Kriza János : Székelykö alatt

Kriza János : Székelykö alatt

Ember-csinálta halmaid közöl
Oh vár! szabadba jöttem, foglyod én
Hol istenkéz-emelte szirteken
Szabadság enyhít ép lehelletén.

Nem láttam én pirosló szép korányt,
Nem ismerém a harmat gyöngyeit,
Nem haliám a pacsirta víg dalát,
S a lég ezer zsibongó sergeit:

Imitt naponként hajnalom pirul,
Szelíd sugár előzi dél hevét,
Az illatos virágnak, míg töröm,
Még gyenge harmat üli kebelét.

Szabad nép, nem kalitka rabjai,
Örömdalokban zeng ezer madár,
S e népimával a királyi sas
Röpülve Istenhez magasba jár.

207 éve ezen a napon született Kriza János néprajzkutató. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Kriza János (Nagyajta1811június 28. – Kolozsvár, 1875. március 26.) néprajzkutató, költő, műfordító, unitárius püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Még többet Kriza Jánosról és szülőhelyéről itt.

Szentimrei Jenő: Pünkösdölő

Szentimrei Jenő: Pünkösdölő (elmondja: Marosán Csaba)

Mi van ma? Mi van ma?
Piros pünkösd napja,
Annak is, annak is
A legelső napja.
Babarózsa-bimbók
Fesledezésének
örvendj hát, örvendj hát
Búbánatos lélek.
Ámulj el, ámulj el
Zöld selymén a fűnek,
Kék selymén az égnek,
Vakságán a bűnnek.
S körülfog az ünnep
Zengő ragyogással,
Megszáll a Szentlélek
Galambszárnyalással.
Akarj hát, akarj hát,
Megriasztott ember,
Ünnepelni végre
Ünneplő víg kedvvel,
Elszorult szívednek
Szűnjön remegése,
Tekints a határban
Zsendülő vetésre.
A búza, az árpa
Kalászát kihányta,
Hűsével elhívogat
Ifjú erdők sátra,
Tüdődről a rozsdát,
Szívedről a szennyet
Most letakarítja
Egyetlen lélegzet.

Lépj hát ki, áradj ki
Fogoly-önmagadból,
Mint patak medréből,
Mint sugár a napból;
Lengesd meg, lengesd meg
Béna lelked szárnyát,
Gondjaid felhőin
Galambként cikázz át.
Nyíljanak, nyíljanak
Eldugult füleid,
Halld meg Tanítványok
Tüzes beszédeit.
Közelget, közelget
Mennyeknek országa,
Mindenki beléphet,
Aki méltó rája.

Leszakadt lakatok,
Megoldódott nyelvek,
Befogadó szívek
Együtt ünnepelnek.
Fák, füvek, virágok
Ékes madárkarral
Versenyt énekelnek
Iszonyattal, bajjal.
Túlharsogják mindjárt,
Ha mi is beállunk,
Ha már egyszer mi is
Hangunkra találunk,
Ha megszólaltatjuk
Pünkösdi nyelvünket,
S fejünk megalázván
Kitárjuk szívünket.
Mi van ma? Mi van ma?
Piros pünkösd napja.
Megoldódott nyelvek
Áldott csodanapja.
Megváltás adatik
Zsidónak, pogánynak, –
Ki Jézusban meghal,
Krisztussal feltámad.

Szentimrei Jenő (született Kovács Jenő) (Arad, 1891. december 14.– Csucsa, 1959. szeptember 2.) erdélyi magyar költő, író, drámaíró, kritikus, színháztörténész, színházigazgató, az helikoni közösségben fejlődött és vált ismertté. Szentimrei Jenő Medgyes Lajos unokaöccse, Szentimrei unokája Szabó Bálint építész, műemlék-restaurátor és Lengyel László közgazdász.

Szilágyi Domokos : Ősz

Szilágyi Domokos : Ősz

Kopasz az almafa,
sárga.
Leszállt az alma,
kosárba.

Kaszálón ökörnyál
lebben,
fakul a fű torzsa
csendben.

Üres a szilvafa,
árva,
ágait kék égre
tárja.

S hol van a szőlőhegy
kincse?
Elnyelte nagy hasú
pince.

Mezőről hol van a
boglya?
Szénapadlásnak
foglya.

Szilva fő az üstben,
lesz már
kenyérre, tésztába
lekvár.

Padláson színarany
szalma:
itt puhul a piros
alma.

Puszta a kert,
a mező, a határ,
a nyár, jaj, a nyár odavan már —
jön a tél, jön a tél,
de tele a kamra,
a pince, a padlás,
tele a hiu, a magtár.

40 éve ezen a napon halt meg Szilágyi Domokos erdélyi magyar költő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938. július 2. – Kolozsvár, 1976. november 2.) erdélyi magyar költő, író, irodalomtörténész és műfordító.

kegyelem. tanítás. tanúság.

Szent Pál.(Bartolomeo Montagna festménye, 1582)

Szentlecke Szent Pál apostolnak Timóteushoz írt második leveléből, 2Tim 1,6-8.13-14
Bátor szívvel tégy tanúságot Jézus Krisztus mellett!

Szeretett Fiam!
Figyelmeztetlek, éleszd fel magadban Isten kegyelmét, amely kézföltételem folytán benned él. Hiszen Isten nem a csüggedtség, hanem az erő, a szeretet és a józanság lelkét adta nekünk. Ne szégyellj hát tanúságot tenni Urunk mellett, sem mellettem, aki érte fogoly vagyok. Ehelyett vállald az evangéliumért a szenvedéseket velem együtt, bízva az Isten erejében. Eszményed az az egészséges tanítás legyen, amelyet Krisztus Jézus hitében és szeretetében tőlem hallottál. Őrizd meg a rád bízott kincset a Szentlélek erejével, aki bennünk lakik.
Ez az Isten igéje.

Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

Pál második levele Timótheoszhoz a Bibliában az Újszövetségben található három pasztorális levél egyike.

beteljesedett az Írás

Jesus among the Doctors (1558), Paolo Veronese

† Evangélium Szent Lukács könyvéből , Lk 1,1-4;4,14-21

Már sokan vállalkoztak arra, hogy a körünkben lejátszódott eseményeket leírják, úgy, ahogy ránk maradt azoktól, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az isteni igének. Most jónak láttam én is, hogy elejétől kezdve mindennek pontosan utánajárjak, és sorban leírjak neked mindent, tiszteletreméltó Teofil, hogy meggyőződjél róla, mennyire megbízhatók azok a tanítások, amelyekre oktattak.

Abban az időben:

Jézus a Lélek erejével visszatért Galileába. Híre elterjedt az egész környéken. Tanított a zsinagógákban, és mindenki elismeréssel beszélt róla.

Eljutott Názáretbe is, ahol nevelkedett. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták oda neki.

Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez volt írva: „Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje.”

Összetekerte az Írást, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött.

Ő pedig elkezdte beszédét: „Ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok.”
Ezek az evangélium igéi.

Lukács evangélista (? – 84 körül) a négy evangélista egyike. A keresztény hagyomány szerint a harmadik evangélium és Az apostolok cselekedetei című kanonikus bibliai könyv írója. A szíriai Antiokheia városában született.

Életéről keveset tudunk: csak Pál apostol kolosszébeliekhez írt levele alapján feltételezik, hogy eredeti foglalkozása szerint orvos volt. A hagyomány azt tartja, hogy kedvelte a festészetet, képfaragást, szónoklatot. Pál apostol térítette meg, és Lukács őt követte apostoli útjában. Péter és Pál apostolok halála után bejárta Itáliát, Galliát, Dalmáciát, Makedoniát. Mások szerint tanított Egyiptomban, Líbiában, Tebaiszban. Szigorú böjttel és más vezekléssel sanyargatta magát. 84 éves korában Patrasban, Achája városában vértanúhalált szenvedett.

szolgám. akiben kedvem telik.

Bibliai Olvasmány Izajás próféta könyvéből, Iz 42,1-4.6-7

Íme az én szolgám, akiben kedvem telik.

Ezt mondja az Úr:
Íme, az én szolgám, akit támogatok, választottam, akiben kedvem telik. Kiárasztom rá lelkemet, és igazságot visz a nemzeteknek.

Nem kiált majd, nem emeli föl a hangját, és szava se hallatszik az utcákon. A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki.

Hűségesen tanítja az igazságot, nem lankad el, sem kedvét el nem veszti, míg az igazságot meg nem szilárdítja a földön. Az ő tanítására várnak a nemzetek.

Én, az Úr hívtalak meg igazságban, én fogtam meg a kezed, és én formáltalak.

Általad kötök szövetséget népemmel, és adok világosságot a nemzeteknek, hogy nyisd meg a vakok szemét, és szabadítsd ki a börtönből a foglyokat, és a tömlöcből azokat, akik a sötétben ülnek.

Ez az Isten igéje.

Ézsaiás vagy Isaiás vagy Izajás vagy Jesajá(héber יְשַׁעְיָהוּ sztenderd: Yəšaʿyáhu, tiberiasi Yəšaʿăyāhû; görög: Ἠσαΐας, Észaiasz ;arab اشعیاء, Asíja) az i. e. 8. században élt judeai próféta, a bibliaiÉzsaiás könyve fő alakja, akit hagyományosan a könyv szerzőjének gondolnak.

Radnóti Miklós : Bori notesz

Radnóti Miklós : Bori notesz

A notesz első oldalán – öt nyelven – az alábbi pár sor olvasható:

“Ez a jegyzőkönyvecske Radnóti Miklós magyar költő verseit tartalmazza. Kéri a megtalálót, hogy juttassa el Magyarországra, Ortutay Gyula dr. egyetemi magántanár címére: Budapest, VII. Horánszky u.1.I.”

Ortutay Gyula bevezetője a nyomtatott változathoz:

Mire tanít ez a kis füzet?
A haza szemérmes szeretetére.
Mikor már szinte mindenből kitagadta a hivatalos haza, mikor prédának dobta oda, akkor is magával ölelte a haza, az otthon elérhetetlennek tűnő képeit
éberen s álomban is – hiszen a fogolytáborral együtt hazaindult ő is az éjben;

“Rongyosan és kopaszon, horkolva repülnek a foglyok,
Szerbia vak tetejéről búvó otthoni tájra…”

Ez a haza vonzotta… minden fájdalmával, minden kegyetlen és szép ajándékával együtt.
A haza, mert végül csak ez maradt: a magyar nyelv…, a költők nyelve,… hogy hűségét és szeretetét kifejezze.
S ebben a megalázott és halálraítélt időben is ő adott ajándékot nemzetének: költészetének legmegrendítőbb verseit, azt a betetőzést, amiről Quasimodo írta, hogy József Attila verseivel együtt a modern világlíra legjelentősebb alkotása.

S arra is tanít ez a kis füzet a hűségnek és a szenvedélyes szeretetnek erejével, hogy ebben az elvadult, törvény nélküli, gonosz káoszban mennyire az életet akarta, mennyire vágyott a béke szép csöndjére, a méltó emberi élet tiszta örömeire, egy megújult társadalom biztonságára.

A füzetke külső vonásairól: az első megdöbbenés elfog a versek külső tagolásán, írásmódján.
Szinte nyomdakész “tükörbe” fogja verseit, mindegyikét gondosan írja, szépen olvasható gyöngybetűkkel, s nem hágy el egyetlen írásjelet sem, minden betűre, minden jelre ügyel.
Pontos és tiszta, mint mindenben – ezekben a vérző, lerongyolt napokban is.

Hibátlan költői vallomás, zenéjét egyetlen téves hang sem zavarja.
Ritmusa, dallama, erkölcse egy.

Forrás : Magyar Irodalomterápiás Társaság facebook.

Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros],1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.