nehéz-könnyű

Akkor hát mit válasszunk? A nehezet vagy a könnyűt?
Ezt a kérdést tette föl magának Parmenidész Krisztus előtt a hatodik században.
Úgy látta, hogy az egész világ ellentétpárokra van felosztva: fény-sötétség, finomság-durvaság, meleg-hideg, lét-nemlét.
Az ellentétpár egyik pólusát pozitívnak tartotta (fény, meleg, finomság, lét), a másikat negatívnak.
Az efféle negatív és pozitív pólusra való felosztást gyerekjátéknak vélhetnénk.
Egyetlen eset kivételével: melyik a pozitív, a nehéz vagy a könnyű? (…)
Csak egy dolog biztos: a nehéz-könnyű ellentét a legtitokzatosabb és legsokértelműbb az összes ellentét közül.

Milan Kundera ma 90 éves, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Milan Kundera (Brno, Csehszlovákia, 1929. április 1. –) 1993-tól már csak francia nyelven publikáló cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista.

Az eleai Parmenidész (Παρμενίδης, Elea, kb. i. e. 540 vagy 515–510, – i. e. 460 vagy 435–430 körül), Pürész fia, a dél-itáliai Eleavárosában (ma: Castellamaro della Brucca) született filozófus és politikus, az eleai filozófiai iskola alapítója. Hexameterben írott művén jól látható Xenophanész hatása, Diogenész Laertiosz szerint azonban a legfontosabb hatást egy egyébként ismeretlen Ameiniasz nevű püthagoreus barátja tette rá (Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és mondásai, IX. 21); Sztrabón is pitagoreusnak nevezi (Geographika 6,252).

Pilinszky János : Keresztről keresztre

Pilinszky János : Keresztről keresztre

(részlet)

Az ember itt a földön nem is annyira
lépésről lépésre vándorol,
mint inkább keresztről keresztre száll.
Már geometriai formáját tekintve is a kereszt:
találkozás és ellentét, tiszta ellentmondás.
Tragikum és reménység egyszerre.
A teljes elhagyatottságnak és
kiszolgáltatottságnak ama metszőpontja,
ahol a lélek egyedül képes önmagát végül is
egészében és véglegesen Isten kezére adni.

Az első kereszt a gyerekkor keresztje.
Félelembõl és bizalomból ácsolták.

A második kereszt a kamaszkoré.
Egyik ágának fölismerés,
másik ágának tévelygés a neve.

A harmadik kereszt a felnőttkor keresztje.
Széthúzó találkozó két ága.
Most kell beilleszkednünk a világba,
s ugyanakkor megtanulnunk lemondani róla.

Az utolsó kereszt az öregkoré.
A legsúlyosabb és a legkönnyebb kereszt,
mivel az utolsó.
Olajfák kertje, agónia a neve. „ A többi kegyelem.
A többi tiszta csend…”
A többi: a kereszt, minden ellentmondás fölülmúlása,
végleges elnémulása. Végre és végül a béke-
mindennel és mindenkivel.

A kereszt tragikus metszőpontja ugyanis
legfőbb vigaszunk, reménységünk helye is.
S hogy ez a találkozás lehetséges,
arra csak az a magyarázat van.
Az, hogy túl mindenen, már itt a Földön
egyek vagyunk az Atyában.

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt, mivel a Nyugat, s szellemi utódjának a Magyar Csillagnak megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapoknak is.

ellentét mint érték.

Pál Feri atya

“Idővel rájöhetünk arra, hogy annak az ellentéte is értéket képviselhet, amiről eddig azt gondoltuk, hogy csak e szerint érdemes élni.

Néhány évvel ezelőtt Dobogókőn tartottam előadást az egyik legnagyobb kincsünkről, a személyességről.

Miután végeztem, jelentkezett egy bölcs, hatvan év körüli pszichológusnő:

‘Feri, ez nagyon szép, de életem során kétszer is előfordult, hogy olyan embertől tanultam meg valami fontosat, akit határozottan nem kedveltem.

Sőt, kifejezetten távol tartottam magam a velük való személyes kapcsolattól, ám azok az értékek, amelyeket ezek az emberek képviseltek, nagy hasznára váltak az életemnek, sokat gazdagodtam általuk.’

Ott álltam, mint a sült hal, és egyszer csak megtanultam valamit.

Ilyen az, amikor hirtelen meglátjuk egy értékünk ellentétét, ami szintén értéket képvisel.

Ebben a helyzetben a korábbi meggyőződésünk egyoldalúságait érdemes fölismernünk, a korábbi igazságaink igazságtalanságát belátnunk.”

Pál Feri: A szorongástól az önbecsülésig

48 éve ezen a napon született Pálferi, római katolikus pap, Isten éltesse sokáig,  e bejegyzéssek Rá emlékezünk.

Pál Ferenc, közismert nevén: Pálferi, (Budapest, 1966. június 29.) római katolikus papmentálhigiénés szakember, 1986 és 1989 között válogatott atléta.

Hivatalos facebook oldala itt.

Hivatalos oldal itt található.