A feltámadás hitében

irasok gondolatok

Feltámadás a liptószentandrási fõoltárról, török, német, cseh és magyar katona ábrázolással 1512 – A magyarok krónikája.

A feltámadással kapcsolatban a hogyan mozgatja a fantáziánkat, és hajlamosak vagyunk arra, hogy a feltámadás tényének elfogadását is ettől tegyük függővé. A feltámadásnak mint eseménynek nincs tanúja, csak magának a Feltámadottnak. A kenetekkel felszerelkezett asszonyok és az apostolok is már csak! a feltámadt Jézussal találkoztak.

A földi, romlandó élet kimúlásánál is jelen lehetünk ugyan, de hogy akkor, abban a pillanatban valójában mi is történik, azt nem tudhatjuk. Ez nem a mindent felboncoló okoskodásra tartozik. A kimúlást is csak megélve, és nem valaki máson vizsgálgatva érthetjük meg.

View original post 453 további szó

Feltámadás

irasok gondolatok

Jézus feltámadását ünnepeljük.

A magunk módján.

Aki egyféleképpen vallásos, az részt vesz az ünnepi istentiszteleten, aki másféleképpen vallásos, annak az ünnepi mise fényes, zengő-bongó feltámadási szertartással és világra szóló körmenettel folytatódik.

Hiszen éppen ez a körmenet, vagy ahogy egynéhány helyen nevezik, a „kikerülés” értelme és lényege: a feltámadás hírét, örömét kivinni a nagyvilágba.

Ünnepel a tételes vallásokon túli szélesebb réteg is, ha mással nem, hát legalább a bőségesebb, gazdagabb, finomabb ételekkel. Nagy általánosságban azonban a szokások megtartásával ünnepelnek, ünnepelünk, és ebben benne van az említett vallásos motívum és minden más is, amit előszeretettel nevezünk hagyománynak.

Pedig a szokások már nagyon sok esetben csak éppen köszönő viszonyban vannak a hagyománnyal, vagy még abban sem.

View original post 548 további szó

régi élet. új élet. példa.

Domokos Pál Péter csángók körében

Az új világba, a román világba a régi életet akartam vinni; úgy élni, hogy példa lehessen.

Azért öltöztem harisnyába és csizmába, és vasár- és ünnepnap harisnyába’ és csizmába’ jártam.

113 éve ezen a napon született Domokos Pál Péter, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Domokos Pál Péter (Csíkvárdotfalva, 1901. június 28. – Budapest, 1992. február 19.) Széchenyi-díjas magyar tanár, történész, néprajzkutató, a csángók történetének, kultúrájának kutatója. Írói álnevei Gernyeszeghy Ádám illetvePáldeák Áron.

Fia Domokos Péter, a finnugrisztika professzora.

Forrás : írások gondolatok Elekes Andrástól.

Még több életrajzi adat Domokos Pál Péterről az Európai Utas -ban olvasható.

Moldvai csángó magyar népdalok és több audiófelvétel Domokos Pál Pétertől a folkrádióban hallgatható.