előkarácsonyi koncert.

Advent harmadik vasárnapján, a csíksomlyói kegytemplomban az esti szentmise után tartották meg a a Csángó Továbbtanulók Közössége – Csíkszereda előkarácsonyi koncertjét. A hívek moldvai, karácsonyi népénekeket hallhattak zenei kísérettel, Ferencz Gabriella vezetésével.

napbanézés. pünkösdkor.

A moldvai csángók pünkösd hajnali napbanézése a csíksomlyói zarándoklat hagyományos szokásrendjébe illeszkedő rítus. A moldvai csángók hite szerint a Kis-Somlyó hegyének keleti lejtőjén pünkösd hajnalban megláthatják a napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját, illetve más szent dolgokat. Az 1980-as évek közepéig a pünkösd hajnali napvárásban jórészt 25-40 fős csángó csoport vett részt. A több településről érkező búcsúsokból összeverődött csoport deák vagy búcsúvezető kíséretében foglalt helyet hajnal előtt a Kis-Somlyó hegyén, ahol énekléssel, imádkozással várták a napfelkeltét.

A hagyományos éneklési mód, amelynek során alkalomhoz kötődő magyar énekeket énekeltek (például a Jöjj, Szentlélek Úristen kezdetű éneket), a búcsúvezetők megritkulásával, a moldvai csángókat érő asszimilációs folyamatok és a kultúraváltás következtében a 2000-es évek elején megszűnt, a magyar énekek helyét román énekek vették át (például a Coboară din ceruri o Duhule Sfânt kezdetű éneket).
A csángók rendszerint hajnal előtt kimennek a Salvator kápolnához, ahol hajnalig imádkoznak, beszélgetnek. Körülbelül egy órával a napfelkelte előtt a keleti lejtőn szoktak felsorakozni, ahol hangos énekléssel várják a napfelkeltét. Ezt követően több percen keresztül mereven néznek a napba megfüstölt üvegen, zsebkendőn, fejkendő csücskén, napszemüvegen keresztül. Aki látni vél valamit, az hangosan elmondja tapasztalatát a többieknek, amelyet azok értelmeznek, saját asszociációjukkal dúsítanak.

A moldvai csángók számára a napvárás érzelmi/rituális feltételeinek a keretét a búcsú térbeli és időbeli szerkezetébe való bekapcsolódásuk képezi. A búcsú során számos áldozati jellegű rituális cselekvésre kerül sor. Már a búcsúra való utazás előtti napokban rituális előkészületeket tesznek, például naponta misét hallgatnak, többször végigmondják a rózsafüzért, böjtölnek.
A kialvatlanság, a szokásosnál hiányosabb táplálkozás, az időjárás esetleges viszontagságai a test intenzívebb igénybevételét eredményezik. A Kis-Somlyó hegyének meredek oldalán lévő keresztutat a moldvai csángók csoportjai is végigjárják. Nemcsak nappal, szombaton délután, de többen pünkösd vasárnap napfelkelte előtt, a kora hajnali sötétségben is. A testi nehézségeknek, a fáradtságnak vallásos jelentősége van számukra, áldozati jellegű cselekvés, érdem. Régebben a moldvai csángók is gyalog mentek Csíksomlyóra. Az út egy hétig is eltarthatott. A misék alatt időnként látni lehet, hogy katrincás asszonyok a mise egész ideje alatt térden állnak a mellékoltárok lépcsőjén.

Bővebben…

Isten áldd meg a magyart

A 2016-os Csíksomlyói búcsu szónokától, Ft. Csintalan László szentbeszédének a végén elhangozott fohász :

Isten áldd meg a magyart, beléd vetett erős hittel, hogy ne legyünk a hitetlenség, reménytelenség, szeretetlenség saját magát pusztító áldozatai.

Áldd meg a keresztény hitünk szerinti élettel, hogy ne csak ünnepnapokon és szóval emlegessük szent nevedet, hanem eszünk, szívünk, munkánk, családi életünk, oktatásunk, nevelésünk, művészetünk és irodalmunk, közéletünk és politizálásunk is és hétköznapjaink is a te dicsőségedet szolgálják.

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Ne hagyd, hogy mi veszejtsük el édes szülőföldünket azzal, hogy hagyjuk elnéptelenedni, mert iskoláink évről-évre egyre kevesebb gyermeket tanítanak, mert fiataljaink a megélhetésért el/kivándorolnak, arra kényszerülnek, hogy itt hagyják szülőföldjüket, mert családjaink szétzüllenek, mert időseink és betegeink átdolgozott emberi élet után a legszerényebb emberi élethez szükségeseket is nélkülözniük kell.

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk, mert közös dolgaink megvalósításában is széthúzás van köztünk!

Érdemtelenségünk tudatában kérünk, Istenünk, Atya, Fiú és Szentlélek és Boldogságos Somlyói Szűzanyánk: áldd meg a magyart és ne hagyd elveszni Erdélyt!

Ámen.

Ft. Csintalan László tb. kanonok, tb. főesperes (Csíkszépvíz, 1950. április 11. – )
Papszentelés helye: Gyulafehérvár, 1975.06.22
Teológiai tanulmányok: 1969-1975, SIS
Szolgálati hely:  Csíkdelne

Forrás és teljes szentbeszéd : Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapja.

kelj fel Uram, miért alszol?

Introitus évközi V vasárnap.

Kelj fel, Uram, miért alszol? Kelj fel, s ne űzz el végleg!
Miért fordítod el arcodat? Segíts és szabadíts meg minket!

Istenünk a saját fülünkkel hallottuk. Atyáink beszélték el nekünk.
Amit napjaikban a régmúlt időkben tettél.
Hogy nem az Ő karjuk szerzett Nékik győzelmet, hanem a Te jobbod és arcodnak fénye.

Kelj fel, Uram, miért alszol? Kelj fel, s ne űzz el végleg!
Miért fordítod el arcodat? Segíts és szabadíts meg minket!

Dicsőség az Atyának és Fiúnak, és Szentlélek Istennek,
Miképpen kezdetben vala mindenkor, és mindörökkön örökké, Ámen.

Kelj fel, Uram, miért alszol? Kelj fel, s ne űzz el végleg!
Miért fordítod el arcodat? Segíts és szabadíts meg minket!

kezdet. felkészülés.

Adventi ünnepélyes antifóna

„Íme kedveseim, az ítéletnek ama nagy és rettenetes napja előttünk áll, elmúlnak a mi napjaink, és sebesen eljön a mi Urunknak gyönyörűséges adventje…

Készüljetek föl, tehát, ti mindnyájan, hogy megláthassátok a halhatatlan jegyest, s tiétek legyen majd, a mennyek országa!”

Forrás : Sebestyén Péterv (péterpáter) honlapja.

bizalom. az Úrban.

Introitus :

Bölcsességet szól az igaz szája s igazságot beszél nyelve, az Úrnak törvényét őrzi az Ő szivében.

Ne irigykedjél a bűnös emberre, és ne légy féltékeny a gonoszat tévőkre.
Bízd az Úrra utadat és reménykedjél Benne és Ő végigvezet rajta.

Bölcsességet szól az igaz szája s igazságot beszél nyelve, az Úrnak törvényét őrzi az Ő szivében.

Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Ámen.

Bölcsességet szól az igaz szája s igazságot beszél nyelve, az Úrnak törvényét őrzi az Ő szivében.

Az introitus (a latin introeo, ‘bemegyek’ szóból: „bejövetel”) vagy kezdőének a katolikus szentmisét indító gregorián ének, antifónás zsoltár, amely a miséző és kísérete bevonulása alatt hangzik fel. Az introitus „az egész misének a kulcsa” (Wiseman). Olyan, mint egy „színpompás ouverture” (Gihr), mely az egész ünnep alaptónusát, hangulatát mutatja be. Célja a hívek felkészítése a szentmisére az ünnepnek vagy a liturgikus időnek megfelelően. „Ez az ének van hivatva megnyitni a szertartást, az összegyűlteket egységre hangolni, lelküket a liturgikus időszak vagy ünnep misztériumába bevezetni, továbbá a pap és a segédkezők bevonulását kísérni.”

Az evangélikus istentisztelet második bevezető részében szintén van introitus (Bevezető zsoltár), amikor a lelkész, a kiskórus és a gyülekezet váltakozva, gregorián előadásban és adott zsoltártónusban éneklik (vagy mondják) az adott vasárnapra kijelölt zsoltárt.

A bizánci szertartásban az introitus megfelelője a bevonulás.

Évközi 21. Vasárnap

Évközi 21. Vasárnap (Szent Bertalan apostol) : Vállára teszem Dávid palotájának kulcsát

Forrás : Csíksomlyói kegytemplom szentmise.

Bővebben…