Pilinszky János: A tél küszöbén (részlet)

És nem véletlen az se, hogy az egyház épp ide, a tél küszöbére, az elmúlás kezdetére helyezte – s egymás mellé – mindenszentek és halottak napját, ünnepét.

Tette ezt nyilván ama nagyszerű ellentmondás jegyében, melynek a halál csak látszata, tartalma azonban az élet, s tegyük hozzá, a szó legigazibb, legemberibb, tehát leginkább szellemi értelmében – élet. Halottaink szeretete elsőrendűen az élet iskolája.

Igaz, nem az élet mechanikus folyamatainak, amelyeknek a nagy természet engedelmeskedik, hanem annak a másiknak, mely teremtő ellentmondásként épp a tél küszöbén kezd új munkába, fokozott kedvvel és lelkesedéssel.

A külső kép: a hervadásé, a halálé és a menekülésé.

Egyedül az ember függeszti szemét a mindenség lankadatlanul működő csillagaira, a távoli és nagy egészre, s azon is túlra…

Pilinszky János: A tél küszöbén (részlet)

A mindenszentek vagy mindenszentek napja (röviden mindszent; latinul Festum Omnium Sanctorum) az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-jén ünnepel. Ekkléziológiailag a megdicsőült Egyház (latinul ecclesia triumphans) ünnepe. A még élők a »küzdő egyházat« (ecclesia militans) a már meghalt és tisztítótűzben bűnhődők a »szenvedő egyházat« (ecclesia patiens), az üdvözültek pedig a »diadalmas egyházat« (ecclesia triumphans) képviselik. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től újra munkaszüneti nap.

Pilinszky János (Budapest, 1921. november 27. – Budapest, 1981. május 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas. A Nyugat irodalmi folyóirat negyedik, úgynevezett „újholdas” nemzedékének tagja Nemes Nagy Ágnessel, Örkény Istvánnal és Mándy Ivánnal együtt, mivel a Nyugat, s szellemi utódjának a Magyar Csillagnak megszűnése után az Újhold körül csoportosultak. E lapnak 1946–1948 között társszerkesztője is volt. Mindemellett munkatársa volt a Vigilia, az Élet, az Ezüstkor s az Új Ember lapoknak is.

konditerem. reakci-jó.

Reakció egy konditeremben, amikor bejöttek a fogyatékkal élők.

A reakciókat egy rejtett kamera vette fel, hogy miként reagáltak az egészséges kondizók a fogyatékkal élő sportoló társaikra.

A kamera felvételeken azt láthatjuk, hogy a gyanútlan kondizók meglátják a paralimpikonokat bejönni egy edzőterembe. Ezt követően ők is bele fogtak a gyúrásba.

Az első terembe Luciano Dantas erőemelő törpenövésű fiatalember lépett be. Amikor a 120 kilogrammos fekve nyomást a nagydarab gyúrósok meglátták, fejet hajtottak előtte.

A második teremben Vicínius Rodrigez atléta érkezett, akinek a lába hiányzik bal térdétől lefele. A teremben olyan csúcsot nyomott, hogy azzal még egészséges tásai is alig tudták felvenni az iramot.

A dzsudózók közül pedig Lúcia Texeira érkezett fehér bottal, aki a londoni paralimpikonok ezüstérmese. A nézők teljesítményétől teljesen le voltak döbbenve.

A kísérlet nem csak arra a sztereotípiára hívja fel a figyelmet, hogy: „ne ítélj elsőre”, hanem arra, hogy az emberi előítélet egyáltalán nem tévedhetetlen. Előítéletünk talán az ismeretlen miatti félelmünkből adódik.

Forrás : hir.ma .

A paralimpiai játékok testi és értelmi fogyatékosok, sérültek számára rendezett nemzetközi sportversenyek az olimpiai játékokmintájára. A kerekesszékesek első versenyeit 1948-ban, az olimpiával párhuzamosan rendezték. 1960-tól vált rendszeressé a Fogyatékosok Világjátéka. 1992-től szervezetileg összekapcsolták az olimpiával, és annak a helyszínén, három héttel annak vége után rendezik meg. Az első téli paralimpiai játékokat 1976-ban rendezték Svédországban.

Szabó Lőrinc : Semmiért egészen

Szabó Lőrinc : Semmiért egészen

Hogy rettenetes, elhiszem,
De így igaz.
Ha szeretsz, életed legyen
Öngyilkosság, vagy majdnem az.
Mit bánom én, hogy a modernek
Vagy a törvény mit követelnek;
Bent maga ura, aki rab
Volt odakint,
Én nem tudok örülni csak
A magam törvénye szerint.

Nem vagy enyém, míg magadé vagy:
Még nem szeretsz.
Míg cserébe a magadénak
Szeretnél, teher is lehetsz.
Alku, ha szent is, alku; nékem
Más kell már: Semmiért Egészen!
Két önzés titkos párbaja
Minden egyéb;
Én többet kérek: azt, hogy a
Sorsomnak alkatrésze légy.

Félek mindenkitől, beteg
S fáradt vagyok;
Kívánlak így is, meglehet,
De a hitem rég elhagyott.
Hogy minden irtózó gyanakvást
Elcsittithass, már nem tudok mást:
Mutasd meg a teljes alázat
És áldozat
Örömét és hogy a világnak
Kedvemért ellentéte vagy.

Mert míg kell csak egy árva perc,
Külön; neked,
Míg magadra gondolni mersz,
Míg sajnálod az életed,
Míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
Halott és akarattalan:
Addig nem vagy a többieknél
Se jobb, se több,
Addig idegen is lehetnél,
Addig énhozzám nincs közöd.

Kit törvény véd, felebarátnak
Még jó lehet;
Törvényen kívűl, mint az állat,
Olyan légy, hogy szeresselek.
Mint lámpa, ha lecsavarom,
Ne élj, mikor nem akarom;
Ne szólj, ne sírj, e bonthatatlan
Börtönt ne lásd;
És én majd elvégzem magamban,
Hogy zsarnokságom megbocsásd.

114 éve ezen a napon született Szabó Lőrinc. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

Gáti Oszkár (Szekszárd, 1949. február 21. –) Jászai Mari-díjas magyar színész. Jellegzetes hangja miatt szinkronszínészként is foglalkoztatják.

egész. egyensúly. egy.

A Vitruvius-tanulmány Leonardo da Vinci egy vázlata, amely az emberi test méretarányait volt hivatva felmérni és elemezni. Hasonló mértani arányokkal foglalkozik még a pentagram és az aranymetszés fogalma is.

A Leonardo-tanulmány az i. e. I. században élt építész, Marcus Vitruvius Pollio munkásságára utal vissza. Vitruvius legfontosabb műve a De architectura című építészeti tanulmánykötet. Ez a mű a művészettörténet egyik legfontosabb forrása. E művében Vitruvius kifejti, hogy az építész/művész által megalkotott szabályok a racionálisan megismerhető törvényszerűségeket, az emberi test harmóniáját követik.

A street art, aminek külön magyar neve nincs (szószerint: utcaművészet) jellegzetesen urbánus (városi) képzőművészet.

A street art köztéri művészet, a 90-es években terjedt el. Képzőművészeti értéke többnyire jelentős.

A street art egyik ága a graffiti, de nem tévesztendő össze vele. Street art ugyanis az egyedi (nem kereskedelmi célú) poszter, különféle mintázatok, még domborművek, installációk is.