Rúzsa Magdolna: Gondolj rám!

Rúzsa Magdolna: Gondolj rám!

Gondolj rám,
ha csillag zuhan földi éjszakán,
ha megszakadnak mondatok,
ha megszűnik egy gondolat,
ha átfestik a múltamat, s ne várj!

Gondolj rám,
ha elpattan egy húr a zongorán,
ha széttörik egy rossz futam,
ha csendben élsz és boldogan,
egy szál gyufa, ha ellobban, s ne várj!

Mikor megtorpan egy lépés,
mikor megroppan a jég,
mikor elfogyott egy érzés,
mikor megvillan az ég,
úgy lásd, mint én, hogy lássam veled,
úgy értsd mint én, hogy értsem veled,
úgy szólj mint én,
hogy szóljak veled!

Gondolj rám,
ha friss nyomot hagysz országút haván,
ha tó vízébe követ dobsz,
ha csobban, és ha elmerül,
a csend a csenddel elvegyül, s ne várj!

Gondolj rám,
ha villám tépte ágat látsz a fán,
ha füst sem marad már a láng után,
ha erény lesz majd nem gondolni rám!

Gondolj rám,
ha gyümölcs érik villám tépte fán,
ha parázs él a láng után,
ha jólesik még néhanap,
hogy rólam szól egy gondolat, s ne várj!

Gondolj rám!

Rúzsa Magdi (Verbász, 1985. november 28.) Artisjus-díjas magyar énekesnő. A TV2 Megasztár című tehetségkutató műsor harmadik szériájának győzteseként vált ismertté.

megbocsátás

Bibliai Olvasmány Sirák fia könyvéből, Sir 27,30-28,7
Bocsásd meg a másik embernek, ha vétett, imádkozzál, és neked is megbocsátják vétked.

A düh és a harag egyaránt utálatos, csak az ragaszkodik hozzá, aki bűnös.

Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is, kemény számadást tart vele bűneiért.

Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozzál, és neked is megbocsátják vétked.

Aki más emberre konokul haragszik, hogy keres Istennél gyógyulást magának? Aki nem könyörül meg embertársán, a saját bűneiért hogyan imádkozik?

Jóllehet ő csak ember, kitart a haragban, és ugyanakkor bocsánatot kér Istentől?! – hát az ő bűneiért ki ad elégtételt?

Gondolj a végső dolgokra, hagyd a gyűlölködést, gondolj halálodra, s tartsd meg a parancsokat.

Gondolj a törvényre, ne gyűlöld embertársadat, gondolj az Istennel kötött szövetségre, s nézd el a sértést.

Ez az Isten igéje.

Sirák fia könyve a deuterokanonikus könyvek egyike. A katolikus egyház a tridenti zsinaton (1545-63) ünnepélyesen kanonikusnak nyilvánította. A protestáns keresztény irányzatok a deuterokanonikus könyveket apokrifeknek nevezik.