Kosztolányi Dezső : Hajnlai részegség

Kosztolányi Dezső : Hajnlai részegség

Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád.
Múlt éjszaka – háromkor – abbahagytam
a munkát.
Le is feküdtem. Ám a gép az agyban
zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban,
csak forgolódtam dühösen az ágyon,
nem jött az álom.
Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal,
százig olvasva s mérges altatókkal.
Az, amit irtam, lázasan meredt rám.
Izgatta szívem negyven cigarettám.
Meg más egyéb is. A fekete. Minden.
Hát fölkelek, nem bánom az egészet,
sétálgatok szobámba le- föl, ingben,
köröttem a családi fészek,
a szájakon lágy, álombeli mézek
s amint botorkálok itt, mint részeg,
az ablakon kinézek.

Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam?
Te ismered a házam
s ha emlékezni tudsz a
a hálószobámra, azt is tudhatod,
milyen szegényes, elhagyott
ilyenkor innen a Logodi-utca,
ahol lakom.
Bővebben…

házasság doboz

A legtöbb ember úgy gondolja, hogy a házasság egy doboz, ami tele van sok szép dologgal: batársággal, intimitással, jó társasággal.

Pedig a valóság az, hogy a házasság az elején egy üres doboz. Először bele kell tenned, hogy ki tudjál venni belőle.

Nincs szerelem a házasságban. A szerelem az emberekben van és az emberek teszik bele a szerelmet a házasságba.

A házasságban nincs romantika sem. Neked kell beleöntened a házasságba.

A házaspároknak meg kell tanulniuk a szerelmet, a dicséretet, a szolgálatot ahhoz, hogy a dobozt megtömve tartsák.

Ha többet veszel ki a dobozból, mint amennyit beleteszel, egy idő után ki fog ürülni.