egyéniség

Anyám azt mondta nekem: ha beállsz katonának, tábornok lesz belőled, ha szerzetesnek mész, a végén te leszel a pápa. Én festőnek mentem, és Picasso lettem.

Pablo Picasso, teljes nevén Pablo Diego José Francisco de Paula Juan Nepomuceno María de los Remedios Cipriano de la Santísima Trinidad Ruiz y Picasso (Málaga, 1881. október 25. – Mougins, 1973. április 8.) spanyol képzőművész, író, a párizsi iskola kiemelkedő képviselője, a 20. századi avantgárd egyik legjelentősebb festője.

fenyítés. vigasztalás.

Simon András alkotása

Szentlecke a Zsidókhoz írt levélből , Zsid 12,5-7.11-13
„Akit az Úr szeret, megpróbálja azt.”

Testvéreim!
Megfeledkeztetek a vigasztalásról, amely nektek, a fiaknak szól:

„Fiam, ne kicsinyeld le az Úr fenyítését, s ne csüggedj el, ha korhol. Mert megfenyíti az Úr, akit szeret, és megostoroz mindenkit, akit fiává fogad.”

Maradjatok állhatatosak a fenyítéskor: az Isten úgy bánik veletek, mint fiaival. Hol van olyan fiú, akit az apja nem fenyít?

Igaz, most minden fenyítés inkább szomorúságot okoz, mintsem örömet, később azonban az igaz élet és békesség gyümölcsét termi annak, aki elviseli.

Ezért erősítsétek meg a lankadt kezeket és a megroggyant térdeket.

Járjatok egyenesen, hogy a megbénult tag ki ne ficamodjék, hanem inkább meggyógyuljon.

Ez az Isten igéje.

A Zsidókhoz írt levél (Héber levél) az Újszövetségbe kanonizált levél. A szerző és a címzett “személyéről” a kutatók nem jutottak megegyezésre.

boldog élet. Isten népének.

Advent II. vasárnapja, Isten megmutatja rajtad fényességét

Bibliai olvasmány Báruk próféta könyvéből, Bar 5, 1-9

Véget ér a fogság: boldog élet várja Isten népét.

Jeruzsálem, vesd le a gyász és az ínség ruháját,
öltözzél annak a dicsőségnek díszébe,
amelyet Isten ad neked mindörökre.
Öltsd fel Isten igazságának köntösét,
s tedd fejedre az Örökkévaló dicsőségének koronáját,
mert az Isten ismertté teszi fényességedet
mindenütt az ég alatt.
Isten ezt a nevet adja neked örökre:
“Igazságosság békéje”, “jámborság dicsősége”.
Kelj fel, Jeruzsálem, állj a magaslatra,
és tekints keletre!
Nézd, miként gyűlnek egybe fiaid,
napkelettől napnyugatig a Szent (Isten) szavára,
és ujjonganak, mert Isten megemlékezett róluk.
Gyalog mentek el, ellenség hajtotta őket,
de Isten mindnyájukat visszavezeti hozzád, olyan pompával hozzák majd őket,
mint királyi sarjakat.
Mert elhatározta Isten, hogy alacsonnyá teszi
a magas hegyeket és az örök bérceket.
A föld színéig betölti a völgyeket,
hogy bizton haladhasson Izrael
Isten dicsősége alatt.
Az erdők és az illatos fák Isten parancsára
mind árnyékot nyújtanak Izraelnek.
Isten vezeti majd népét
örömben, dicsőségének fényében,
s kíséretül adja nekik irgalmát és igazságosságát.

Ez az Isten igéje.

A Báruk héber eredetű férfinév, jelentése: áldott, szent, boldog.

Báruk (héberül ‘áldott’ v. ‘áldott légy ‘): próféta, Jeremiás munkatársa. – Nerija fia, Szeraja testvére (Jer 51,59). Kr. e. 605: Jeremiás ~nak diktálta le mindazt, amit addig Jahve megbízásából elmondott (36,4).

kenyér. maradék lisztből

Illés próféta az angyallal

Bibliai Olvasmány a Királyok első könyvéből, 1Kir 17,10-16

A careftai özvegy utolsó marék lisztjéből készít lepényt a prófétának.

A nagy szárazság idején Illés próféta az Úr parancsára útra kelt és elment Careftába.

Amikor a város kapujához ért, épp ott volt egy özvegyasszony, aki rőzsét szedegetett.

A próféta megszólította, és ezt mondta neki: “Hozz nekem egy kis vizet korsóban, hadd igyam!” Amikor az asszony elindult, utána szólt: “Hozz egy falat kenyeret is!”

Az így felelt: “Amint igaz, hogy él a te Istened: Nincs sütve semmim, csak egy marék lisztem van a szakajtóban, meg egy kis olajam a korsóban. Épp azon vagyok, hogy rőzsét szedjek, aztán elmegyek és elkészítem magamnak és a fiamnak. Megesszük, aztán meghalunk.”

Illés azonban így válaszolt neki: “Ne félj! Menj, s tedd, amit mondtál; csak előbb csinálj belőle egy kis lepényt, aztán hozd ki nekem; magadnak és a fiadnak csak utána készíts.
Mert ezt mondja az Úr, Izrael Istene: A szakajtó nem ürül ki, a korsó nem apad el addig, amíg az Úr esőt nem hullat a földre.”

Elment hát és úgy tett, amint Illés mondta. S volt mit ennie, neki is, fiának is.

A szakajtó nem ürült ki, és a korsó nem apadt ki az Úr szava szerint, amelyet Illés által mondott.

Ez az Isten igéje.

A királyok első és második könyve protokanonikus történeti könyv az Ószövetségből. Melachim, azaz “Királyok””-nak nevezi a héber kánon.

Illés (néha Éliás, héber אליהו, Elijahu, jelentése „Jahve az én istenem”) i. e. 9. századi izraeli próféta a judaizmusban, a kereszténységben és az iszlámban. AzÓszövetség, a Talmud, a Misna és a Korán is ír róla. Malakiás egyik jövendölése szerint az ő visszatérte fogja megelőzni a Messiás megérkezését.

Rudyard Kipling : Ha

Rudyard Kipling

Rudyard Kipling : Ha

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
S fejvesztve téged gyászol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
De érted az ő kétkedésüket,
Ha várni tudsz, és várni sose fáradsz,
És hazugok közt se hazug a szád,
Ha gyűlölnek, s gyűlölségből nem áradsz,
S mégsem papolsz, mint bölcs – kegyes gyalád.
Ha álmodol, – s nem zsarnokod az álmod,
Gondolkodol, – becsülöd a valót,
Ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
S úgy nézed őket, mint két rongy csalót,
Ha elbírod, hogy igazad örökre
Maszlag gyanánt használják a gazok,
S életműved, mi ott van összetörve,
Silány anyagból építsék azok.
Ha mind, amit csak nyertél, egy halomban
Van merszed egy kártyára tenni föl
S ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
Nem is beszélsz a veszteség felől,
Ha paskolod izmod, inad a célhoz
És szíved is, mely nem a hajdani,
Mégis kitartasz, vér mi sem acéloz,
Csak akaratod int: kitartani!!!
Ha szólsz népedhez s tisztesség a véred,
Királyokkal jársz és józan az eszed,
Ha ellenség, de jó barát sem sérthet,
S mindenki számol egy kicsit veled,
Ha a komor perc hatvan pillanatja
Egy tér jut is neked, s futsz vígan,
Tied a föld és minden, ami rajta
És ami több – ember leszel, fiam.

Joseph Rudyard Kipling ([ˈdʒəʊzɪf ˈɹʌdjəd ˈkɪplɪŋ], Bombay, 1865. december 30. – London, 1936. január 18.) irodalmi Nobel-díjas angol író és költő. Napjainkban leginkább gyermekeknek szóló műveiről ismert, melyek között leghíresebb A dzsungel könyve (1894).

Édesapja John Lockwood Kipling (1837–1911) metodista lelkész, képzőművészeti iskolai tanár, illusztrátor, szobrász és festő volt, édesanyja Alice Macdonald (1837–1910). 6 éves koráig szüleivel Indiában élt. Tanulmányait Angliában folytatta, majd Indiában lett újságíró.