PálFeri interjú

“Van valami más is a világban, mint a teljesítmény, a siker, az elismertség.” Az egykori magasugró magyar bajnok, egy személyben katolikus pap és mentálhigiénés szakember, Pál Ferenc már szinte sztár, nem csak a hívek, de az útkeresők számára is hazánkban.
A 2013-as Prima Primissima közönségdíjasával arról beszélgettünk, hogy milyen konfliktusokkal kell megküzdenie hivatásában, milyen küzdelmeket lát a magyar emberek életében, és kikértük a véleményét a Sipos-ügyről is. Interjú.

hvg.hu: Pályafutását sportolóként kezdte, magasugró országos bajnok volt. Hogyan vezetett el innen az útja a papi hivatásig?

Pál Ferenc: A sporthoz kötődő élményemhez is köthető a váltás. Fiatal emberként álltam egy magasugró verseny eredményhirdetésén a dobogó tetején, a nyakamban volt az aranyérem, és magam számára is meglepő módon erőt vett rajtam valamiféle szomorúság. Ürességérzés, csalódottság, hiányérzet. Azt tudtam megfogalmazni magamban, hogy állhatok akármilyen rangos verseny dobogójának a tetején, az akkor is kevés lesz nekem. Ez volt az egyik alapélményem arról, hogy van valami más is a világban, mint a teljesítmény, a siker, az elismertség. Van valami, ami ehhez nem fogható, de ami bennem ugyanúgy megvan, mint ahogy mindenki másban. Ezért sikerrel, győzelemmel, teljesítménnyel ezt a területet a személyiségemben, az életemben nem tudom betölteni, nem tudom lefedni. Semmilyen sikerrel sem.

hvg.hu: Ekkor ez még csak egy ilyen szabadon lebegő, alaktalan hiányérzetként jelent meg?

P. F.: Igen, érzések voltak, sejtések, gondolatok, amelyek összekapcsolódtak azzal, hogy serdülő koromban elkezdtem a spiritualitás iránt érdeklődni, amely egyszerre táplálkozott a serdülőkori természetes identitáskeresésből és válságból, de közben azt valahogy felül is múlta. A családom nem nevelt vallásosan, és így annak a kultúrája is hiányzott, hogy hogyan tudnám a spiritualitás világát megélni és azt kifejezni. Vagy hogyan lehet társakat találni az útkereséshez. Egyébként is erős vágyat éreztem a spiritualitás felé, és a sportbéli élményem csak megerősítette azt, hogy van itt valami, ami több, és különbözik attól, ami eddig kitöltötte az életemet. És hogy ez a több nekem nagyon fontos, talán a legfontosabb.

hvg.hu: És hogy jött be a képbe a lélektan? Papként miért érezte azt, hogy mentálhigiénés szakemberré is kell válnia?

P. F.: Itt is két szálat említenék. Az egyik, hogy önmagammal kapcsolatban sok mindent nem értettem és kíváncsi voltam. Egy vágy, hogy szeretném tisztábban látni magam. Hogy tulajdonképpen nem tudom, hogy ki vagyok, nem tudom, mikor miért azt érzem amit érzek, miért abba az irányba indulok, és nem a másikba. Miért vagyok sok szempontból különböző, mint a kortársaim, és hogy ez jó-e, vagy nem jó. Hogy az adottságaim, alkatom hogy tud jó lenni valami értékessé? Volt nagyon sok kérdésem magamra vonatkozóan, válaszokat meg nem nagyon találtam. Ez volt a személyes indíttatás a lélektan felé.

Másrészt, amikor fiatal pap voltam, még harmincéves sem, egyre több ember fordult hozzám az ügyes-bajos dolgaival. Pusztán azért, mert papnak lenni egy erőteljes hivatali szerep is. Nálam idősebb emberek kerestek meg az életvezetési problémáikkal. Pillanatok alatt rádöbbentem arra, hogy nem tudok nekik hatékonyan segíteni. Nagyon sok mindenhez egyszerűen nem értek. Még a saját életemmel kapcsolatban is van sok bizonytalanságom. Egy másik ember életéhez hogyan is lenne merszem hozzászólni. Ez pedig átlendített a cselekvésbe. Nem akartam felelőtlen lenni, és úgy tenni, mintha tudnék valamit.

Rájöttem arra, hogy szisztematikusan, intézményes képzésekre kell járnom, nem elég csupán autodidakta módon felszedni információkat, mert akkor nagyon egyoldalú lesz a tudásom, és nem fogom látni a saját árnyékomat. Pont ott nem fogom fejleszteni magamat, ahol a legjobban kellene. Azt sem fogom észrevenni, hol kellene igazán növekednem, változnom.

Bővebben…

Vajda János: Fürdés

Vajda János: Fürdés

A vizet használjuk nem csupán belsőleg,
De külsőkép is gyógy- s tisztaságfürdőnek.
Ennek is bár legjobb a tiszta levegő,
De az egészségre még nem elegendő.

Az egészségtannak egyik régi elve,
Hogy a tisztaság is egyik föltétele,
De a tapasztalás nem hiába mondja,
Hogy ennek is megvan ám a maga módja.

Hasznos a fürdő is, de ez sem okvetlen.
Mikor, minőt, hogyan? főkérdések ebben.
Röviden elmondom, mi mindennek sorja,
Nem bánod meg, hogy ha veszed fontolóra.

Akár hideg, meleg vagy a langy fürdőbe,
Ha időd engedi, menj délnek előtte
Reggeli s ebéd közt ideje alkalmas,
Mikor még nem terhelt, se nem üres a has.

Ha van náthád avagy bárminemű lázad,
Akár csak magadra gyujtanád a házat,
Olyan hiba volna, ha fürdőbe mennél,
Nagyobb veszedelmet nem is tudok ennél.

Azonkívül, hogyha föl vagy ingerülve,
Semmiféle vízbe világért se ülj be.
Csak mikor vagy rendes, higgadt állapotban,
Mehetsz feredőzni sikerrel, nyugodtan.

Izgató hatása van a hideg viznek.
Megcsalódnak, akik ellenkezőt hisznek.
Teljesen ártatlan nincs a földön semmi,
A vizzel is lehet jót vagy rosszat tenni.

Fürödni hidegben este, éjszakára,
Aztán lefeküdni egybe, mit se várva;
Vagy még zuhannyal is veretni a fejet,
Sovány, lázas testben szörnyü nagy kárt tehet.

A hidegvíz-gyógymód van most nagy divatban,
Kövér, lomha vérnek hasznos is valóban.
De ki izgatott vagy s gyönge idegzeted,
Tisztaság-fürdőnek vedd a langymeleget.

Mint mindenben, itt is veszélyes a tulság,
Jégzuhany, gőzfürdő nem mindig orvosság.
A sok kedélybeteg, életunt, öngyilkos
Többnyire e zuhanyhősökből telik most.

Szabadban a vized bármi hideg lehet,
Nem árt, csak legyen a levegő melegebb,
De vigyázz, hogy az ne legyen megfordítva,
Mert meghül a tested, s öreg lesz a hiba.

Fáradtan, ziháló tüdővel, izzadva
Ne vetkőzz és ne menj mindjárt a folyamba.
Pihend ki magadat és ugorj be fejjel,
Vagy locsold meg fejed előbb tenyereddel.

Hideg fürdő után egy keveset sétálj,
Mig az előbbi hő eredben visszaáll.
Meleg fürdő után magad ágyba fektesd,
Ott pár óra hosszant párologjon tested.

Mielőtt kimennél, öltözz föl melegen,
Mert kimelegedve meghülhetsz könnyebben.
És mivelhogy minden meleg fürdő bágyaszt,
Aznap a dologban magadat ne fáraszd.

A hideget használd úszva vagy mozogva,
Csöndesen pihenve maradj a forróba.
Mindeniknél kerüld az ingerültséget,
Indulatossággal ne rontsad a véred.

Ha pedig gyógyfürdőt használ beteg ember,
Ez aztán egy egész tudományos rendszer.
Itt kimérve minden: étrend, hőfok, óra,
És csak így használva, válhat az hasznodra.

193 éve, ezen a napon született Vajda János magyar költő, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.

Böjte Csaba: Nem valaminek a végén, hanem egy új világ kezdetén vagyunk

A román hatóság annyit mondott, vigyázzunk magunkra nagyon, mert nem tudnak segíteni, ha bajba kerülünk. Óvintézkedésként pedig azt tanácsolták, minden este mérjük meg a gyerekek lázát – mondta az elemi.hu-nak adott interjújában Böjte Csaba, ferences rendi szerzetes, akivel a koronavírus apropóján beszélgettünk. 
A dévai gyermekotthon alapítója a járvány kapcsán beszélt arról is, a megfelelési kényszer után miként találhatunk vissza önmagunkhoz, a rohanó világban miként kezdhetünk megint élni. A székely autonómiatörekvésekről a missziós pap azt mondta, nem Brüsszeltől kell kérni az autonómiát, hanem az erdélyieknek kell saját kezükbe venni a sorsukat.

– Hogy vannak? Hogyan birkóznak meg a hétköznapokkal?
Úgy tűnik, mind jól vagyunk, de hát Romániában minden lehetséges. Ahogy másol, itt Déván is szűk kis családi körben be vagyunk zárva, ez nálunk 108 gyereket jelent most. Próbáljuk feltalálni magunkat. Most elkezdődött az online tanítás, a gyerekek próbálják kitanulni ezt, és arra törekednek, hogy a tanév ne vesszen el. Kivárunk.

– Megvannak ehhez a technikai feltételek?
Minden család kapott egy tabletet, ami persze nem elég, de ez most egy új világ, amiben meg kell találni a lehetőséget.

– Tudják használni ezeket a eszközöket?
Tegnap azon kacagtunk, hogy a gyerekek mondják a tanároknak, mit, hol nyomjanak meg a tableten, mert – úgy látszik –  nem minden működik úgy, és akkor, ahogy szeretnék. Oda-vissza tanítják egymást, és én bízom abban, hogy ez is működni fog.

Az élet menni akar. Ha a víz folyását valahol elzárják, az csak megtalálja magának az új medret, és folyik tovább.

Az élet nem fog leállni. A szegények még szegényebbek lesznek, sajnos, a tájékozatlan emberek pedig még jobban eltévednek.

– Az egyház szerepe felértékelődik?
Az egyház iránymutató szolgálatára még nagyobb szükség lesz, mint eddig. A nagy megmondó emberek szedik a C-vitamint, mossák a kezüket, nehogy valami bajuk legyen, én azonban úgy vélem, Jézus Krisztuson kívül nagy eligazítást eddig sem kapott az emberiség, és a szeretet parancsánál, a szolidaritásnál több a válságban sem tud segíteni rajtunk. Én optimista vagyok, a gyerekek jókedvűek, vidámak, gyönyörű tavasz van.

– Kapnak bármilyen segítséget állami szinten?
Felhívtak, hogy minden este mérjük meg a gyerekek lázát. Én erre azt mondtam a kollégáimnak, minden gyerek fenekébe tegyenek három kukoricaszemet, és ha elkezd pattogni, akkor lázuk van.

A hatóság azt is mondta, vigyázzunk magunkra nagyon, mert nem tudnak segíteni, ha bajba kerülünk. Egy szappant nem hoztak eddig, nem hogy kesztyűt, vagy maszkokat. Eddig egyetlen házunk sem kapott semmit, pedig elég sokan vagyunk.

Bővebben…

lehetőség. mi a fontos.

Az emberiség olyan betegséget kapott, amire szüksége volt

– Nem becsültük meg az egészséget. Ezért olyan betegséget kaptunk, amely észheztérít, hogy ez a legnagyobb kincs…

– Nem tiszteltük eléggé a természetet. Ezért olyan betegséget kaptunk, hogy a benne való lét értékes legyen…

– Nem tudtunk családokban élni, ezért ez a betegség bezárt az otthonainkba, hogy megtanuljunk újból családként élni…

– Nem becsültük az öregeket és a betegeket. Ezért olyan betegséget kaptunk, hogy eszünkbe jusson, milyen sebezhetőek…

– Nem becsültük az orvosokat, egészségügyi alkalmazottakat és gyógyszerészeket. Rá kellett jönnünk, hogy mennyire nélkülözhetetlenek…

– Nem tiszteltük eléggé tanítóinkat. Ezért ez a betegség bezárta iskoláinkat, hogy a szülők maguk is kipróbálhassák…

– Azt hittük, hogy mindent meg lehet venni, bárhol lehetünk, bárkivel. Ezért olyan betegséget kaptunk, hogy észrevegyük: ez nem magától értetődő…

– A mammon hatalmába kerített, szabadidőnket a bevásárlóközpontokban töltöttük. Ezért ez a betegség becsukta őket, hogy megértsük: a boldogság nem megvehető…

– Túlzottan a saját külalakunkkal és kinézetünkkel foglalkoztunk, meg hasonlítgattuk egymást. Ezért ez a betegség eltakarta arcunkat, hogy észrevegyük: nem ott van a szépség…

– Azt hittük, hogy a világ urai vagyunk. Ezért olyan betegséget kaptunk, amelyben egy miniatűr valami, amit nem is látunk, porig alázzon minket és leckét adjon alázatból…

– Ez a betegség sok mindent elvesz tőlünk, de egyben lehetőséget is ad, hogy megtanuljuk és megértsük, mi az életben a legfontosabb.

– Testre szabott betegséget kaptunk. Talán az emberiségnek erre volt szüksége.

COVID–19-világjárvány a SARS-CoV-2 vírus által a COVID–19 elnevezésű betegséget okozó pandémia.
A járvány első hivatalos kínai neve új típusú koronavírus járvány-incidens volt. Az első eseteket 2019 decemberében fedezték fel a kínai Vuhan városában. A járványt 2020. március 11-én az Egészségügyi Világszervezet (WHO) világjárvánnyá nyilvánította.

látogatóban Istennél.

Álmomban, látogatóban jártam Istennél🌻

Álmomban látogatóban jártam Istennél.

Bekopogtam, hogy beszélgetni szeretnék vele, ha van rám ideje.

Az Úr elmosolyodott és így válaszolt:
– Az én időm végtelen, mindenre jut belőle. Mire vagy kíváncsi?

– Az érdekelne, mit tartasz a legfurcsábbnak az emberekben?

– Azt, hogy nem szeretnek gyerekek lenni, siettetik a felnőtté válást, majd visszavágyódnak a gyermekkorba.

Azt, hogy akár az egészségüket is feláldozzák, hogy sok pénzük legyen, majd rengeteg pénzt költenek rá, hogy visszanyerjék egészségüket.

Azt, hogy izgatottan lesik a jövőt, hogy megfeledkeznek a jelenről, így aztán nemhogy a jövőt, de a jelent sem élik meg.

Azt, hogy úgy élnek, mintha sose halnának meg és úgy halnak meg, mintha sose éltek volna.

– Atyaként mit szeretnél, hogy gyerekeid mely tanulságokat jegyeznék meg?

– Tanulják meg, hogy senkiből nem lehet erővel kicsikarni a szeretetet. Hagyni kell, hogy szerethessenek.

Nem az a legértékesebb, hogy mit szeretnénk az életben, hanem az, hogy kik állnak mellettünk.

Tanulják meg, hogy nem célszerű másokhoz mérni magukat, saját magukhoz képest legyünk elbírálhatóak.

Fogadják el, hogy nem az a gazdag, akinek a legtöbbje van, hanem az, akinek a legkevesebbre van szüksége.

Tanulják meg, hogy csak néhány másodperc kell ahhoz, hogy mély sebeket ejtsünk azokon, akiket szeretünk, ám sok-sok év kell ahhoz, hogy ezek begyógyuljanak.

A megbocsátást a megbocsátás gyakorlásának útján kell megtanulni.

El kell fogadni, hogy vannak olyanok, akik mélyen éreznek, de nem tanulták meg kimutatni érzelmeiket.

Meg kell tanulni, hogy bármit lehet pénzen venni, csak boldogságot nem.

Két ember nézheti ugyanazt a dolgot, és mégis két másféle dolgot látni.

Meg kell tanulni, hogy az az igazi barát, aki mindent tud rólunk, és mégis szeret.

Nem mindig elég, ha mások megbocsátanak, meg kell bocsátanunk magunknak is.

Búcsúzásnál megköszöntem szavait, Ő pedig így válaszolt:

– Az emberek elfelejtik mit mondtál, mit csináltál.

De arra mindig emlékezni fognak, hogy érzéseket ébresztettél bennük.

érték-rend.

Élj úgy, ahogy szeretnél, ahogy jól érzed magad, és ahogy a saját értékrended diktálja!

Hagyd, hogy átjárjon téged a jó kis belső érzés! És legyen persze emellett egészség, szeretet!

A többi meg majd úgyis kialakul.

52 éve, ezen a napon született Csernus Imre magyar pszichiáter. E bejegyzéssel  Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig!

Csernus Imre (VerbászJugoszlávia, 1966. március 2. – ) magyar pszichiáter. A Viasat 3 televíziós csatornán sugárzott Bevállalja? című műsorral lett az ország közismert „kiabálós” pszichiátere.

gazdagság. drágakő.

Minek nekem a gazdagság? Az embernek csak annyi kell, hogy éhségét és szomjúságát csillapítsa.

Vannak helyzetek, amikor étel-ital híján elpusztul az ember, és akkor az arany meg a gyémánt sem segíthet rajta.

Az igazi drágakő az egészség, a munkabírás és a becsület, mely barátokat szerez az embernek.

176 éve ezen a napon született Karl May német író, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.
Karl Friedrich May (magyarul sokszor May KárolyErnstthal, 1842. február 25. – Radebeul, 1912. március 30.) minden idők legtöbb könyvet eladó német írója, jegyzett szakértője az amerikai vadnyugatnak. Munkái között megtalálhatjuk a két nagyon népszerű német dalt, a „Vergiss mich nicht”-et és az „Ave Maria” egyik változatát.

Tóth Árpád : Isten oltó-kése

Tóth Árpád : Isten oltó-kése

Pénzt, egészséget és sikert
Másoknak, Uram, többet adtál,
Nem kezdek érte mégse pert,
És nem mondom, hogy adósom maradtál.

Nem én vagyok az első mostohád;
Bordáim közt próbáid éles kését
Megáldom, s mosolygom az ostobák
Dühödt jaját és hiú mellverését.

Tudom és érzem, hogy szeretsz:
Próbáid áldott oltó-kése bennem
Téged szolgál, mert míg szivembe metsz,
Új szépséget teremni sebez engem.

Összeszorítom ajkam, ha nehéz
A kín, mert tudom, tied az én harcom,
És győztes távolokba néz
Könnyekkel szépült, orcád-fényü arcom.

Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, Várnegyed, 1928. november 7.) költő, műfordító.

egyedül. egészséges.

Úgy gondolom, hogy nagyon egészséges dolog egyedül lenni.
Meg kell tanulni egyedül maradni, és nem függni másoktól.

I think it’s very healthy to spend time alone.
You need to know how to be alone and not be defined by another person.

Oscar Wilde (eredeti nevén Fingal O’Flahertie Wills) Dublin, 1854. október 16. – Párizs, 1900. november 30.) ír költő, író, drámaíró.

méltóság. érdem. hit.

† Bibliai olvasmány Szent Lukács könyvéből, Lk 7,1-10

Amikor ezt a néphez intézett beszédét befejezte, betért Kafarnaumba.
Ott betegen feküdt egy századosnak a szolgája, akit sokra tartott, s már-már a halálán volt.

A százados már hallott Jézusról, ezért elküldte hozzá a zsidók véneit azzal a kéréssel, hogy jöjjön el, és gyógyítsa meg a szolgáját.

Amikor ezek odaértek Jézushoz, nagyon kérték: “Megérdemli, hogy teljesítsd kérését.
Szereti nemzetünket, a zsinagógát is ő építette nekünk”.

Jézus tehát velük ment. Amikor már nem voltak messze a háztól, a százados elé küldte a barátait ezzel az üzenettel: “Uram, ne fáradj! Nem vagyok rá méltó, hogy betérj házamba. Magamat sem tartottam elég érdemesnek, hogy elmenjek érted. Csak szólj egy szót, és meggyógyul a szolgám.

Bár magam is alárendelt ember vagyok, szolgálnak alattam katonák, s ha azt mondom az egyiknek: Indulj! – akkor elindul; ha a másiknak mondom: Gyere ide! – akkor odajön; vagy ha a szolgámnak: Tedd meg! – akkor megteszi.”

Ennek hallatán Jézus elcsodálkozott. Megfordult, s így szólt a nyomába szegődött tömegnek: “Mondom nektek, ekkora hittel még Izraelben sem találkoztam.”
Amikor a küldöttek hazaértek, a szolgát egészségesen találták.

Ezek az evangélium igéi.

Lukács evangélista (? – 84 körül) a négy evangélista egyike. A keresztény hagyomány szerint a harmadik evangélium és Az apostolok cselekedetei című kanonikus bibliai könyv írója. A szíriai Antiokheia városában született.

párbeszéd Istennel.

Megkértem Istent, hogy vegye el büszkeségemet, de Ő azt mondta: Nem.
Azt mondta, hogy büszkeségemet nem Ő veszi el, hanem nekem kell feladnom azt.
Kértem Istentől, hogy fogyatékos gyermekem legyen egészséges, de Ő az felelte: Nem.
Azt mondta, hogy a lelke egészséges, a teste csak átmenet.
Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet, de Ő azt felelte: Nem.
Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás mellékterméke.
Nem kapni, megszerezni kell.
Kértem Istentől, hogy adjon nekem boldogságot, de Ő azt felelte: Nem.
Azt mondta, csak áldását adhatja – a boldogság rajtam múlik, hogy miként fogadom azt.
Kértem Istentől, hogy kíméljen meg a fájdalomtól, de Ő azt felelte: Nem.
A szenvedés eltávolít a világ hívságaitól, és közelebb visz Hozzá.
Kértem Istentől, hogy adjon lelki fejlődést, de Ő azt felelte: Nem.
Azt mondta, hogy a fejlődés az én dolgom, de hajlandó megmetszeni, hogy egészséges
és szép legyen a gyümölcs.

Kértem Istent, hogy segítsen másokat szeretni úgy, ahogy Ő szeret engem.

Erre azt felelte: Látom, már kezded érteni…
Kértem erőt…
És adott Isten nehézségeket, melyek erőssé tesznek.
Kértem bölcsességet…
És adott problémákat, hogy megoldjam azokat.
Kértem bátorságot…
És adott veszélyeket, hogy legyőzzem őket.
Kértem, adjon szeretetet…
És Isten adott gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk.
Kértem kegyelmeket…
És adott Isten lehetőségeket, kapcsolódni a kegyelemhez.

Semmit sem kaptam, amit akartam.
Megkaptam mindent, amire szükségem volt.
És imáim meghallgatásra leltek.

…És Isten azt mondta: Igen

Megkérdeztem Istent, könnyebb volna-e velem a dolga,
ha nem akarnék mindig mindent én megoldani?
És Ő azt felelte: Igen.
Azt mondta: átengedni Neki a kezdeményezést a földi dolgokban
nem a szabad akaratom feladását jelenti, hanem a mennyei távlatok elfogadását.

Megkérdeztem Istent, jobban érteném-e, amit mondani akar,
ha többet lennék Vele kettesben, csendben?
És Ő azt felelte: Igen.
Azt mondta: ami igazán fontos, az mindig csendben születik;
gondolat, vers, zene, megharcolt döntések egyaránt.

Megkérdeztem Istemt, szeret-e Ő engem a bűneimmel,
nyomorúságaimmal együtt?
És Ő azt felelte: Igen.
Azt mondta: éppen azért szeret, hogy ne a bűneimen,
nyomorúságaimon
keresztül lássam az életemet, hanem az Ő irgalmán keresztül;
így lesz ugyanis erőm harcolni bűneim ellen és megküzdenem
nyomorúságaimmal.

Megkérdeztem Istent, jöhetek-e Hozzá máskor is ilyen furcsa
kérdésekkel?
És Ő azt felelte: Igen.
Azt mondta: a kérdés már fél gyógyulás,
ha Neki teszem fel a kérdéseimet, Tőle remélhetem a válaszokat is.

Nem kaptam választ életem összes kérdésére,
de választ kaptam minden feltett kérdésemre!
A párbeszéd folytatódik…

Forrás : parokia.hu.

Márai Sándor : A szerencsérõl

Márai Sándor

Márai Sándor : A szerencséről

Hérodotosz, aki oly elragadóan pletykál görögökről, perzsákról, médekről, lídiaiakról, az ókor népeinek és vezető személyeinek sorsáról, azt tanácsolja, hogy nem árt önkényesen és mesterségesen ellenszegülni a szerencsének, mely felénk villogtatja csillagát.

Minden ókori nép, a perzsák, babilóniaiak, a föníciai népek, minden régi vallás óva inti a szerencsés embereket ennen csillaguktól. Az istenek kedve, a sors nem tűri el a tartós szerencsét: így tapasztalta Hérodotosz vándorútjain, így tanítja minden régi mondás, vallás, babona.

Házad nem a tiéd, aranyad, asszonyod, gyermeked, egészséged, dicsőséged, mindez annyira a tiéd csak, mint kockajáték közben a szerencse esélye. Minden csak egy pillanatra tiéd: aztán fordul a kocka. Így akarják az istenek.

Ezért semmi nem olyan megható, mint Polükratész története, a gyűrűvel, a hallal és a halásszal. Az ember érzi sorsát, s szeretne áldozatokkal menekülni e sors elől. De az áldozat sem segít: az istenek könyörtelenek.

Kegyetlenül reád mosolyog a szerencse, s ha remegve elfordulsz előle, utánad siet, hogy aztán megalázzon és kiraboljon a sors.

Mi hát a tiéd, mi az, amit nem vehetnek el tőled az istenek?

Csak a munka. Az a munka, mely nem vár jutalmat, sem babért, sem utókort. Csak éppen megtörténik veled, ha nem térsz ki előle, s nem törődsz sorsával sem.

Csak a fáradtság tiéd, a verejték, az áldozat.

Minden más illanóbb, mint a hajnali köd, törékenyebb, mint a lepke szárnya.

Forrás : Márai Sándor facebook.

Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz (görögül: Ἡρόδοτος [Ἁλικαρνασσεύς]), (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum,Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.

konditerem. reakci-jó.

Reakció egy konditeremben, amikor bejöttek a fogyatékkal élők.

A reakciókat egy rejtett kamera vette fel, hogy miként reagáltak az egészséges kondizók a fogyatékkal élő sportoló társaikra.

A kamera felvételeken azt láthatjuk, hogy a gyanútlan kondizók meglátják a paralimpikonokat bejönni egy edzőterembe. Ezt követően ők is bele fogtak a gyúrásba.

Az első terembe Luciano Dantas erőemelő törpenövésű fiatalember lépett be. Amikor a 120 kilogrammos fekve nyomást a nagydarab gyúrósok meglátták, fejet hajtottak előtte.

A második teremben Vicínius Rodrigez atléta érkezett, akinek a lába hiányzik bal térdétől lefele. A teremben olyan csúcsot nyomott, hogy azzal még egészséges tásai is alig tudták felvenni az iramot.

A dzsudózók közül pedig Lúcia Texeira érkezett fehér bottal, aki a londoni paralimpikonok ezüstérmese. A nézők teljesítményétől teljesen le voltak döbbenve.

A kísérlet nem csak arra a sztereotípiára hívja fel a figyelmet, hogy: „ne ítélj elsőre”, hanem arra, hogy az emberi előítélet egyáltalán nem tévedhetetlen. Előítéletünk talán az ismeretlen miatti félelmünkből adódik.

Forrás : hir.ma .

A paralimpiai játékok testi és értelmi fogyatékosok, sérültek számára rendezett nemzetközi sportversenyek az olimpiai játékokmintájára. A kerekesszékesek első versenyeit 1948-ban, az olimpiával párhuzamosan rendezték. 1960-tól vált rendszeressé a Fogyatékosok Világjátéka. 1992-től szervezetileg összekapcsolták az olimpiával, és annak a helyszínén, három héttel annak vége után rendezik meg. Az első téli paralimpiai játékokat 1976-ban rendezték Svédországban.

bölcsesség lelke.

illusztráció.

Bibliai Olvasmány a Bölcsesség könyvéből, Bölcs 7,7-11

Az örök Bölcsességhez képest a gazdagság semmiség.

Könyörögtem, és megkaptam az okosságot; esdekeltem, és leszállt rám a bölcsesség lelke.

Többre becsültem a jogarnál és a trónnál, és hozzá mérten semminek tartottam a gazdagságot.

A fölbecsülhetetlen drágakövet sem állítottam vele egy sorba, mert mellette minden arany csak egy marék homok, és vele összemérve az ezüst csak sárnak számít.

Jobban szerettem az egészségnél és a szépségnél, és birtoklását a világosságnál is többre tartottam; mert a fény, amely belőle árad, nem alszik ki soha.

De a bölcsességgel együtt a többi javak is mind hozzám jöttek, és mérhetetlen gazdagságot kaptam tőle.

Ez az Isten igéje.

A Bölcsesség könyve, a Biblia görög kézirataiban „Salamon bölcsességei” a deuterokanonikus könyvek egyike.

ahol Élet sarjad annál szebb nincs.

Macalik Ernő (Kolozsvár, 1944. július 7. –) romániai magyar biológus, természettudományi író.