képesség a jóra. csendben.

Charles Dickens

Tégy minden jót, amire képes vagy, és tedd olyan csendben ahogyan csak lehetséges.

Forrás : Életszépítők Magazin facebook.

Charles John Huffam Dickens (/ˈtʃɑrlz ˈdɪkɪnz/, Portsmouth, 1812. február 7. – Higham, 1870. június 9.) angol író. Egyesek szerint a viktoriánus kor legnagyobb írója és az angol nyelv legkiválóbb művelője. Írásainak népszerűségét mutatja, hogy napjainkig minden műve folyamatosan kapható anyanyelvén.

Juhász Gyula: Consolatio

Juhász Gyula

Juhász Gyula: Consolatio

Nem múlnak ők el, kik szívünkben élnek,
Hiába szállnak árnyak, álmok, évek.
Ők itt maradnak bennünk csöndesen még,
Hiszen hazánk nekünk a végtelenség.

Emlékük, mint a lámpafény az estben,
Kitündököl és ragyog egyre szebben
És melegít, mint kandalló a télben,
Derűs szelíden és örök fehéren.

Szemünkben tükrözik tekintetük még
S a boldog órák drága, tiszta üdvét
Fölissza lelkünk, mint virág a napfényt
És élnek ők tovább, szűz gondolatként.

Forrás : Életszépítők magazin facebook.

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője.

A halottak napja (latinul Commemoratio omnium Fidelium Defunctorum) keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok november 2-án tartják, ekkléziológiailag a “szenvedő egyház” (ecclesia patiens) ünnepe, a Mindenszentek november 1-i főünnepét követő ünnepnap, amikor a »küzdő egyház« (ecclesia militans) a »szenvedő egyházról« (ecclesia patiens) emlékezik meg. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává.

egy csokor könny.

Fotó: Harmath Beáta ©

Találkoztam egy idős asszonnyal a piacon, pár szál fonnyadt rózsával ácsorgott a kofák között.

Ráfeledkeztem – ősz haját fejkendő takarta, otthonkát viselt, mint az én nagyim. Fiatalon elképzeljük, milyenek leszünk öregen – jóságosak és szépek. Idilli jelenetekben látjuk magunkat, cserfes unokákkal, szerető társsal, szép lesz minden és nyugalmas. Kipihenjük a nagy hajszát…
– Aranyoskám, mi a baj? – kérdezte az asszony.
– Semmi baj, nénike, csak elgondolkodtam.
– Kedvesem, vigyázzon magára, ne gondolkodjon annyit! Vigye haza ezt a kis csokrot, tegye vízbe, már kókadoznak…
– Örömmel elviszem. Mennyit adhatok?
– Nem számít, amennyit gondol.
Adtam neki egy gyűrött papírpénzt, kaptam érte pár fonnyadt rózsaszálat.

Mágikus cserebere volt. Mindketten megkönnyeztük.

Forrás : Életszépítők magazin honlap.

késel. sietsz.

Nem én kések

A világ siet.

Fodor Ákos

Forrás : Életszépítők magazin facebook.

Fodor Ákos (Budapest, 1945. május 17. – Budapest, 2015. február 21.) magyar költő és műfordító, a magyar haiku egyik mestere. 1968-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után a Zeneműkiadónál kezdte el szerkesztői pályafutását. 1978-ban jelent meg első verseskötete Kettőspont címmel. 2004-ben Artisjus-díjjal, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal ismerték el tevékenységét.