pénz. szeretet. megbecsülés.

A pénz jön és megy, ám a szeretet, a megbecsülés olyan valami, amit ha egyszer elveszítünk, csak fáradtságos munkával lehet visszaszerezni.

4 éve, ezen a napon halt meg Bud Spencer olasz színész. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

Bud Spencer, eredeti nevén Carlo Pedersoli (Nápoly, 1929. október 31. – Róma, 2016. június 27.) olasz úszó, vízilabdázó és színész, aki leginkább a Piedone-filmekkel, spagettiwesternekkel és a Terence Hill-lel közös filmjeivel vált ismertté. Pályáját sikeres sportolóként kezdte: ő volt az első olasz úszó, aki 100 m-es gyorsúszásban egy percen belüli eredményt ért el. Már életében a filmtörténet egyik legendás, sokat emlegetett alakjává vált. Gyakori magyar hangjai: Bujtor István és Kránitz Lajos.

felhasználás.

Isten a magányt használja arra, hogy megtanítson az együttélésre.
A háborút használja arra, hogy megmutassa a béke értelmét …
Isten a csöndet használja arra, hogy megtanítson a szavak felelősségére.
A fáradságot használja arra, hogy megértesse az ébredés értelmét …
A halált arra, hogy megmutassa az élet fontosságát.

Paulo Coelho (portugál IPA: [ˈpawlu koˈeʎu]; Rio de Janeiro, 1947. augusztus 24.) brazil író. Az ENSZ békenagykövete.

tanulás. fáradtság.

Ha elfáradsz, tanulj meg pihenni, nem feladni.

If you get tired, learn to rest, not to quit.

Banksy – egy brit graffiti-művész, politikai aktivista és festő álneve, akinek a személyazonossága ismeretlen, bár azt feltételezik, hogy a valódi neve Robin Gunningham. Szatirikus utcai művészete és felforgató epigrammái a fekete humort keverik a graffitivel, jellegzetes stencilezett technikával. Politikai és társadalmi mondanivalójú művészi kommentárjai a világ különböző városainak utcáit, falait, hídjait díszítik.

aki nem akar dolgozni, ne is egyék

Szentlecke Szent Pál apostolnak a tesszaloniki hívekhez írt második leveléből, 2Tessz 3,7-12
Krisztus követője azt vallja: Aki nem akar dolgozni, ne is egyék!

Testvéreim!
Tudjátok, hogyan kell minket követni. Nem éltünk tétlenül közöttetek. Senki kenyerét ingyen nem ettük, hanem keserves fáradsággal, éjjel nappal megdolgoztunk érte, hogy senkinek ne legyünk terhére.

Nem mintha nem lett volna rá jogunk, hanem mert példát akartunk nektek adni, hogy kövessétek. Már amikor nálatok voltunk, meghagytuk nektek, hogy aki nem akar dolgozni, ne is egyék.

Most mégis azt halljuk, hogy némelyek rendetlenül élnek, nem dolgoznak, hanem haszontalanságra fecsérlik idejüket.

Az ilyeneknek megparancsoljuk, és a lelkükre kötjük Urunkban, Jézus Krisztusban, hogy békében dolgozva a maguk kenyerét egyék.
Ez az Isten igéje.

Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

Pál második levele a thesszalonikaiakhoz a Biblia újszövetségi részének egyik irata.

A tesszalonikaiakhoz írt második levél a hagyomány szerint Pál apostol levelei közé tartozik, amelyet 50-52 között írt Korinthoszban, nem sokkal az első levele után. Újabban a levél Pál-i szerzőségét vagy a címzettek körét illetőleg viták támadtak, és többféle elméletet kidolgoztak a bibliakutatók. A második thesszalonikai levél szoros tartalmi összefüggésben áll az első levéllel, mint annak alárendelt, azt kiegészítő rövidebb mű. Fő tanítása a levélnek, hogy a keresztény embernek ellen kell állnia mindenféle világkatasztrófával kapcsolatos zavarkeltésnek, és ezen világ hétköznapjaiban, munkával és rendszeretettel kell szolgálnia mindenki javát.

félút

„Mikor elfárad a szárny és elcsügged a szív, és úgy érzitek, nem tudtok tovább repülni, akkor már félúton jártok.”

Az Őrzők legendája (eredeti cím: Legend of the Guardians) Zack Snyder rendezésében készült animációs fantasy kalandfilm, ami Kathryn Lasky könyvsorozatának első három kötetén alapul. A film egy bagolyról szól, akit elrabolnak otthonából, hogy kegyetlen harcost faragjanak belőle. Ám egy társával együtt megszökik, és az úton melléjük szegődik társként egy kígyó és két további bagoly, így már öten folytatják útjukat, hogy megtalálják a legendákban szereplő Őrzők fáját. A film magyar bemutatója 2010. október 7-én volt.

Rudyard Kipling : Ha

Rudyard Kipling

Rudyard Kipling : Ha

Ha nem veszted fejed, mikor zavar van,
S fejvesztve téged gyászol vak, süket,
ha kétkednek benned, s bízol magadban,
De érted az ő kétkedésüket,
Ha várni tudsz, és várni sose fáradsz,
És hazugok közt se hazug a szád,
Ha gyűlölnek, s gyűlölségből nem áradsz,
S mégsem papolsz, mint bölcs – kegyes gyalád.
Ha álmodol, – s nem zsarnokod az álmod,
Gondolkodol, – becsülöd a valót,
Ha a Sikert, Kudarcot bátran állod,
S úgy nézed őket, mint két rongy csalót,
Ha elbírod, hogy igazad örökre
Maszlag gyanánt használják a gazok,
S életműved, mi ott van összetörve,
Silány anyagból építsék azok.
Ha mind, amit csak nyertél, egy halomban
Van merszed egy kártyára tenni föl
S ha vesztesz és elkezded újra, nyomban,
Nem is beszélsz a veszteség felől,
Ha paskolod izmod, inad a célhoz
És szíved is, mely nem a hajdani,
Mégis kitartasz, vér mi sem acéloz,
Csak akaratod int: kitartani!!!
Ha szólsz népedhez s tisztesség a véred,
Királyokkal jársz és józan az eszed,
Ha ellenség, de jó barát sem sérthet,
S mindenki számol egy kicsit veled,
Ha a komor perc hatvan pillanatja
Egy tér jut is neked, s futsz vígan,
Tied a föld és minden, ami rajta
És ami több – ember leszel, fiam.

Joseph Rudyard Kipling ([ˈdʒəʊzɪf ˈɹʌdjəd ˈkɪplɪŋ], Bombay, 1865. december 30. – London, 1936. január 18.) irodalmi Nobel-díjas angol író és költő. Napjainkban leginkább gyermekeknek szóló műveiről ismert, melyek között leghíresebb A dzsungel könyve (1894).

Édesapja John Lockwood Kipling (1837–1911) metodista lelkész, képzőművészeti iskolai tanár, illusztrátor, szobrász és festő volt, édesanyja Alice Macdonald (1837–1910). 6 éves koráig szüleivel Indiában élt. Tanulmányait Angliában folytatta, majd Indiában lett újságíró.

Kányádi Sándor: A mindennapi kenyér

Kányádi Sándor: A mindennapi kenyér

Egy kisfiú nagyon szerette a kenyeret, de ha jóllakott, a maradékot elmirzselte-morzsálta. Vagy éppen eldobta. Hiába szidta az édesanyja. Hiába fenyegette fakanállal. Hiába koppintott a körmére. Hiába pallott a fenekére. Nem fogott rajta. Végül maga a kenyér is megsokallta a dolgot, s elbújt a kisfiú elől.

– Éhes vagyok, édesanyám. Kérek szépen kenyeret.
– Nincsen – mondta az édesanyja.
– Hová lett? Hol van?
– Mert mindig csak elmirzselted-elmorzsáltad, visszament a pékhez.
Szaladt a kisfiú a pékhez.
– Kérek szépen kenyeret.
– Nincsen – mondta a pék, tenyerét kifordítva.
– Hová lett? Hol van?
– Mert mindig csak elmirzselted-elmorzsáltad, lisztté változott, és visszafutott a molnárhoz.

Futott a kisfiú is a molnárhoz.
– Kérek szépen kenyeret.
– Tőlem, fiam, még lisztet is hiába kérsz.
– Hová lett? Hol van?
– Mert mindig csak elmirzselted-elmorzsáltad, visszaváltozott búzává, s visszabújt a kalászba.

Rohant a kisfiú a búzaföldre. De ott már kalászt egyet se látott.
– Kérnék szépen kenyeret – pityeredett el a kisfiú.
– Nincsen – mondta a földmíves, amint egy zsákot éppen beürített a vetőgépbe.
– Hová lett? Hol van?
– Mert mindig csak elmirzselted-elmorzsáltad, visszabújt a földbe. Majd csak jövő nyáron lesz kenyér belőle.

Nagyon éhes volt már a kisfiú, és elkezdett keservesen sírni. A földmíves megsajnálta.
– Add csak ide a sapkádat!
A kisfiú odaadta.
A földmíves megtöltötte búzával.
– Na, szaladj vele a molnárhoz!
Szaladt a kisfiú, hogyne szaladt volna! Még a lába se érte a földet. A molnár a búzát megőrölte. Kapta a kisfiú a lisztet, vitte a pékhez. A pék sütött belőle egy szép ropogós cipót. Ott mosolyog az most is az asztalon. Ha megéhezik a kisfiú, csak kanyarít egy szép karéjt neki az édesanyja. És mosolyogva nézi, hogy az ő szép, okos kisfia milyen jóízűen eszi meg az utolsó morzsáig. A világért sem mirzselne-morzsálna el még egy hangyának valónyit se belőle, mert most már ő is tudja, hogy mennyi fáradsággal jár a mindennapi kenyér előteremtése.

Forrás: Darvas Kozma József blog.

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. –) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Dsida Jenő: Hálaadás

hálaadás

Dsida Jenő: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.

Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
– itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.

Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!

Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!

Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.

Az anyák napja világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján.

Az anyák megünneplésének története az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségeket tartottak Rheának az istenek anyjának, és vele együtt az édesanyák tiszteletére. A történelem során később is voltak olyan ünnepek, amikor az anyákat is felköszöntötték.

Angliában az 1600-as években az ünnep keresztény vallási színezetet is kapott. Akkoriban a húsvétot követő negyedik vasárnapon, az anyák vasárnapján tartották az édesanyák ünnepét. A családjuktól messze dolgozó szolgálók szabadnapot kaptak, hogy hazamehessenek, és a napot édesanyjukkal tölthessék. A látogatás előtt külön erre a napra ajándékként elkészítették az anyák süteményét.

Váci Mihály : Azokhoz tartozom

Váci Mihály

Váci Mihály : Azokhoz tartozom

Azok közül való vagyok, kik reggelenkint
kiássák magukat a fáradság homokjából,
s a villamoslépcsőkön érzik az elkésett szél
iramát s kezük között a rézfogantyú
szelíd aranynak álmodja magát.
Azok közül való vagyok,
akiket átölelnek végtelen sokszor
a lendítőkerekek szoros körei,
akik körül vigyázva kígyóznak
halálos vezetékek,
s szívüket minden pillanatban megütik,
rángatják magasfeszültségű veszélyek,
akik évtizedeken át élnek
meztelen idegekkel
ott, ahol ólomlemezek védelme nélkül
a finom műszerek is megbénulnak,
akiknek agya ott sajog, ragyog, világít,
ketyeg védtelenül
a Röntgen-mezőkben,
ahol az órákat is félve lecsatolják.
Azokhoz tartozom, kik a napok
felettük átlengő csille-sorát
megtöltik barna gondjaikkal,
kiknek bal karja átkarol engem
s jobb keze biztatva megáld.
Öklükön pihen meg a homlokom,
az ő fáradságuk visz haza,
ha botlok – lábukkal botladozom,
s ha igazam van,
az létük igaza.

Forrás : Azok az Erdélyi Fiúk.

Váci Mihály (Nyíregyháza-Ókisteleki szőlő, 1924. december 25. – Hanoi, 1970. április 16.) kétszeres József Attila-díjas, Kossuth-díjas költő, műfordító.