Áprily Lajos : Őszi rigódal

Áprily Lajos : Őszi rigódal

Megeste már a dér a bokros oldalt,
fenn vadlúd-ék húz vadlúd-ék után.
Ragyog az ősz. És dalt hallok, rigódalt,
egy ritka lombú vadcseresznyefán. –
Ilyenkor cinke cserreg és ökörszem,
rég hallgat búbosbanka-, s gerleszó.
Ha pártaian, s nem várja fészek-öl sem,
miért szól még a megtévedt rigó?
Tán június sugár-illúziója
remegett át a bíbor lomb felett,
s attól dalol a völgy révült rigója
ilyen évszak-tévesztő éneket.
Nem is téved: halkan szól, mintha félne,
köd ül a hangok túl-finom során,
mintha hunyt szemmel, álmában zenélne,
egy álom-őszben, álom-fuvolán.
A hangja nem fog mámorral kitelni,
nagy líra nincs. S mégis, így volna jó:
amíg a hófelhő jön, énekelni,
mint az a révült, holdkóros rigó.

131 éve ezen a napon született Áprily Lajos, erdélyi magyar költő, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Áprily Lajos, született Jékely Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6.) József Attila-díjas (1954) költő, műfordító. Jékely Zoltán édesapja.

A Kaláka Kossuth-díjas magyar együttes, amely 1969. november 26-án alakult Budapesten. A kaláka népi kifejezés, jelentése „közös munka”, eredetileg házépítést jelentett.

Az együttes alapító tagjai: Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Mikó István és Radványi Balázs. Később Mikó Istvánt Dabasi Péter, majd Huzella Péter váltotta, aki 20 évig zenélt a zenekarral (1975-1995-ig) (korábban egy rövid ideig Kobzos Kiss Tamás is játszott az együttesben), aztán Becze Gábor érkezett. A jelenlegi felállásban 1996 óta játszanak.

1980 óta rendezik meg minden évben a Kaláka fesztivált a diósgyőri várban és egyéb miskolci helyszíneken.

Radnóti Miklós: Szerelmes vers

Radnóti Miklós: Szerelmes vers

Ott fenn a habos, fodor égen a lomha nap áll még,
majd hűvösen int s tovaúszik.
És itt a szemedben a gyöngyszinü, gyönge verőfény
permetegén ragyog által a kék.
Sárgán fut az ösvény,
vastag avar fedi rég!

Mert itt van az ősz. A diót leverik s a szobákban
már csöppen a csönd a falakról,
engedd fel a válladon álmodozó kicsi gerlét,
hull a levél, közelít a fagy és
eldől a merev rét,
hallod a halk zuhanást.

Ó évszakok őre, te drága, szelíd, de szeretlek!
s nem szeretek már soha mást.
(1939)

Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros],1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar-francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.

évszak. út. cél.

Értékeld azt, ahol az utazásod során vagy, még akkor is, ha éppen nem ott akarsz lenni.
Minden évszaknak megvan a maga célja.

Appreciate where you are in your journey, even if it’s not where you want to be.
Every season serves it’s purpose.

Bródy János, Halász Judit : Rendkivüli gyereknap

Bródy János, Halász Judit : Rendkivüli gyereknap

Májusban egy vasárnapon, mikor zöldell már az ág
Szokás szerint a gyerekek körül forog a nagy világ
A felnőttek egész nap csak a gyerekek kedvét lesik
Csak azt nem értem, hogy más napokon miért nem ezt teszik

Néha bizony úgy tűnik, hogy a gyerek csak gondot okoz
Csak bajt csinál és idegesít és állandóan rossz
Én viszont, mint rendesen, a gyerekek pártján vagyok
Hát javaslom, hogy tartsunk rendkívüli gyereknapot

Egy rendkívüli gyereknap, az mindenkinek jó
És akár minden évszakban több is tartható
Egy rendkívüli gyereknap, az bármikor lehet
A lényeg az, hogy tudjon róla minél több gyerek

Úgy érzem, hogy az ajánlatom elfogadható
Mivel pedig sürgős, tovább nem halasztható
Jók legyünk vagy rosszak, ez a kérdés, válasszatok
De mindenképpen tartsunk rendkívüli gyereknapot

Egy rendkívüli gyereknap, az mindenkinek jó
És akár minden évszakban több is tartható
Egy rendkívüli gyereknap, az bármikor lehet
A lényeg az, hogy tudjon róla minél több gyerek

Sokszor a felnőtt azt hiszi, hogy a gyerek csak fölösleges
És minden bóvlit elfogad és akármit bevesz
Pedig sok múlik azon, hogy mit hallgat és mi az, amit lát
Mert előbb-utóbb a gyerekeké lesz az egész világ

Egy rendkívüli gyereknap, az mindenkinek jó
És akár minden évszakban több is tartható
Egy rendkívüli gyereknap, az bármikor lehet
A lényeg az, hogy tudjon róla minél több gyerek

A gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A nemzetközi gyermeknap (általában június 1.) megünneplése Törökországból ered és különösen volt kommunista országokban vált népszerűvé. Ehhez hasonló az ENSZ által létesített egyetemes gyermeknap (Universal Children’s Day) intézménye.

lélek. mint kert.

Márai Sándor

Alkosd és ápold lelkedet, mint egy kertet, vigyázz az élet évszakaira, mikor a gyomlálás, a gazszedés, a trágyázás ideje van, s a másikra, mikor minden kivirul lelkedben, s illatos és buja lesz, s megint a másikra, mikor minden elhervad, s ez így van rendjén, s megint a másikra, mikor letakar és betemet fehér lepleivel mindent a halál.

Virágozz és pusztulj, mint a kert: mert minden benned van.

Tudjad ezt: te vagy a kert és a kertész egyszerre.

Forrás : Márai Sándor facebook.

Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

 

Kányádi Sándor: Felemás őszi ének

Kányádi Sándor: Felemás őszi ének

Építsd föl minden éjszaka
Építsd föl újra s újra
Amit lerombol benned
Nappalok háborúja

Nevetségesen ismerős
Minden, mit mondtam s mondok
Nehéz nyarunk volt, itt az ősz
S jönnek a téli gondok

Ne hagyd kihunyni a tüzet
A százszor szétrúgottat
Szítsd a parazsat, nélküled
Föl újra nem loboghat

Nevetségesen ismerős
Minden, mit mondtam s mondok
Nehéz nyarunk volt, itt az ősz
S jönnek a téli gondok

Nehéz nyarunk volt, itt az ősz
S jönnek a téli gondok

Már csak magamat benned és
Magamban téged óvlak
Ameddig célja volna még
Velünk a Fönnvalónak

Nevetségesen ismerős
Minden, mit mondtam s mondok
Nehéz nyarunk volt, itt az ősz
S jönnek a téli gondok

Nehéz nyarunk volt, itt az ősz
S jönnek a téli gondok

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. –) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

Kányádi Sándor: Április hónapja

Kányádi Sanyi bácsi

 

Kányádi Sándor: Április hónapja

Bolondos egy hónap
április hónapja,
hol kalap a fején,
hol báránybőr sapka.

Köpenyegbe burkol,
ingujjra vetkőztet;
mutatja a tavaszt
hol nyárnak, hol ősznek.

Hiába próbálnád
kilesni a kedvét,
túljár az eszeden,
mire észrevennéd.

Búsnak teszi magát,
szeme könnyben ázik,
mindegyre lehunyja
sűrű szempilláit.

Aztán gondol egyet,
fülig fut a szája,
s ránevet a fényben
hunyorgó világra.

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. –) Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.