mindennapok.

Falun kell a sötétség, mert csak a sötétben mer forrni a bor, érni a tök, nőni a gyerek, álmodni a leány, ölelkezni a gazda.

A sötétben pihennek jóízűt a kertek, fák, állatok és emberek.

A kimerített kút megtelik vízzel, pirossággal a mező, és az őszi cinke még hajnal előtt elindul az erdőről, hogy téli vendégszereplését elkezdje az emberek között.

141 éve, ezen a napon született Krúdy Gyula magyar író, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.

zene. muzsika.

Arra szeretnék buzdítani minden várost, falut és országot, hogy rendezzenek sokféle zenei eseményt ezen a napon.

Örülnék ha nemcsak koncerteken, rádióműsorokban szólalnának meg régi és főként mai művek, hanem spontán megnyilvánulásként utcákon és tereken is muzsikálnának énekesek, kórusok, jazz-zenészek és a komolyzene legjelentősebb előadói.

Yehudi Menuhin javasolta 1975-ben, hogy október 1-én tartsák a zene világnapját, legyen ez az a nap, amelynek főszereplője a zene.

Yehudi Menuhin OM (New York, 1916. április 22. – Berlin, 1999. március 12.) amerikai zsidó hegedűművész és karmester, aki művészi pályájának nagy részét az Egyesült Királyságban futotta be, végül brit állampolgár lett és lovaggá is ütötték. Louis PersingerGeorge Enescu és Adolf Busch tanítványa volt.

kentaur mese.

Volt egyszer egy kentaur, aki, mint minden kentaur, félig ember, félig ló volt.
Egyik délután a réten sétált, amikor rátört az éhség.
– Mit is egyek? – tűnődött. – Csillagborsót vagy hamburgert? Hamburgert vagy csillagborsót?
Minthogy nem tudta eldönteni, éhen maradt.
Leszállt az est, a kentaur aludni szeretett volna.
– Hol is aludjak? – tűnődött. – Az istállóban vagy szállodában? A szállodában vagy istállóban?
Minthogy nem tudta eldönteni, ébren maradt.
Minthogy a kentaur éhes és kialvatlan volt, meg is betegedett.
– Kit hívjak most? – tűnődött. – Orvost vagy állatorvost? Állatorvost vagy orvost?
Minthogy a kentaur beteg volt, és nem tudta eldönteni, kit hívjon, meg is halt.
A falu népe körbevette a tetemét, és nagyon sajnálkoztak.
– El kell temetni – mondták. – De hová? A falu temetőjébe vagy a mezőre? A mezőre vagy a falu temetőjébe?
S minthogy nem tudták eldönteni, hívták a könyv íróját, ám minthogy az írónő sem tudott helyettük dönteni, inkább föltámasztotta a kentaurt.
Mese, mese, meskete, nem derült ki sohase, hogy véget ért-e ez a mese.

(Jorge Bucay, egy argentin mese alapján)

Jorge Bucay (1949 október 30- ) argentin pszihoterapeuta és író.

Ady Endre: Karácsony – Harang csendül…

Ady Endre: Karácsony – Harang csendül…

I.

Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.

Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.

A templomba
Hosszú sorba’
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.

Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.

II.

Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
– Úgy mint régen –
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.

De jó volna, mindent,
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.

III.

Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Óh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.

Golgota nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át
A nagy mindenséget.
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni…
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra.

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros,1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

Szabó Gyula (Kunszentmárton, 1930. július 15. – Budapest, 2014. április 4.a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth– és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. Lánya Szabó Zsófia színésznő.

Ghymes : Mária altatója

Ghymes : Mária altatója

Jó estét, jó estét, Ég s Föld fia,
Te vagy a Jézuska, ő Mária,
Bátyád aranyos Nap sugara,
Húgocskád ezüstös Hold sugara.
Csicsíja, baba, csicsíja, baba,
Ne sírj, Máriánál van vacsora!
Tejet iszik az Isten fia,
Édes tejet iszik Isten fia.

Falu végén van egy házikócska,
Falu végén van egy házikócska,
Abban van egy rengengő bölcsőcske,
Abban van egy rengengő bölcsőcske,
A lábával rengengeti vala,
A lábával rengengeti vala,
A szájával fújdogolja vala,
A szájával fújdogolja vala:
Aludj, aludj, Istennek báránya,
Aludj, aludj, Istennek báránya,
Szerelemből jöttél a világra,
Szerelemből jöttél a világra.

Keres már a katona, hogy elvezet,
Keres már a gazdag, hogy kinevet,
Keres a halál, hogy megszeret,
Keres már a halál, hogy megszeret.

Zöldellik ágacska – a keresztfád,
Ébred a magocska – töviskoronád,
Szeretne mégis ez a világ,
Szerethetne mégis ez a világ.

Falu végén van egy házikócska,
Falu végén van egy házikócska,
Abban van egy rengengő bölcsőcske,
Abban van egy rengengő bölcsőcske,
A lábával rengengeti vala,
A lábával rengengeti vala,
A szájával fújdogolja vala,
A szájával fújdogolja vala:

Aludj, aludj, Istennek báránya,
Aludj, aludj, Istennek báránya,
Szerelemből jöttél a világra,
Szerelemből jöttél a világra.

Nincsen semmi másod, Istenfiú
Jászol csak a házad, Istenfiú
Szalma a párnád, Istenfiú
Szemed fénye a lámpád, Istenfiú.

Adjon igaz álmot az éjszaka,
Meleget a jászol kicsi szamara,
Áj, áj, aludjál, csíja, baba.
Áj, áj, aludjál, csíja, baba.

Falu végén van egy házikócska,
Falu végén van egy házikócska,
Abban van egy rengengő bölcsőcske,
Abban van egy rengengő bölcsőcske,
A lábával rengengeti vala,
A lábával rengengeti vala,
A szájával fújdogolja vala,
A szájával fújdogolja vala:

Aludj, aludj, Istennek báránya,
Aludj, aludj, Istennek báránya,
Szerelemből jöttél a világra,
Szerelemből jöttél a világra.

A Ghymes együttes olyan felvidéki magyar zenészekből alakult a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán 1983-ban, akik előtte rockot, komolyzenét, régizenét játszottak. Első táncházaikat és népzenei koncertjeiket a Nyitra melletti Gímes (régi írással Ghymes) községben rendezett ifjúsági táborban tartották, innen ered a Ghymes név, amit 1984-ben vett fel a zenekar. Zenéjük magyar, közép- és kelet-európai gyökerekből táplálkozik. A népzenei alapok, a saját alkotó elképzelések és improvizációk alapján kialakult az egyedi hangzásviláguk, a Ghymes-zene. A zenekar alapító tagjai a Szarka testvérek: Gyula és Tamás, akik 2011. március 14-én megosztott Kossuth-díjban részesültek.

Tagok : Szarka GyulaSzarka TamásJász AndrásJelasity PéterKún Csaba, Lau János, Rácz Roland, Szabó Tamás, Varga Bori

Béla Bartók. Zene.

72 éve ezen a napon halt meg Bartók Béla magyar zeneszerző.
E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Bartók Béla, szül. Bartók Béla Viktor János (Nagyszentmiklós1881március 25. – New York1945szeptember 26.) magyar zeneszerzőzongoraművésznépzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

gyógyulás. hála. dicsőítés.

† Evangélium Szent Lukács könyvéből, Lk 17,11-19

Mindenért adjunk hálát az Úrnak, és dicsőítsük őt!

Jézus egyszer útban Jeruzsálem felé áthaladt Szamaria és Galilea határvidékén.

Amikor betért az egyik faluba, tíz leprás férfi jött vele szembe. Még messze voltak, amikor már megálltak, és hangosan így kiáltottak: Jézus, Mester! Könyörülj rajtunk!”

Ő rájuk tekintett, és így szólt hozzájuk: „Menjetek és mutassátok meg magatokat a papoknak.” Útközben megtisztultak.

Az egyik, amikor észrevette, hogy meggyógyult, visszament, hangos szóval dicsőítette Istent, arcra borult Jézus lába előtt, és hálát adott neki. És ez az ember szamaritánus volt.

Jézus megkérdezte: „Nemde tízen tisztultak meg? Hol maradt a többi kilenc? Nem akadt más, aki visszajött volna, hogy hálát adjon Istennek, csak ez az idegen?” Aztán hozzá fordult: „Kelj fel és menj! Hited meggyógyított téged.”

Ezek az evangélium igéi.

Tíz leprás meggyógyítása a Codex Aureus Epternacensisből

Lukács evangélista (? – 84 körül) a négy evangélista egyike. A keresztény hagyomány szerint a harmadik evangélium és Az apostolok cselekedetei című kanonikus bibliai könyv írója. A szíriai Antiokheia városában született.

Életéről keveset tudunk: csak Pál apostol kolosszébeliekhez írt levele alapján feltételezik, hogy eredeti foglalkozása szerint orvos volt. A hagyomány azt tartja, hogy kedvelte a festészetet, képfaragást, szónoklatot. Pál apostol térítette meg, és Lukács őt követte apostoli útjában. Péter és Pál apostolok halála után bejárta Itáliát, Galliát, Dalmáciát, Makedoniát. Mások szerint tanított Egyiptomban, Líbiában, Tebaiszban. Szigorú böjttel és más vezekléssel sanyargatta magát. 84 éves korában Patrasban, Achája városában vértanúhalált szenvedett.