Szabó Balázs Bandája : Bájoló

Szabó Balázs Bandája : Bájoló

Szabó Balázs (refrén):

Rebbenő szemmel ülök a fényben,
Rózsafa ugrik át a sövényen,
Ugrik a fény is, gyűlik a felleg,
Surran a villám, s már feleselget.
S már feleselget, fenn a magasban,
Fenn a magasban dörgedelem vad,
Dörgedelem vad, dörgedelemmel,
Dörgedelemmel, s kékje lehervad.
S kékje lehervad, lenn a tavaknak,
Lenn a tavaknak, s tükre megárad.
S tükre megárad, jöjj be a házba,
Jöjj be a házba, vesd le ruhádat.
Vesd le ruhádat, már esik is kinn,
Már esik is kinn, már esik is kinn.
Vesd le az inged, mossa az eső,
Mossa az eső össze szívünket.

FankaDeli:

Én hiszek Istenben, bár tudom ez nagy balgaság,
És csak neki zenélek, mégis mások hallgatják,
Talán engem ki sem szúrt a több milliárd közül,
Talán amíg ki nem szúr, talán addig örül.
Én hiszek benned, még mindig, bármit mondtam,
És igaz, ami igaz, mikor adtam is csak loptam.
Elvettem tőled mindent, minden csepp reményed,
Már te is csak áhítod, tudod, a lelki szegények.
Én így születtem, látok, de a vak nyelvét is értem,
Azért beszélek így, mert hazudni mindig féltem.
Hogy a mennybe jutok kétlem, mert árnyékod íve
Ágyékom kigáncsolta és visszalőttem a szívre.
Én hiszem, hogy van Isten, mert mi mástól lehetne,
Hogy mindazt amit láttam végül mégis nevetve
Mesélem és karjaid mégis újra ölelnek,
Hogy álmaim a sárból minden reggel fölkelnek.
Én hiszem, hogy a sorsom sajnálja a sorsát,
Hisz’ ki taposna szívesen tövis nélküli rózsát?
Én hiszem, minden egyes ember angyalnak születik,
És Isten arról álmodik, hogy nem mindig csak követik.
Hanem egy szép napon majd utolérik páran,
Akik rendet tesznek itt lent ebben a világban.
Én hiszem, hogy Te lehetsz az, ki felvezet a csúcsra,
Hisz’ nálad van az ajtó, tessék, itt a kulcsa.

Szabó Balázs (refrén):

Rebbenő szemmel ülök a fényben,
Rózsafa ugrik át a sövényen,
Ugrik a fény is, gyűlik a felleg,
Surran a villám, s már feleselget.
S már feleselget, fenn a magasban,
Fenn a magasban dörgedelem vad,
Dörgedelem vad, dörgedelemmel,
Dörgedelemmel, s kékje lehervad.
S kékje lehervad, lenn a tavaknak,
Lenn a tavaknak, s tükre megárad.
S tükre megárad, jöjj be a házba,
Jöjj be a házba, vesd le ruhádat.
Vesd le ruhádat, már esik is kinn,
Már esik is kinn, már esik is kinn.
Vesd le az inged, mossa az eső,
Mossa az eső össze szívünket.

FankaDeli – Ahogy a nap kel fel

FankaDeli – Ahogy a nap kel fel

Lovam hátán, nyergem ölében
Mint a puskapor ott a töltényben
Robban alattam, itt a szél szárnyán
Amíg élek, fel soha nem adnám
Hajnali harmat hűti le szívem
Neked semmi, nekem ez a minden
A találkozás, ahol ezer év után
Újra együtt egy árnyékos délután
Nevetni kell, akkor is, amikor
Úgy érzed, az élet mindjárt eltipor
Bármi jöjjön is, minden út áldott
Mert a végén Isten körül álltok
Hunok mantrája dobog tüdőmben
Így látom a valót ott a tükörben
A szeretet szer, ami engem etet
És Árpád népe újra szabad lehet

Ahogy a Nap kel fel
Úgy ég a tűz bennem
Villámot szór szívem
Forgószél lelkemben
Elhagytam eszméket
Pont úgy, mint lepkéket
Kisgyermek hálóval
Hol vágtatok Ráróval
Hadd lássam még egyszer
Ahogy a Nap kel fel

Látom, mit látnom kell, ez nekem bőség
Lényem jól figyel, nem kell más őrség
Azért születtem, mert Isten elfogad
Ha eljön a hajnal, köss el egy jó lovat
Hosszú út vezet őseim földjére
Ahol még eleven Feszty körképe
Lábaim megfagynak, tenyerem forró
Az igazságot nem várom a bortól
Érzem a Föld szívét, dobban alattam
Magyarnak születtem, ember maradtam
Zöldellő dombok, lüktető puszták
Isten titkait magukkal hozták
Szerelmem öléből fiam szemébe
Szeretet költözött gyűlölet helyébe
Láttuk, mit látni kell, a többi rossz álom
Örülök hogy itt vagy, drága barátom

Ahogy a Nap kel fel
Úgy ég a tűz bennem
Villámot szór szívem
Forgószél lelkemben
Elhagytam eszméket
Pont úgy, mint lepkéket
Kisgyermek hálóval
Hol vágtatok Ráróval

Fölöttem sólyom száll
Ezerszer látott már
Hajnalban érkezem
Szorítsd hát két kezem
Lovamnak súgom én
Bármi az úton ér
Csak hadd lássam még egyszer
Ahogy a Nap kel fel

Fölöttem sólyom száll
Ezerszer látott már
Hajnalban érkezem
Szorítsd hát két kezem
Lovamnak súgom én
Bármi az úton ér
Csak hadd lássam még egyszer
Ahogy a Nap kel fel

FankaDeli (polgári neve: Kőházy Ferenc) (Kecskemét, 1983. április 17. – ) magyar underground hiphop előadó, hangmérnök, rádiós műsorvezető, a Night Child Records kiadó megalapítója.