Zerkula János – Oroszország nem jó helyt van

11 éve, ezen a napon halt meg Zerkula János erdélyi magyar népzenész. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében őt.

Zerkula János (Gyimesbükk, 1927. augusztus 27. – Gyimesközéplok, 2008. május 7.) erdélyi magyar népzenész, prímás hegedűművész.

előkarácsonyi koncert.

Advent harmadik vasárnapján, a csíksomlyói kegytemplomban az esti szentmise után tartották meg a a Csángó Továbbtanulók Közössége – Csíkszereda előkarácsonyi koncertjét. A hívek moldvai, karácsonyi népénekeket hallhattak zenei kísérettel, Ferencz Gabriella vezetésével.

A szívben még megvan

91 éve, ezen a napon született Zerkula János, erdélyi magyar népzenész, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Zerkula János (Gyimesbükk, 1927. augusztus 27. – Gyimesközéplok, 2008. május 7.) erdélyi magyar népzenész, prímás hegedűművész.

Gyimesbükkön született zenészcsaládban. Látását gyermekkorától kezdve fokozatosan elvesztette. Magyarországon 1989-től kezdve koncertezett. Fellépett többek között a Művészetek Palotájában, a Fővárosi Művelődési Házban, a Fonó Budai ZeneházbanRomániában a bukaresti Magyar Kulturális Központban. Szerepelt Bereczki Csaba Életek éneke című dokumentumfilmjében. Az erdélyi hagyományos népzenéről szóló filmet a 39. Magyar Filmszemlén mutatták be. 1997. augusztus 20-án a Népművészet Mestere díjjal tüntették ki. A csángó folklórfesztiválon 2004-ben elismerő oklevélben részesítették feleségével, Fikó Reginával együtt.

napbanézés. pünkösdkor.

A moldvai csángók pünkösd hajnali napbanézése a csíksomlyói zarándoklat hagyományos szokásrendjébe illeszkedő rítus. A moldvai csángók hite szerint a Kis-Somlyó hegyének keleti lejtőjén pünkösd hajnalban megláthatják a napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját, illetve más szent dolgokat. Az 1980-as évek közepéig a pünkösd hajnali napvárásban jórészt 25-40 fős csángó csoport vett részt. A több településről érkező búcsúsokból összeverődött csoport deák vagy búcsúvezető kíséretében foglalt helyet hajnal előtt a Kis-Somlyó hegyén, ahol énekléssel, imádkozással várták a napfelkeltét.

A hagyományos éneklési mód, amelynek során alkalomhoz kötődő magyar énekeket énekeltek (például a Jöjj, Szentlélek Úristen kezdetű éneket), a búcsúvezetők megritkulásával, a moldvai csángókat érő asszimilációs folyamatok és a kultúraváltás következtében a 2000-es évek elején megszűnt, a magyar énekek helyét román énekek vették át (például a Coboară din ceruri o Duhule Sfânt kezdetű éneket).
A csángók rendszerint hajnal előtt kimennek a Salvator kápolnához, ahol hajnalig imádkoznak, beszélgetnek. Körülbelül egy órával a napfelkelte előtt a keleti lejtőn szoktak felsorakozni, ahol hangos énekléssel várják a napfelkeltét. Ezt követően több percen keresztül mereven néznek a napba megfüstölt üvegen, zsebkendőn, fejkendő csücskén, napszemüvegen keresztül. Aki látni vél valamit, az hangosan elmondja tapasztalatát a többieknek, amelyet azok értelmeznek, saját asszociációjukkal dúsítanak.

A moldvai csángók számára a napvárás érzelmi/rituális feltételeinek a keretét a búcsú térbeli és időbeli szerkezetébe való bekapcsolódásuk képezi. A búcsú során számos áldozati jellegű rituális cselekvésre kerül sor. Már a búcsúra való utazás előtti napokban rituális előkészületeket tesznek, például naponta misét hallgatnak, többször végigmondják a rózsafüzért, böjtölnek.
A kialvatlanság, a szokásosnál hiányosabb táplálkozás, az időjárás esetleges viszontagságai a test intenzívebb igénybevételét eredményezik. A Kis-Somlyó hegyének meredek oldalán lévő keresztutat a moldvai csángók csoportjai is végigjárják. Nemcsak nappal, szombaton délután, de többen pünkösd vasárnap napfelkelte előtt, a kora hajnali sötétségben is. A testi nehézségeknek, a fáradtságnak vallásos jelentősége van számukra, áldozati jellegű cselekvés, érdem. Régebben a moldvai csángók is gyalog mentek Csíksomlyóra. Az út egy hétig is eltarthatott. A misék alatt időnként látni lehet, hogy katrincás asszonyok a mise egész ideje alatt térden állnak a mellékoltárok lépcsőjén.

Bővebben…

Magyarország szélin…

Magyarország szélin… (portréfilm Jánó Anna moldvai csángó énekesről)

Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutató segítségével Sebestyén Márta és Berecz András énekesek találkoztak Jánó Anna nénivel, akinek dalai, balladái, archaikus népi imádságai a magyar néphagyomány legrégibb rétegeihez tartoznak.

A nehéz sorsú, analfabéta asszony a filmben teljes terjedelmében elénekli a középkori eredetű, „Nagy hegyi tolvaj” c. népballadát, és hallhatunk sok, szintén a szájhagyomány útján megőrzött éneket, imádságot, bibliai történetet.

rendező: Szomjas György, operatőr: Varjasi Tibor, zenei szerkesztő: Halmos Béla, szakértő: Kallós Zoltán
1997

Demeter Antalné, Jánó Anna, lészpedi balladaénekes aki 2002.-ben  a Népművészeti Mestere díjat kitüntetésben részesült.

Sebestyén Márta (Budapest, 1957. augusztus 19. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész.

Berecz András (Budapest, 1957. október 29.) Kossuth-díjas énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész.

Kallós Zoltán (Válaszút, Románia, 1926. március 26. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja (2005).

Vaszi Levente és tanítványai

Vaszi Levente, kosteleki gyímesi csángó földrajztanár, hagyományörző, népdal énekes, néptáncos.

Vaszi Levente a gyimesi Kostelek szülöttje, magyartanárként dolgozik szülőfalujában, a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program keretében. Tizenhárom évet „csángált” távol szülőfalujától, megjárta Csíkszeredát és Sepsiszentgyörgyöt, míg végül csak hazahúzta a csángó szíve.

Magát hagyományőrző tanár bácsinak nevezi, a falujának helyét pedig így írta körül: „ott van, ahol az ember azt hiszi, hogy eltévedt, csak még egy kicsit tovább”. Vaszi Levente arra tette fel az életét, hogy a következő generációk is megismerjék gyökereiket, hogy a mai csángó gyerekek ének, tánc és a magyar nyelv összetartó ereje révén továbbvigyék a több évszázad óta élő tradíciókat.
„A Szellő Néptáncegyüttes tagjaként az a feladatom, hogy éltessem és továbbadjam azokat a kincseket, amitől mi kosteleki csángók vagyunk: néptánc, népviselet, hagyományok, magyar nyelv, kultúra és hit” – vallja Vaszi Levente.

Kostelek vagy Kóstelek (románul: Coșnea), az egyik legeldugottabb, legelzártabb gyimesi csángó település, Romániában, Bákó megyében.

a szív. amiben még megvan.

A szívben még megvan.. – Portré Zerkula János gyimesi pímásról

Zerkula János a Romániában élő egyik magyar népcsoport, a gyimesi csángók kiváló cigányprímása, a klasszikus népzene egyik utolsó képviselője volt. A vak muzsikus egy ötödik (rezonáns) húrral felszerelt hegedűn játszott, és hozzá énekelt is.

A kéttagú zenekarban a prímás felesége, Fikó Regina játszott még ütőgardonon. A portréfilm elsősorban a különleges hangzású, archaikus gyimesi zene és táncok bemutatására törekszik.

Emellett a Gyimes-völgy táji szépségét és az ott élő emberek életkörülményeit is érzékéltető film keretét Zerkula történelmi és néprajzi szempontból is érdekes élettörténete adja, amit a prímás élvezetesen, gyönyörű magyarsággal mond el.

87 éve ezen a napon született Zerkula János, erdélyi magyar népzenész. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Zerkula János (Gyimesbükk, 1927. augusztus 27. – Gyimesközéplok, 2008. május 7.) erdélyi magyar népzenész, prímás hegedűművész.

Ó Szent István dicsértessél

Ó Szent István dicsértessél, menny és földön tiszteltessél!
De fôkképpen nálunk ma, mint Országunk Oszlopa!
Kérünk, mint Apostolunkat és az elsô Királyunkat!
Szent István nézz Mennybôl le a szép magyar népedre!

Boldogságos Szûzanyánknak, mint magyarok Asszonyának
Föláldoztad Hazánkat, szentelted Koronánkat!
Kérünk, mint Apostolunkat és az elsô Királyunkat!
Szent István nézz Mennybôl le a szép magyar népedre!

Azért is hálaadással, ünnepélyes vigassággal
Mi együtt örvendezünkm szívünkbôl emlékezünk!
Kérünk, mint Apostolunkat és az elsô Királyunkat!
Szent István nézz Mennybôl le a szép magyar népedre!

Mi, kik Téged Pártfogónknak választottunk Szószólónknak
Szólj Istennél érettünk, légy mindenkor mellettünk!
Kérünk, mint Apostolunkat és az elsô Királyunkat!
Szent István nézz Mennybôl le a szép magyar népedre!

Moldvai csángó ének

Ma van Szent István napja, a magyarok egyik nemzeti ünnepe. E jeles alkalomból egy középkori eredetű moldvai csángó népdalt adunk közre, melyet államalapító Szent István király tiszteletére szoktak énekelni – Berecz András Kossuth-díjas népdalénekes előadásában. Jó ünneplést mindenkinek, aki ma nemzeti ünnepet ül, a többieknek pedig egyszerűen csak azt kívánjuk, hogy legyen szép a napjuk!

Forrás : MaghiaRomânia.

Az “Ó, Szent István, dicsértessél!” kezdetű középkori moldvai csángó eredetű népdal, melyet államalapító I. (Szent) István király tiszteletére énekelnek.

I. (Szent) István király – születési nevén Vajk (Esztergom, 970–980 körül – 1038. augusztus 15.) az első magyar király. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből kialakult fejedelemséget egységes, keresztény magyar királysággá alakította át. Ez 1028-tól az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Az általa meghirdetett új politikai irányvonalnak ellenszegülő törzseket fegyverrel vagy békés úton behódoltatta, a lázadásokat leverte. Az ezeréves magyar törvénytár az általa alkotott törvényekkel kezdődik. Az államszervezet kiépítésével párhuzamosan megszervezte a magyar keresztény egyházat, ezért ő és utódai viselhették az apostoli király címet. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük. Más országokban – mivel halála napján Nagyboldogasszony ünnepe van – az azt követő napon, augusztus 16-án ünneplik.

Vaszi Levente : Endre báró balladája

Vaszi Levente : Endre báró balladája

Falu végén, ott áll egy fa magába’,
oda jár egy juhász legény furulyálni alája.
Furulyaszó behallszik az ablakon,
ébredjen fel, ne aludjék a nagyságos kisasszony.

Endre báró felkel reggel kilenckor,
azt kérdezi, hová lett el a nagyságos kisasszony.
Azt kérdé a legidősebb juhásztól,
nem látta-e, nem látta-e a kisasszonyt valahol.

Én nem láttam, bizony mondom, nem láttam,
három napja, három napja bojtárom es odavan.
Endre báró el is indul gulyába,
megtalálja a kisasszonyt a legnagyobb pusztába’.

Lányom, lányom, lányomnak se mondhatlak,
se pediglen a bojtárnak feleségül nem adlak.
Falu végén most faragják azt a fát,
amelyikre juhász legényt, bojtár legényt akajszák.

Koporsója végtűl s végig koszorú,
a kisasszony megy utána, jaj, de milyen szomorú.
Kimegyen a temető közepibe,
a kisasszony sírva borul, sírva borul a földre.

Sírva mondja, Isten nincsen az égbe’,
juhász legényt, bojtár legényt most teszik le a földbe.
Sírva mondja, Isten nincsen az égbe’,
juhász legényt, bojtár legényt most teszik le a földbe.

Fölszállott a páva hivatalos honlap itt.

A Fölszállott a páva a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap saját gyártásában készített népzenei tehetségkutató műsor, melyet nagy mértékben támogat a Hagyományok Háza és amely a Duna Televízión látható. A műsor elődje a Röpülj páva!, amelyet 1969 és 1981 között láthattak a nézők, akkor még az M1-en.

Zurgó: Édes Gergelem

Mikor Gergely legény volt,
Jaj, micsa’ szép legény volt,
Édes Gergelem, kedves Gergelem.

Jaj, micsa’ szép legény,
Volt nékem szép szeretőm volt,
Édes Gergelem, kedves Gergelem.

Mikor Gergely legény volt,
Olyan legény egy sem volt,
Édes Gergelem, kedves Gergelem.

Gergely sültült e gerlicsbe,
Én táncoltam e pincébe,
Édes Gergelem, kedves Gergelem.

Gergely sültült, s én táncoltam,
Jaj, micsa’ szép lányka voltam,
Édes Gergelem, kedves Gergelem.

Papucskáim pattogtak,
Pántlikáim zurrogtak,
Édes Gergelem, kedves Gergelem.

Papucskáim kop-kop-kop,
Pántlikáim zer-zer-zer,
Édes Gergelem, kedves Gergelem.

Pántlikáim zer-zer-zer,
Mátkecskáim her-her-her,
Édes Gergelem, kedves Gergelem. (Klézse)

Zurgo együttes hivatalos honlapja itt.

Kerekes Band – Csángó Boogie

Kerekes Band – Csángó Boogie

A Kerekes Band egy magyar népzenei alapokat funk, jazz, rock és elektronikus műfaji elemekkel feldolgozó magyar zenekar, az ethno funk képviselője.

Hivatalos honlap itt.

A csángókról bővebben itt.

Magashegyi Underground : Csángó népdal

Magashegyi Underground : Zöld erdőbe, sík mezőbe (Csángó népdal)

Zöld erdõbe, sík mezõbe
Sétál egy madár,
Híva éngem útitársnak
El is megyek már.

Jaj de beteg én galambom
Talán meg es hal,
Jaj de beteg én galambom
Talán meg es hal.

Jaj ha meghal, jaj ha meghal,
Haljak meg én es,
Ne maradjak ilyen árván
Nála nélkül es.

Ugyan megnézd édes rózsám
Kit választottál,
Tiszta víznek színye alól
Mérget ne igyál.

Mert a virág e víz szélén
Szépet virágzik,
De virágja vízbe lehull
S méreggé válik.