Somló Tamás: Gyertya az esőn

Somló Tamás: Gyertya az esőn

Mire jó, hogy hozzám érsz, ha nem vagy mindig kéznél?
Mire jó, ha el se mész, de mellettem se állsz?
Mire jó, ha úgy teszel, mint aki nincs egészen észnél?
Neked folyton égni kell, de ne csodálkozz, ha úgy jársz
Mint gyertya az esőn.

Minden reggel építesz kemény önzésből egy kastélyt
S minden este bombázod a szerelem városát
Ugye, nincs is ellentét, ha nem beszélünk róla
Ugye, nincs is háború, ha nem vagyunk katonák

Refr.: Gyertya az esőn
Egy apró láng, amely ki tudja, meddig éghet
Gyertya az esőn
Egy csöpp kis fény, ami örökös harcban áll

Mire jó a víztükör, ha te nem tudsz úszni, drágám?
Mire jó a napsütés, ha az éjszakának élsz?
Mire jó a csillagfény, ha te napszemüvegben alszol?
Mire jó a sok haver, ha önmagadtól is félsz?

Refr.: Gyertya az esőn
Egy apró láng, amely ki tudja, meddig éghet
Gyertya az esőn
Egy csöpp kis fény, ami örökös harcban áll
Gyertya az esőn
Te nem vagy más, hiszen téged is gyűr az élet
Gyertya az esőn
Egy fénylő pont, amely nyugtot nem talál

Néha tényleg nem vagy más, csak egy lepke a lámpafényben
Aztán újra eljátszod a nőstényoroszlánt
Ez az élet oly rövid, mint egy sóhajtás a szélben
Mire jók a szárnyaid, ha a szíved a földre ránt…

Refr.: Gyertya az esőn
Egy apró láng, amely ki tudja, meddig éghet
Gyertya az esőn
Egy csöpp kis fény, ami örökös harcban áll
Gyertya az esőn
Te nem vagy más, hiszen téged is gyűr az élet
Gyertya az esőn
Egy fénylő pont, amely nyugtot nem talál

72 éve, ezen a napon született Somló Tamás énekes, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Somló Iván Tamás (Budapest1947november 17. – Budapest2016július 19.énekesbasszusgitárosszaxofonosdalszerző, artista és jogász. A Locomotiv GT énekese, számos sikeres dal szerzője.

Majtényi Erik: Virágének

Majtényi Erik: Virágének

Megyek utánad, jössz utánam,
csupasz a vállad, csupasz a vállam,
s akár a bőrre tapadó inget,
cipeljük pőre kétségeinket,
meg azt a terhes, meg azt az áldott,
azt a keserves bizonyosságot.

Szándékot szándék félve kerülget,
karjatárt árnyék lopva feszül meg,
szólsz botladozva, szólok dadogva,
s legyűrnek félszeg, didergő félszek.

Szempillád néha nyugtalan rebben,
mint lüktetés a kötözött sebben,
s szavunk a semmi rácsához koccan
kétemeletnyi hűvös magosban.

Valami lomha időtlenség
süketen kongja ideges csendjét,
s ebből a csendből,
ösztönünk börtönodvából feltör.

Feltör dübörgőn az a parázsló,
magát veszejtő, meg nem bocsátó,
el nem eresztő, eszelős
fojtott kényszerűség,
vérünkbe oltott védtelen hűség.

Az a sikoltó, láncokat oldó,
borzongó óhaj, sunyi, kegyetlen,
emberi szóval nevezhetetlen,
amitől félsz és amitől félek,
amiért élsz és amiért élek.

96 éve, ezen a napon született Majtényi Erik romániai magyar költő, író, műfordító, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Majtényi Erik (eredeti neve: Mann Erik) (Temesvár, 1922. szeptember 19. – Bukarest, 1982. január 22.) romániai magyar költő, író, szerkesztő, műfordító.