párbeszéd. Istennel.

Én: Szia Isten!
Isten: Szia..

Én: Darabokra hullottam. Össze tudnál újra rakni?
Isten: Inkább nem.
É
n: Miért?
Isten: Mert Te nem egy kirakós játék vagy.

Én: És mi legyen az életem szétesett darabkáival?
I
sten: Hagyd ott őket, okkal váltak le rólad. Ne foglalkozz velük egy ideig, aztán döntsd el szükséged van-e még bármelyikre is.

Én: Nem értesz! Én összetörtem!
Isten: Nem, Te nem értesz engem. Te most éppen túllépsz, fejlődsz. Amit most érzel, az a növekedés fájdalma. Megszabadulsz a hátráltató dolgoktól és emberektől. Nem szétesel, hanem a helyedre kerülsz. Nyugodj meg! Vegyél egy mély lélegzetet és engedd, hogy leváljanak rólad a téged már nem szolgáló részek. Ne ragaszkodj többé ezekhez. Engedd leesni, elmenni.

Én: Ha elengedem ezeket, mi marad nekem?
Isten: Csak a legjobb darabok.

Én: Félek változni.
Isten: Folyamatosan ezt mondom: Nem változol! Hanem valakivé válsz!

Én: Válok? Kivé?
Isten: Azzá válsz, akivé teremtettelek! A fény, a szeretet, a remény, a bátorság, az öröm, az irgalmasság, a kegyelem és az együttérzés emberévé.
Sokkal többet adtam neked, mint azok a sekély részek, amikkel azonosítod magad és amikhez annyi kapzsisággal és félelemmel ragaszkodsz. Hagyd ezeket lehullani.
Én szeretlek téged! Ne változz! Legyél! Legyél az, akinek teremtettelek. Addig fogom ezt mondani neked, amíg nem emlékszel rá.

Én: Akkor van egy másik rész.
Isten: Igen. Legyen az ilyen.

Én: Tehát…Nem vagyok törött?
Isten: Nem, de megtörted a sötétséget, akár a hajnal fénye az éjszakát. Ez egy új nap.
Válj azzá, aki valójában vagy!

 

Oriah Hegyi Álmodó indián törzsfőnök verse

Nem érdekel, miből élsz.
Azt akarom tudni, mire vágysz, és hogy szembe mersz-e nézni a vágyaiddal.
Nem érdekel, hány éves vagy.
Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmedért, álmaidért és azért a kalandért, hogy életben vagy.
Nem érdekel, milyen bolygók köröznek holdad körül.
Azt akarom tudni, hogy elérted-e már fájdalmaid középpontját, hogy megnyitottak-e már az élet csalódásai, hogy összezsugorodtál és bezárkóztál-e már a félelemtől, hogy érhet-e még fájdalom.
Azt akarom tudni, hogy elfogadod-e a fájdalmamat és a fájdalmadat anélkül, hogy elrejtenéd, vagy mindenképp megváltoztatni akarnád.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, hogy tudsz-e vadul táncolni az extázistól megrészegedve anélkül, hogy figyelmeztetnél bennünket, legyünk óvatosak, reálisak és emlékezzünk emberi mivoltunk korlátaira.
Nem érdekel, hogy igazat beszélsz-e.
Azt akarom tudni, hogy mersz-e másnak csalódást okozni, hogy hű maradhass önmagadhoz. Hogy elviseled-e a csalás vádját anélkül, hogy megcsalnád saját lelkedet.
Azt akarom tudni, hogy hűséges vagy-e s ez által megbízható.
Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépséget akkor is, ha nem minden nap pompázik, és hogy tudod-e Isten jelenlétéből meríteni életed.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e kudarcaimmal és kudarcaiddal együtt élni és a tóparton állva mégis az ezüst Hold felé kiáltani: Igen!
Nem érdekel, hol élsz és mennyi pénzed van.
Azt akarom tudni, fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után, megviselten, sajgó sebekkel, hogy gyermekeidnek megadd mindazt, amire szükségük van.
Nem érdekel, ki vagy és hogy kerültél ide.
Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepébe és nem hátrálsz-e meg.
Nem érdekel, hol, mit és kitől tanultál.
Azt akarom tudni, mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van.
Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni önmagaddal és hogy igazán szereted-e azt a társaságot, melyet üres óráidra magad mellé választottál.

Vajda János: Fürdés

Vajda János: Fürdés

A vizet használjuk nem csupán belsőleg,
De külsőkép is gyógy- s tisztaságfürdőnek.
Ennek is bár legjobb a tiszta levegő,
De az egészségre még nem elegendő.

Az egészségtannak egyik régi elve,
Hogy a tisztaság is egyik föltétele,
De a tapasztalás nem hiába mondja,
Hogy ennek is megvan ám a maga módja.

Hasznos a fürdő is, de ez sem okvetlen.
Mikor, minőt, hogyan? főkérdések ebben.
Röviden elmondom, mi mindennek sorja,
Nem bánod meg, hogy ha veszed fontolóra.

Akár hideg, meleg vagy a langy fürdőbe,
Ha időd engedi, menj délnek előtte
Reggeli s ebéd közt ideje alkalmas,
Mikor még nem terhelt, se nem üres a has.

Ha van náthád avagy bárminemű lázad,
Akár csak magadra gyujtanád a házat,
Olyan hiba volna, ha fürdőbe mennél,
Nagyobb veszedelmet nem is tudok ennél.

Azonkívül, hogyha föl vagy ingerülve,
Semmiféle vízbe világért se ülj be.
Csak mikor vagy rendes, higgadt állapotban,
Mehetsz feredőzni sikerrel, nyugodtan.

Izgató hatása van a hideg viznek.
Megcsalódnak, akik ellenkezőt hisznek.
Teljesen ártatlan nincs a földön semmi,
A vizzel is lehet jót vagy rosszat tenni.

Fürödni hidegben este, éjszakára,
Aztán lefeküdni egybe, mit se várva;
Vagy még zuhannyal is veretni a fejet,
Sovány, lázas testben szörnyü nagy kárt tehet.

A hidegvíz-gyógymód van most nagy divatban,
Kövér, lomha vérnek hasznos is valóban.
De ki izgatott vagy s gyönge idegzeted,
Tisztaság-fürdőnek vedd a langymeleget.

Mint mindenben, itt is veszélyes a tulság,
Jégzuhany, gőzfürdő nem mindig orvosság.
A sok kedélybeteg, életunt, öngyilkos
Többnyire e zuhanyhősökből telik most.

Szabadban a vized bármi hideg lehet,
Nem árt, csak legyen a levegő melegebb,
De vigyázz, hogy az ne legyen megfordítva,
Mert meghül a tested, s öreg lesz a hiba.

Fáradtan, ziháló tüdővel, izzadva
Ne vetkőzz és ne menj mindjárt a folyamba.
Pihend ki magadat és ugorj be fejjel,
Vagy locsold meg fejed előbb tenyereddel.

Hideg fürdő után egy keveset sétálj,
Mig az előbbi hő eredben visszaáll.
Meleg fürdő után magad ágyba fektesd,
Ott pár óra hosszant párologjon tested.

Mielőtt kimennél, öltözz föl melegen,
Mert kimelegedve meghülhetsz könnyebben.
És mivelhogy minden meleg fürdő bágyaszt,
Aznap a dologban magadat ne fáraszd.

A hideget használd úszva vagy mozogva,
Csöndesen pihenve maradj a forróba.
Mindeniknél kerüld az ingerültséget,
Indulatossággal ne rontsad a véred.

Ha pedig gyógyfürdőt használ beteg ember,
Ez aztán egy egész tudományos rendszer.
Itt kimérve minden: étrend, hőfok, óra,
És csak így használva, válhat az hasznodra.

193 éve, ezen a napon született Vajda János magyar költő, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.

Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért

Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért

Fák, csillagok, állatok és kövek
szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tőlem, azalatt
eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,
szeressétek őket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,
szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út,
vezesd okosan a lányt, a fiút.

Csókold helyettem, szél, az arcukat,
fű, kő, légy párna a fejük alatt.

Kínáld őket gyümölccsel, almafa,
tanítsd őket csillagos éjszaka.

Tanítsd, melengesd te is, drága nap,
csempészd zsebükbe titkos aranyad.

S ti mind, élő és holt anyagok,
tanítsátok őket, felhők, sasok,

Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,
vigyázz reájuk, hatalmas világ.

Az ember gonosz, benne nem bízom,
De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok,
tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

Tűz, víz, ég és föld s minden istenek:
szeressétek, akiket szeretek.

Forrás : Napi Vers facebook.

120 éve, ezen a napon született Szabó Lőrinc, magyar költő, e bejegyzéssel Rá emlékezünk!

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

Lukács Sándor (Miskolc, 1947. július 21. –) Jászai Mari-díjas magyar színész, költő, érdemes és kiváló művész.

Arany János : Családi kör

Arany János : Családi kör

Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:
A gazdasszony épen az imént fejé meg;
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,
Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Ballag egy cica is – bogarászni restel –
Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel,
Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen
Egy iramodással a pitvarba terem.

Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye
Oly hivogatólag süt ki a sövényre.
Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,
Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.
Benn a háziasszony elszűri a tejet,
Kérő kis fiának enged inni egyet;
Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,
Mint csillagok közé nyájas hold világa.

Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak:
Ő a legnagyobb s szebb… a hajnali csillag.
Vasalót tüzesít: új ruhája készen,
Csak vasalás híja,… s reggel ünnep lészen.
Körűl az apróság, vidám mese mellett,
Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget,
Héjából időnként tűzre tesznek sokat:
Az világítja meg gömbölyű arcukat.

A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol;
Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol.
Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra:
E fiúból pap lesz, akárki meglássa!
Legalább így szokta mondani az apjok,
Noha a fiú nem imádságon kapkod:
Jobban kedveli a verseket, nótákat,
Effélét csinálni maga is próbálgat.

Pendül a kapa most, letevé a gazda;
Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
Madárlátta kenyér-darabocskát lelne.
Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:
Jaj! valami ördög… vagy ha nem, hát… kis nyúl!
Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel;
Kinálják erősen káposzta-levéllel.

A gazda pedig mond egy szives jó estét,
Leül, hogy nyugassza eltörődött testét,
Homlokát letörli porlepett ingével:
Mélyre van az szántva az élet-ekével.
De amint körülnéz a víg csemetéken,
Sötét arcredői elsimulnak szépen;
Gondüző pipáját a tűzbe meríti;
Nyájas szavu nője mosolyra deríti.

Nem késik azonban a jó háziasszony,
Illő, hogy urának ennivalót hozzon,
Kiteszi középre a nagy asztalszéket,
Arra tálalja fel az egyszerü étket.
Maga evett ő már, a gyerek sem éhes,
De a férj unszolja: „Gyer közelebb, édes!”
Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, –
Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek.

De vajon ki zörget? „Nézz ki, fiam Sára:
Valami szegény kér helyet éjtszakára:
Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen,
Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!”
Visszajő a lyánka, az utast behíván.
Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván:
„Isten áldja meg a kendtek ételét is,
(Így végezi a szót), meg az emberét is.”

Köszöni a gazda: „Része legyen benne:
Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne.”
Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb –
Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb.
Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel,
Szomjukat a korsó csillapítja vízzel;
Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek,
Természete már ez magyar embereknek.

De mikor aztán a vacsorának vége,
Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;
Megered lassanként s valamint a patak,
Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
(1)Beszél a szabadság véres napjairul,
S keble áttüzesül és arca felpirul,
Beszél azokról is – szemei könnyben úsznak –
Kikkel más hazába bujdosott… koldusnak.

Elbeszéli vágyát hona szent földére,
Hosszu terhes útját amíg hazaére.
(2)Az idősb fiú is leteszi a könyvet,
Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed;
És mihelyt a koldús megáll a beszédben:
„Meséljen még egyet” – rimánkodik szépen.

„Nem mese az gyermek,” – így feddi az apja,
Rátekint a vándor és tovább folytatja:
Néma kegyelettel függenek a szaván
Mind az egész háznép, de kivált a leány:
Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,
Pirulva kérdezi tőle… testvérbátyját:
Három éve múlik, hogy utána kérdez,
Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

Este van, este van… a tűz sem világit,
Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit;
A gyermek is álmos, – egy már alszik épen,
Félrebillent fejjel, az anyja ölében.
Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol;
Közbe-közbe csupán a macska dorombol.
Majd a földre hintik a zizegő szalmát…
S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.

(1851. ápr. 10.)

203 éve, ezen a napon született Arany János magyar költő, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, a Kisfaludy Társaságigazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Irodalmi pályafutása 1845-ben Az elveszett alkotmány című szatirikus eposszal indult, de igazán ismertté az 1846-ban készült Toldi tette.

Csuja Imre (Hajdúnánás, 1960. július 11. –) Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész.

Rúzsa Magdolna: Gondolj rám!

Rúzsa Magdolna: Gondolj rám!

Gondolj rám,
ha csillag zuhan földi éjszakán,
ha megszakadnak mondatok,
ha megszűnik egy gondolat,
ha átfestik a múltamat, s ne várj!

Gondolj rám,
ha elpattan egy húr a zongorán,
ha széttörik egy rossz futam,
ha csendben élsz és boldogan,
egy szál gyufa, ha ellobban, s ne várj!

Mikor megtorpan egy lépés,
mikor megroppan a jég,
mikor elfogyott egy érzés,
mikor megvillan az ég,
úgy lásd, mint én, hogy lássam veled,
úgy értsd mint én, hogy értsem veled,
úgy szólj mint én,
hogy szóljak veled!

Gondolj rám,
ha friss nyomot hagysz országút haván,
ha tó vízébe követ dobsz,
ha csobban, és ha elmerül,
a csend a csenddel elvegyül, s ne várj!

Gondolj rám,
ha villám tépte ágat látsz a fán,
ha füst sem marad már a láng után,
ha erény lesz majd nem gondolni rám!

Gondolj rám,
ha gyümölcs érik villám tépte fán,
ha parázs él a láng után,
ha jólesik még néhanap,
hogy rólam szól egy gondolat, s ne várj!

Gondolj rám!

Rúzsa Magdi (Verbász, 1985. november 28.) Artisjus-díjas magyar énekesnő. A TV2 Megasztár című tehetségkutató műsor harmadik szériájának győzteseként vált ismertté.

Cantemus Kórus, Kodály Zoltán: Hegyi éjszakák

Kodály Zoltán (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja.

A Cantemus Vegyeskar megalakulását a belső igény szülte, a közös éneklés gyermekkorban megélt nagyszerű élménye. A kórus első megjelenése 1993-ban a Kodály Iskola fennállásának 100 éves évfordulóján Thomas Tallis híres negyvenszólamú motettájával, a Spem in Aliummal nemcsak a közönségre tett nagy hatást, de már ekkor érezhető volt: elkerülhetetlen, hogy a kóruséneklés eme legteljesebb formájának, a vegyeskari éneklésnek ne legyen folytatása. A régi diákokból álló, Szabó Dénes vezényelte énekkar évekig csak jeles alkalmakra állt össze egy-egy produkció erejéig. (Pl. Olaszországban a pápai rezidencián énekelte J.S.Bach nagyszabású művét a Magnificat-ot és a h-moll mise részleteit.)

Saját honlap itt.

Saját facebook oldal itt.

Saját youtube csatorna itt.

Csík Zenekar, Generál : Kérdés

Csík Zenekar, Generál : Kérdés

Kérdeztem az éjszakai csendtől,
Kérdeztem, de néma volt,
És a száz alakban visszatérő kérdés:
Mit akarok? Mit akarok tőled én?

Faggattam a tisztafényű hajnalt,
Faggattam, de hallgatott,
És a száz alakban visszatérő kérdés:
Mit keresek? Mit keresek nálad én?

Égő Nap – Tőle tán most megtudom majd,
Mért kell még – Ez a fájó, édes, furcsa játék,
Próbáltam – De hisz’ nem lehet ezt félbehagyni,
Már nem tudom – Soha elfeledni, megtagadni én!

Kérdeztem a bíbor színű alkonyt,
Faggatom, de nem beszél,
És a száz alakban visszatérő kérdés:
Mért szeretlek? Mért szeretlek mégis én?

A Csík Zenekar egy magyar népzenei együttes, 1988 óta a magyarországi népzenei élet egyik meghatározó szereplője.
Tagok :Barcza Zsolt, Bartók József, Csík János, Kunos Tamás, Majorosi Marianna, Makó Péter, Szabó Attila.
Hivatalos honlap itt.

Hivatalos facebook oldal itt.

A Generál együttes – magyar együttes. 1971december 1-jén alakult.

Tagjai

Somló Tamás: Gyertya az esőn

Somló Tamás: Gyertya az esőn

Mire jó, hogy hozzám érsz, ha nem vagy mindig kéznél?
Mire jó, ha el se mész, de mellettem se állsz?
Mire jó, ha úgy teszel, mint aki nincs egészen észnél?
Neked folyton égni kell, de ne csodálkozz, ha úgy jársz
Mint gyertya az esőn.

Minden reggel építesz kemény önzésből egy kastélyt
S minden este bombázod a szerelem városát
Ugye, nincs is ellentét, ha nem beszélünk róla
Ugye, nincs is háború, ha nem vagyunk katonák

Refr.: Gyertya az esőn
Egy apró láng, amely ki tudja, meddig éghet
Gyertya az esőn
Egy csöpp kis fény, ami örökös harcban áll

Mire jó a víztükör, ha te nem tudsz úszni, drágám?
Mire jó a napsütés, ha az éjszakának élsz?
Mire jó a csillagfény, ha te napszemüvegben alszol?
Mire jó a sok haver, ha önmagadtól is félsz?

Refr.: Gyertya az esőn
Egy apró láng, amely ki tudja, meddig éghet
Gyertya az esőn
Egy csöpp kis fény, ami örökös harcban áll
Gyertya az esőn
Te nem vagy más, hiszen téged is gyűr az élet
Gyertya az esőn
Egy fénylő pont, amely nyugtot nem talál

Néha tényleg nem vagy más, csak egy lepke a lámpafényben
Aztán újra eljátszod a nőstényoroszlánt
Ez az élet oly rövid, mint egy sóhajtás a szélben
Mire jók a szárnyaid, ha a szíved a földre ránt…

Refr.: Gyertya az esőn
Egy apró láng, amely ki tudja, meddig éghet
Gyertya az esőn
Egy csöpp kis fény, ami örökös harcban áll
Gyertya az esőn
Te nem vagy más, hiszen téged is gyűr az élet
Gyertya az esőn
Egy fénylő pont, amely nyugtot nem talál

72 éve, ezen a napon született Somló Tamás énekes, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Somló Iván Tamás (Budapest1947november 17. – Budapest2016július 19.énekesbasszusgitárosszaxofonosdalszerző, artista és jogász. A Locomotiv GT énekese, számos sikeres dal szerzője.

Koszi Janka & Bagossy Brothers Company: Maradj így (Akusztik)

Koszi Janka & Bagossy Brothers Company: Maradj így (Akusztik)

Egy hét eltelt megint,
Úgy volt, mire virrad itt leszel.
Hallom a hangod,
Odakint,
De sehogy sem érlek el.
De Te itt állsz, ugye itt állsz,
Csak én nem látlak már.

Humoros a magàny egy hét után.

Most a Földre szállsz, vagy én csak képzelem.
Bolond vagyok talán,
Sokszor történt már ilyen.
De a végén az út végén, ez nem számít sosem.
Egy tiszta gondolat jutott még Nekem.

Maradj így,
Hadd nézzelek hajnalig.
Maradj így,
Nézhetlek, ha nem vagy itt.

Hogy nyugszik a Nap most,
Hogy nyugszom meg én
Jönnek a hosszú esték
Jönnek,
Jönnek felém.
Minden vihar lassan,
Nyugovóra tér
S mély álomba ringat, majd a szél.

Lassan összeforr,
Nem tátong az űr tovább.
És a lélek meghajol
Elengedi bánatát.
Mert a végén,
Az út végén
Egy éber éjszakán
Én újra álmodom csendben a múzsám.

Maradj így,
Hadd nézzelek hajnalig.
Maradj így,
Nézhetlek, ha nem vagy itt.
Hogy nyugszik a Nap most,
Hogy nyugszom meg én
Jönnek a hosszú esték
Jönnek,
Jönnek felém.
Minden vihar lassan,
Nyugovóra tér
S mély álomba ringat, majd a szél.

Hogy nyugszik a Nap most,
Hogy nyugszom meg én
Jönnek a hosszú esték
Jönnek,
Jönnek felém.
Minden vihar lassan,
Nyugovóra tér
S mély álomba ringat, majd a szél.

Minden vihar lassan,
Nyugovóra tér
S mély álomba ringat, majd a szél

Koszi Janka 1986. március 12-én született egy zenész családban. Szülei a polgári foglalkozásuk mellett zenével foglalkoztak, így már korán megtapasztalta a zene iránti szeretetet és nem volt kérdés számára, hogy ezen a pályán próbáljon szerencsét.

Hivatalos facebook oldal itt.

A Bagossy Brothers Company 2013-ban alakult indie rock, alternatív rock, folk-rock stílusú zenét játszó, erdélyi magyar zenekar.

A zenekar 2013 májusában alakult, több éve együtt zenélő zenészek közreműködésével. A zenekar nevét a Bagossy testvérpár – Bagossy Norbert (gitár/ének) és Bagossy László (basszusgitár/vokál) – családneve ihlette, hozzájuk csatlakoztak zenésztársaik, Bartis Szilárd (dobok), Tatár Attila (gitárok, vokál) és Kozma Zsombor (hegedű, harmónika, billentyűk).

Weöres Sándor: Két hajnali himnusz

Weöres Sándor: Két hajnali himnusz

Harcias ének

Lándzsás pirkadat robogva
ront az éji árny-sorokba.
Földúlván az éjszakát,
hűn példázza szent Urát.

Jóságnak dühös királya!
szeretetnek oroszlánja!
szép példádból értelek
s örömömben reszketek.

Balga az, ki földi s égi
örömét Tetőled kéri:
a boldogság sose fő,
sose cél, csak pihenő.

Hogy tartós legyen Egészed,
váltakoznak mind a részek.
Nem a megnyugvás a cél:
mind mozogjon, ami él.

Szent törvényed: minden élet
csak a más veszésén élhet.
Nem a békesség a cél:
minden öljön, ami él.

Gyujts rám egyetlen szerelmet,
érte ezret ölni merjek
és Teérted, Pirkadat,
megölessem magamat.

Élő nappal jő az égen
égő diadalszekéren
s mint az ocsudó füvek,
örömömben reszketek.

106 éve ezen a napon született Weöres Sándor költő, író. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.
Weöres Sándor (IPA: [‘vœrœ∫ ‘∫a:ndor]; Szombathely, 1913. június 22. – Budapest, 1989. január 22.) költő, író, műfordító, irodalomtudós. Felesége, Károlyi Amy költő.

Ó, terjeszd ki, Jézusom, oltalmazó szárnyad

Ó, terjeszd ki, Jézusom, oltalmazó szárnyad,
És csitíts el szívemben bút, örömöt, vágyat!
Légy mindenem, légy fényem, sötéten jő az éj,
Nagy irgalmadból élnem szüntelen Te segélj!

Ó, mosson meg egészen az értem kifolyt vér!
Új lélekért könyörgök, újult akaratért.
Kicsik, nagyok mind kérünk: őrködj vigyázva ránk!
Békességedbe térünk: Te áldd meg éjszakánk!

Kotta, leírás itt.

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia iskolai gyermek-énekkarból és gyermekzenekarból alakult zenei együttes.

Az együttest Haáz Sándor tanár 1982-ben alakította meg, egyesítve az erdélyi, Hargita megyei Szentegyháza 1. számú (ma Mártonffi János nevét viselő) általános iskolájának kórusát és az elsősorban fúvósokból és vonósokból álló zenekarát. A Gyermekfilharmónia nevet 1983-ban vette fel az együttes.

Szentegyhaza Gyermekfilharmónia hivatalos facebook oldala itt.

Andrássy Réka: Lehetetlen bakancslista

Andrássy Réka: Lehetetlen bakancslista

Szeretnék indián lenni egy évre,
szeretnék házakat festeni kékre.
Szeretnék éjszaka úszni egy tóban,
szeretnék hinni az örökké szóban.
Virágos busszal világot járni.
sohasem fáradni, sohasem fájni.
Szeretném ha bokáig érne a hajam,
szeretném jobban szeretni magam.
Szeretnék egy évre szerzetesnek állni,
sötét kis szobában csendben meditálni
és amikor ültem kis szobámban eleget,
szeretnék nagyon, nagyon sok gyereket.
Szeretném újra anyámat ölelni,
szeretnék minden kérdésre felelni.
Szeretnék sírókat megnevettetni,
József Attilának barátja lenni.
Szeretnék ültetni cseresznyefákat,
cseresznyefa ágán lóbálni a lábam,
a cseresznye magokat messzire köpködni,
föld felett angyalként könnyedén röpködni.
Szeretnék jót látni az emberek szemében,
szeretnék ülni a Jóisten ölében.
Szeretném a Földet a Holdról látni,
szeretnék mindig türelemmel várni.
Szeretnék egyszer Van Gogh -gal festeni,
szeretnék mindenkit egyformán szeretni.
Szeretnék Gandhi -val egy asztalnál ülni,
halkan beszélgetni és teát szürcsölni,
miközben minden az, aminek látszik,
s a Nap éppen naplementét játszik.
Kint egy tehénke kérődzik csendesen,
nőnek a virágok erőszakmentesen.
Ülünk öreg házasok, kéz a kézbe ‘
az ajtónkon hirtelen Szent Ferenc néz be.
„Adj Isten!”- kacsint ránk s pödri a bajuszát,
s leoldja lassan porlepte saruját.
Leül az asztalhoz, tölt egy kis vizet,
vállán tarka madárka piheg.
Lábához hízelegve dorombol a cirmos,
mennyország illatát szaglássza biztos.
Szent Ferenc kedvesen végigsimogatja,
fénylő glóriáját megigazítgatja.
Glóriája körül repked egy kis lepke,
nincsen neki onnan elrepülni kedve.
De leszáll mégis, elfáradt a teste
s a szobába lassan bekúszik az este.
Álomból valóság, valóságból álom,
a fele sem igaz, mind csak kitalálom.
Szent Ferenc nélkül ülök a sötétben,
nem fogja senki kezemet kezében.
Csak játszom a képekkel, ringatom a lelkem,
szeretném ha valaki meglátna most engem.
Szeretnék az asztalra tiszta abroszt tenni,
szeretnék újra kisgyerek lenni.
Szeretném ha az út végén valaki várna,
szeretnék lenni valaki álma.

Facebook profil itt.

Cserháti Zsuzsa – Az utca napos oldalán

Cserháti Zsuzsa – Az utca napos oldalán

||:Gyerünk gyorsan, indulás
Nem kell mindig otthon ülni
Szebb az éjszakád
Ha egy szép lány mosolyog rád

Nézd a whiskyt hűtik már
Ami fájt, azt elfelejted
Ne is menj tovább
Itt a jókedv mosolyog rád

Hagyd a bús árnyakat
Kint a lámpák alatt
Könny és gond várjanak
Csak mondjad: „Majd holnap!”

Pénzed nincs, de annyi baj
Jó egy csekk is, jó nagy számmal
Ne is menj tovább
Míg egy szép lány mosolyog rád:||

Míg egy szép lány mosolyog rád
Míg egy szép lány mosolyog rád
Míg egy szép lány mosolyog rád

Esperanza Spalding – On The Sunny Side Of The Street

Grab your coat and get your hat
Leave your worries on the doorstep
Life can be so sweet
On the sunny side of the street

Can’t you hear the pitter-pat
And that happy tune is your step
Life can be complete
On the sunny side of the street

I used to walk in the shade with my blues on parade
But I’m not afraid… This rover’s crossed over

If I never had a cent
I’d be rich as Rockefeller
Gold dust at my feet
On the sunny side of the street

[Instrumental]

I used to walk in the shade with them blues on parade
Now I’m not afraid… This rover has crossed over

Now if I never made one cent
I’ll still be rich as Rockefeller
There will be gold dust at my feet
On the sunny
On the sunny, sunny side of the street

Cserháti Zsuzsa (Budapest, 1948. június 22. – Budapest, 2003. július 23.) EMeRTon-díjas magyar énekesnő, előadóművész.

Esperanza Emily Spalding (Portland, 1984. október 18. –), Grammy-díjas (2011, 2013, 2014) amerikai dzsesszmuzsikus.

Zorán : Kinek mondjam el vétkeimet?

Zorán : Kinek mondjam el vétkeimet?

Ha semmi sincs, csak fénytelen éj
Csak szótlan bánat, hiú remény
Ha nincsen hűség, nincs szerelem
Nincs simító kéz nekem

Kinek mondjam el vétkeimet
És a megbocsájtást kitől kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet?

Ha hideg a csend, s a választ várom
Sok némán múló éjszakán
Ha nem szól, se igaz, se vád
S a hajnal üresen virrad rám

Kinek mondjam el vétkeimet
És a megbocsájtást kitől kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet?

Hogyan mondjam el vétkeimet
És a megbocsájtást kitől kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet?
Ha a csendjeimmel el nem érlek
A megbocsájtást kitől kérjem?
Kinek mondjam el vétkeimet?

Sztevanovity Zorán (Belgrád, 1942. március 4.) (szerbül: Зоран Стевановић) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, énekes, gitáros, zeneszerző, Sztevanovity Dusán (szerbül: Душан Стевановић) szövegíró bátyja, Hegyi Barbara színésznő férje.