyító erő lehet, ebből azután megszülethet a megértés és a megbocsátás is.

Amikor tudsz együttérző lenni magaddal és másokkal, akkor tudsz szeretni.

Addig csak elképzelésed lehet róla.

Olykor nekünk, embereknek is meg kell küzdeniük azért, hogy hernyóból pillangóvá váljunk.

Teller Ede: Vers cím nélkül

Teller Ede: Vers cím nélkül

Keresni, várni, semmit sem akarni,
Szeretni, vágyni, egyedül maradni.
Nézni a világot becsukott szemekkel,
Látni azt, amit még nem látott ember.
Gyönyörködni titkos mély harmóniákban,
Emlékezni arra, mit sohasem láttam.
Szeretni, imádni a szent tisztaságot,
A szelet, a felhőt, a havat, az álmot.
Tenni a helyeset, nem kis örömpénzért,
Nem a túlvilági örök üdvösségért.
Tudni, hogy nincs cél, tudni, hogy nincs Isten,
Félni, hogy talán igazság sincsen.
Tudni: az ész rövid, az akarat gyenge.
Hogy rá vagyok bízva a vak véletlenre.
És makacs reménységgel mégis, mégis hinni.
Hogy amit csinálok, az nem lehet semmi.
És örülni tudni a nagy megnyugvásnak,
A fájdalmat, örömöt gyógyító halálnak.

112 éve, ezen a napon született Teller Ede magyar-amerikai atomfizikus, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Teller Ede (Budapest, 1908. január 15. – StanfordKalifornia, 2003. szeptember 9.) magyaramerikai atomfizikus, aki élete jelentős részét az Amerikai Egyesült Államokban élte le, és sikereit is főként ott érte el. Legismertebb a hidrogénbomba-kutatásokban való aktív részvétele, emiatt mint „a hidrogénbomba atyja” vált közismertté.

Aranyosi Ervin : Éld a napot

Aranyosi Ervin : Éld a napot

Minden egyes kornak van valami bája,
– és az embernek is számtalan hibája, –
ám ha minden korod tiszta szívvel éled,
minden pillanatban újabb vágyad éled.

Mire nem volt időd, azt most váltsd valóra!
Mától érted ketyeg, múlik minden óra.
Vedd a szépet észre, mi mellett elmentél,
lassíts, – éld a napot – végre szabad lettél!

Kicsit lassúbb lettél? Fájhat egy-két szerved?
A betegség jelzés, könnyebb elviselned,
ha megérted azt, mit lelked üzen véle:
– csökken a fájdalom, legyen bármiféle!

Életedben biztos, sok volt, aki bántott.
Bántásért a lelked, vajon megbocsájtott?
Elengedted-e már a haragos múltat?
Jó diákhoz méltón, leckéd megtanultad?

S volt-e olyan ember, akit te bántottál?
Önmagadnak ezért meg is bocsátottál?
Patyolat tiszta már lelkiismereted?
Ha ez így van, tested nem is lehet beteg.

Ha van egy kis időd, szíved nyisd meg bátran,
szereteted szórd szét, szerte a határban,
szíved tiszta fénye, szálljon fűre, fára,
napfényre mosolygó, gyenge kis virágra.

Vizek csobogása vidámítsa lelked,
szeretet szikrája gyúljon lángra benned!
Szájad szélén mindig lágy mosoly ragyogjon,
szépségből a lelked, soha ki ne fogyjon!

És az emberekkel légy megértő, kérlek!
Mindegyik másképpen keresi a szépet.
Az sem tehet róla, aki még nem érti,
hogy a gondolata, a másikat sérti.

Mindig azt keresik, ami jónak látszik,
ám az élet néha “délibábot” játszik.
Engedd el, mi bántott, csituljon a lelked,
a nyugalom leljen otthonára benned!

Élvezd ki a világ millió csodáját,
és ne keresd többé a mások hibáját.
Legyél újra tiszta, könnyű lelkű gyermek,
akit az emberek, s angyalok szeretnek!

Versei : versek.aranyosiervin.com.

Aranyosi Ervin (1958. október 4. – ) életviselési tanácsadó, költő.

Placid atya: A túlélés szabályai

Placid atya: A túlélés szabályai

Első szabály: A szenvedést nem szabad dramatizálni. Attól csak gyengébb leszek, márpedig a szenvedés elviselésére minden energiámra szükségem van.

Mi ezt úgy csináltuk, hogy nem engedtük, hogy valaki is elkezdjen panaszkodni. Ha valaki elkezdett panaszkodni, akkor az első fél mondat után leállítottuk, és azt kértük, hogy beszéljen a szakmájáról.

A tíz év alatt annyi szakmát tanultam, hogy borzasztó. (…)

A második szabály: Keresni kell az élet apró örömeit, mert az is van, csak azt nem vesszük észre.

Nem volt könnyű megtanulnunk ott abban a nyomorúságban, hogy az életnek vannak apró örömei.

Észre kell venni, és meg kell örvendezni, mert ez az életnek a művészete. (…)

Most jön a harmadik szabály: Ha nem értek egyet azzal, hogy én hangya vagyok velük szemben, akkor nekem ebben a szituációban kell megmutatnom, hogy igenis többet érek, igenis értékesebb vagyok, igenis nemesebb vagyok, igenis emberibb vagyok, különb vagyok, mint az a géppisztolyos.

Ez mozgósítja az energiákat. (…) Ez apróság, de rengeteget jelentett az önbecsülésünknek.

Akibe belerúgott tíz esztendeig, aki akart, akit meggyalázott az, aki akart, most megmutattuk, hogy különbek tudunk lenni.

Számunkra rengeteget jelentett, hogy emberek vagyunk, hogy igenis különbek vagyunk, mint ők.

A negyedik szabály így szólt: Akinek van hová kapaszkodnia, annak könnyebb elviselnie a szenvedést.

Nekünk hívő embereknek volt hová kapaszkodnunk: a Jóistenbe, és ezért nekünk könnyebb elviselni a szenvedést.

Hozzáfűztük még azt is, hogy Ő, a hatalmas Isten, Ő is akarja, hogy túléljük, és ez valami nagyon nagy dolog volt.

Forrás: Szent Ferenc Alapítvány facebook.

Olofsson Placid, születési neve Olofsson Károly (Rákosszentmihály, 1916. december 23. – Budapest, 2017. január 15.) bencés szerzetespap, tanár. Az apai ágon svéd származású Placid 1933-ban lépett be a Szent Benedek Rendjébe, hat évvel később szentelték pappá.

1946-ban a Gulagra internálták koholt vádak alapján, ahol tíz évet töltött. Itt találta meg új hivatását: hogy tartsa a lelket a többi fogolyban. Rabtársainak, majd visszatérése után tanításával, előadásaival, könyveivel azóta is több ezer embernek adta vissza a hitet és az élni akarást.

bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a kereszténység első szerzetesrendje, amelyben Szent Benedek reguláját követik, későbbi szabályokkal és modern szokásokkal kiegészítve. A szemlélődő (kontemplatív) szerzetesek nevüket alapítójukról, Szent Benedekről kapták, aki a 6. század elején, Itáliában kezdett szigorúbb szerzetesi életet élni, és írta meg szerzetesi szabályzatát, azaz reguláját. Bár a Bence név a Vince egyik formája, és nem a Benedeké, a Benedek-rendi elnevezést Magyarországon a Bencés név váltotta fel.

A bencések hatása óriási Európa tudomány- és kultúrtörténetében, valamint a katolikus szerzetesség kialakulásában, különösen a kora középkor folyamán.

Závodi Gábor: Sírva jövünk a világra

Závodi Gábor: Sírva jövünk a világra

Sírva jövünk a világra,
mikor az első levegő éri a tüdőt.
Maradnánk még, de hiába,
hiszen fogyni kezdett lassan az időnk.

Ketyeg az óra, kegyetlenül ketyeg.
A szívünk lüktet,
s benne a vér az élet jele,
mégis hordja a halál kegyetlen üzenetét.

Mi egyszer elindult az valahol megáll.
Csak az űrben létezik a végtelen,
hisz e tridimenziós ócska testünk
az időt legyőzni képtelen.

Ne légy kevesebb, mint aki vagy,
de lehetsz-e több még, mint aki lettél?
És többet ér-e egy bátor gondolat
egy nyíltan vállalt gyáva tettnél?

Erősebb-e ki sírni szégyell,
ha a bánatól eltompul az agy?
S ha az örömtől a könnyed csordul,
ki mondja akkor, hogy gyenge vagy?

Hát tégy valamit, hogy fent maradj,
s ha testeddel majd a porba érsz,
emlékszik rád majd valaki,
vagy csendben a feledés homályába mész?

Minden óra lejár egyszer.
Lassul a ritmus, halkul a hang.
A szív is egyre gyengébben ketyeg,
ha kondulni készül a nagy harang.

S ha megérte, mit megéltél,
s ez az egész nem volt hiába.
Mosolyogva távozol,
pedig sírva jöttél a világra.

Závodi Gábor (Budapest, 1964. április 23.) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, szövegíró, zenei producer, billentyűs.

Hivatalos facebook oldal itt.

Hivatalos youtube csatorna itt.

Kulka János Tamás (Budapest, 1958. november 11.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

 

legyőzni a lehetetlent.

Polgár Judit (Budapest, 1976. július 23. –) magyar sakkozó, nemzetközi nagymester, nyolcszoros sakkolimpikon a nyílt kategóriában, kétszeres női sakkolimpiai bajnok, a nyílt kategóriában kétszeres olimpiai ezüstérmes, nyílt kategóriában egyéni Európa-bajnoki bronzérmes, magyar szuperbajnok, U14 és U12 korosztályos ifjúsági világbajnok a fiúk között.

Garri Kimovics Kaszparov (oroszulГарри Кимович Каспаров, született Garri Vajnstejn héberül: גארי ויינשטייןBaku, 1963. április 13. –) örményzsidó származású szovjet, majd oroszországi sakkozó, nemzetközi nagymester, korábbi sakkvilágbajnok (1985–2000), csapatban nyolcszoros, egyéniben hétszeres sakkolimpiai bajnok, kétszeres szovjet bajnok (1981, 1988), Oroszország bajnoka (2004), 11-szeres Sakk-Oscar-díjas, FIDE mesteredző (2009), író és politikai aktivista. 2008-ban jelölt volt a 2008-as oroszországi elnökválasztáson. 2013-tól horvát állampolgársággal is rendelkezik.

tövis. rózsa.

A természet tövisek közé rekeszti a gyenge rózsát, nem azért, hogy szaggassa, hanem, hogy oltalmazza.
Az atyák dorgálása efféle tövis: oltalmazza, nem hervasztja a fiakat.

448 éve, ezen a napon született Pázmány Péter esztergomi érsek, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Hont-Pázmány nembeli panaszi Pázmány Péter (Nagyvárad1570október 4. – Pozsony1637március 19.esztergomi érsekbíboros, a magyarországi katolikus megújulás vezető alakja, jezsuita szerzetes, egyházi író.

erős. gyengéd.

Semmi sem olyan erős, mint a gyengédség, és semmi sem olyan gyengéd, mint a valódi erő.

451 éve, ezen a napon született Szalézi Szent Ferenc francia püspök, teológus, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Szalézi Szent Ferenc (latinul: Franciscus Salesius), Szalézi Ferenc-Bonaventura (franciául: François de Sales de Boisy), (Sales kastélya, Thorens-Glières mellett (Haute-Savoie), 1567augusztus 21. – Lyon1622december 28.francia püspökteológus, lelkiségi író és egyházszervező, kiemelkedő szónok, több pápa személyes tanácsadója. Arisztokrata családban született, de lemondott nemesi rangjáról, és életét Isten szolgálatának szentelte. A Római katolikus egyház egyik legjelentősebb teológusának tartják. Megalapította a Vizitációs nővérek rendjét. Számos művet írt, melyeket nyomtatott formában terjesztett, és ezért tartják őt az újságírók és írók védőszentjének. 1877-ben IX. Piusz pápa emelte az egyháztanítók sorába.

Republic – Róka jár az udvaron

Republic – Róka jár az udvaron

Essen eső, ma nem számít
Könnyet a szél majd felszárít
Bánat a vállamon, róka jár az udvaron
Szerelemből idő gyógyít

Eljön az ősz a Zemplénre
Szálljak-e délre vagy még ne
Gyenge madár vagyok, nem tehetek róla, hogy
Nem maradhatok a télre

Ha eljön a szél a városba
És hírt ma felőlem nem hozna
Akkor is ott vagyok, hogyha éppen nem tudod
Ma gondolj rám utoljára

Republic 1990-ben alakult EMeRTon-díjas magyar rockegyüttes.

Minden évben hagyományosan március 15-én tartották a nagykoncertjüket, az első ilyen alkalom 1996-ban aBudapest Sportcsarnokban volt.

Bódi László (becenevén CipőUngvárSzovjetunió, 1965. május 3. – BudapestMagyarország, 2013. március 11.) magyar rockénekes, zeneszerző, dalszerző, a Republic együttes alapító tagja, énekese és frontembere; a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legsikeresebb zenésze, dalszerzője.

Ákos : Szabadon

Ákos : Szabadon

Remegő levegőben menetel
Olvad a szolgahad, ezeregy fej
Jajszavak izzanak, halnak is el
A toronynak nőnie kell

Monokróm, monoton, bábeli kor
Észre ha térsz, egy láb letipor
Mert nem akar csatazajt, aki csak vár
A rab már nem kiabál

Lásd
Mindegy, mit hiszel
Összedőlt Babilon
Por lett a hatalom
És lásd
Mégis hinni kell
Hogy létezhess szabadon
Hogy szerethess szabadon
És lásd
Mégis hinni kell
Szeretni szabadon

A Föld fia gyenge, mert vonzza a föld
Súg a Gonosz, hogy a véredet öld
Vámosok, gyilkosok, utcai nők
Ígért végső idők

Népeket, nyelveket összekever
Elhiteti, hogy nyerni jön el
Pedig hiába húzzák a falakat fel
A toronynak dőlnie kell

Lásd
Mindegy, mit hiszel
Összedőlt Babilon
Por lett a hatalom
És lásd
Mégis hinni kell
Hogy létezhess szabadon
Hogy szerethess szabadon
És lásd
Mégis hinni kell
Szeretni szabadon

Aki annyit kér, amennyit meg nem kaphat
Azt fogja kapni, amit nem is kér

50 éve, ezen a napon született Kovács Ákos, magyar zeneszerző. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig!

Kovács Ákos (Budapest, 1968. április 6.) Kossuth-díjas és többszörös EMeRTon-díjas magyar zeneszerző, dalszerző, költő, Ákos néven énekes-előadóművész.

lélek. hajós.

Aki jól él, az úgy tud bánni a lelkével, mint a jó hajós a vitorlájával: tudja, hogy milyen hullámok között és milyen szélirányba hajózik.
A gyenge és riadt lelkű ember fél a változástól. A bölcs megtalálja benne a nyugalmát.
És van ennek még egy nagy titka: a szíved, lelked közepe nem változik. A HAJÓS ugyanaz.
Bármit hoz a jövő, bármerre fúj a szél.

81 éve, ezen a napon született Müller Péter forgatókönyvíró előadó.

E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig.

Müller Péter (Budapest, 1936. december 1. –) József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó. A hazai populáris-ezoterikus irodalom egyik legismertebb alakja. Az írót, állítása szerint egy halálközeli élménye fordította a spirituális tanok felé.

Írói tevékenysége és a tanítás iránti vágya eredményeképpen elindította a Mesterkurzus elnevezésű előadás-sorozatot, amelyen az önmagát kereső embernek igyekszik segíteni a mindennapi életben az önmegvalósításban. Könyvei minden kétséget kizáróan az utóbbi évek legsikeresebb ezoterikus kötetei közé tartoznak, ezt jelzi a több százezer eladott példány. Spirituális célzatú művei mellett drámaíró tevékenysége is meghatározó. Bár igen termékeny író, azt vallja, hogy a gondolatok és az érzések átadásának leghitelesebb módja mégsem az írás, hanem a beszéd.

győzelem. önmagunk felett.

Aki önmagát legyőzte, azt nem lehet legyőzni!

Az verhetetlen. Erős. És derűs.

A gyűlölettől, a rosszindulattól, az aljasságtól, az igaztalan bírálattól egyvalaki védhet meg: önmagad.

Ha erős vagy, nem hat rád. Lepereg rólad. Nemigen érint.

Aki lélekben gazdag, nem koldul se jó szót, se szeretetet. Inkább ad.

Ha gyenge vagy, nem érted, mit mondok.

De ha csak egyetlen percig is átérzed az Erődet – tudod, hogy igazam van!

Ha erős vagy, bármilyen helyzetbe kerülsz, nem dőlsz el, mert megkapaszkodhatsz. Kibe?

Önmagadba. Ez nem önzés.

Ez a jó táncos biztonsága, akivel azért szeretnek táncolni, mert saját tengelye és biztos egyensúlya van.

Müller Péter (Budapest, 1936. december 1. –) József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó. A hazai populáris-ezoterikus irodalom egyik legismertebb alakja. Az írót, állítása szerint egy halálközeli élménye fordította a spirituális tanok felé.

Írói tevékenysége és a tanítás iránti vágya eredményeképpen elindította a Mesterkurzus elnevezésű előadás-sorozatot, amelyen az önmagát kereső embernek igyekszik segíteni a mindennapi életben az önmegvalósításban. Könyvei minden kétséget kizáróan az utóbbi évek legsikeresebb ezoterikus kötetei közé tartoznak, ezt jelzi a több százezer eladott példány. Spirituális célzatú művei mellett drámaíró tevékenysége is meghatározó. Bár igen termékeny író, azt vallja, hogy a gondolatok és az érzések átadásának leghitelesebb módja mégsem az írás, hanem a beszéd.

Kő és bambusz

illusztráció

Kő és bambusz (Brazil mese)

Egy gyerek ment át az úton. Az úton feküdt egy kő.

A gyerek felemelte és feldobta a levegőbe, az pedig leesett a bambuszcserje mellé. Amikor a gyerek elment mellette, megfogta a bambuszt, meghajlította és hagyta visszacsapódni. A bambusz felsóhajtott. A gyerek továbbment.

“Ki vagy te?”, kérdezte a bambuszcserje a kőtől. “Az égből jöttél?”

“Én a kő vagyok”, felelte a másik, “és nem az égből jövök, hanem a földről. A gyermek dobott fel a levegőbe.”

A bambusz tovább kérdezte: “Vannak gyerekeid?”

A kő így válaszolt: “Nincs szükségem gyerekekre, mert nem kell meghalnom. Ez bosszantja az embereket. Jobb lenne, ha olyan lenne az életük, mint az enyém.”

A bambusz elgondolkodott, majd megrázta a fejét. “Az nem jó. Az emberi életnek olyannak kellene lennie, mint az én életem.”

Bővebben…