lásd magad másokban.

Minden élőlény megremeg az erőszak előtt.
Mindenki fél a haláltól.
Mindenki szereti az életet.
Lásd magadat másokban.
Akkor kit tudsz bántani?
Milyen kárt tudsz csinálni?

All beings tremble before violence.
All fear death.
All love life.
See yourself in others.
Then whom can you hurt?
What harm can you do?

Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja. Úgy tartják, hogy leginkább Kelet-Indiában élt és tanított, valamikor az i. e. 6. és 4. század között.

teremtés. gyógyítás. hatalom.

Buddha egyik legelső ábrázolása az 1–2 századból, Grékó-buddhista művészet, Gandhára

Egy nap Buddhát halálosan megfenyegette Angulimal, a bandita.
– Akkor légy olyan kedves, és teljesítsd utolsó kívánságomat – kérte Buddha – vágd le azt az ágat!
A bandita kardjának egyetlen suhintásával levágta, majd azt kérdezte:
– És most?
– Tedd vissza! – kérte Buddha.
A bandita felnevetett:
– Ha azt hiszed, hogy ezt bárki is meg tudná tenni, hát bolond vagy!
– Ellenkezőleg. Te vagy a bolond, amiért azt hiszed, hogy hatalmas vagy, mert sebesíteni és rombolni tudsz! Pedig az gyerekjáték. Aki igazán hatalmas, teremtésre és gyógyításra képes.
A dühöngő kos képes egy falat ledönteni, de még egy rést sem tud helyrehozni.

Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja. Úgy tartják, hogy leginkább Kelet-Indiában élt és tanított, valamikor az i. e. 6. és 4. század között.

birtoklás

„Valójában semmit sem birtokolsz, csak őrzöl egy darabig.
S ha képtelen vagy továbbadni azokat, akkor azok birtokolnak téged.
Bármi legyen is a kincsed, úgy tartsd a markodban, mintha vizet tartanál.
Mert ha megszorítod, eltűnik.
Ha kisajátítod, tönkreteszed.
Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad.”

Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja. Úgy tartják, hogy leginkább Kelet-Indiában élt és tanított, valamikor az i. e. 6. és 4. század között.

kezdet. vég. béke. jó.

“Aminek kezdete van, véget is ér egyszer. Békélj meg ezzel, s minden jóra fordul.”

Buddha

buddhizmus filozófiai, illetve gyakorlat-alapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik ahinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén a történelmi Buddha (páli / szanszkrit nyelven „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított. Buddha valamikor az i.e. 6. és a 4. század között élt. Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát és kiléphessenek az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.

Forrás : Gyöngyvirágtól lombhullásig facebook.

tetszik vagy szereted.

Buddha

Hogy mi a különbség a “tetszik” és a “szeretem” között?
Buddha gyönyörűen válaszolt :

Ha tetszik egy virág letéped.
Ha szeretsz egy virágot, naponta öntözöd.

Buddha “megvilágosodott embert” jelent szanszkrit és páli nyelven.

Gautama Sziddhártha (Gótama Sziddhárta) közismert neve „a Buddha”, a buddhizmus legfontosabb alakja, az ún. „történelmi buddha”. Jelzőjeként használatos a Sakjamuni Buddha kifejezés, ami a Szakja vagy Szkíta nemzetségére utal.

Dsuang Dszi és a lepke

lepke

Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi,
a mester, egy lepkére mutatott.
– álmomban – mondta – ez a lepke voltam,
és most egy kicsit zavarban vagyok.

– lepke – mesélte -, igen, lepke voltam,
s a lepke vígan táncolt a napon,
és nem is sejtette, hogy ő Dsuang Dszi…
és felébredtem… és most nem tudom

most nem tudom – folytatta eltűnődve -,
mi az igazság, melyik lehetek:
hogy Dsuang Dszi álmodta-e a lepkét
vagy a lepke álmodik engemet? –

én jót nevettem: – ne tréfálj, Dsuang Dszi!
ki volnál? te vagy: Dsuang Dszi! te hát! –
ő mosolygott: – az álombeli lepke
épp így hitte a maga igazát! –

ő mosolygott, én vállat vontam. aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,

és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke őt és mindhármunkat én.

Zhuangzi (Csuang-ce), Wade-Giles-átírással CHUANG-TZU, pinyin átírással ZHUANGZI, személynevén, Wade-Giles-átírással CHOU (szül. Kr. e. 369 k. – megh. 286.), a taoizmus első kínai értelmezőinek legfontosabbika. Műve (Chuang-tzu; Csuang-ce) általános vélemény szerint alapvetőbb és átfogóbb, mint a Tao te King („Az út és az erény könyve”), amit a hagyomány szerint Lao-ce (Lao-tzu; Laozi), a taoizmus első nagy pátriárkája írt. Csuang-ce működése a kínai buddhizmus fejlődésére is hatással volt, akárcsak a kínai tájfestészetre és a költészetre.

taoizmus Kína egyik legnagyobb autentikus ősi vallása, mely jelentős mértékben befolyásolta a kínai kultúrát, filozófiát, politikát, gazdaságot, irodalmat, zenét, a kínai orvoslást, kémiát, a harcművészeteket, geográfiát és táplálkozástudományt.

buddhizmus filozófiai, illetve gyakorlat-alapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik ahinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén a történelmi Buddha (páli / szanszkrit nyelven „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított. Buddha valamikor az i.e. 6. és a 4. század között élt. Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát és kiléphessenek az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.

tulajdon

Buddha szobor Japánban

– Így érvel az ostoba: ez a föld, ez az otthon az enyém, ezek itt a gyermekeim.

Íme minden együtt van, hogy teljes legyen a boldogságom – mondta Buddha a tanítványainak.

Hallgatói megkérdezték: –

Miért ostoba az efféle gondolkodás?

– Mert aki ezt mondja, az azt sem érti, hogy még ő maga sem a saját tulajdona.Valóban semmit sem birtoklunk, csak őrizzük egy ideig.

Aki képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok birtokolják.

Bármi legyen a kincsed, úgy tartsd a kezedben, mintha vizet markolnál.Ha nem így teszel, és ha tenyeredbe zárod, összenyomod. Ha magadhoz láncolod, a lényegétől fosztod meg.

Tartsd szabadon, és örökre a tiéd marad. Ez az igazi boldogság!

Buddha: Tanítás a boldogságról

Gautama Sziddhártha (páliul Gótama Sziddhattha[1]; i. e. 563 – i. e. 483) ismertebb nevén a történelmi Buddha v. Sakjamuni Buddha, a világ egyik legnagyobb vallásának, a buddhizmusnak a meghatározó alakja. Az Északkelet-Indiában és Nepál határa közelében lévő Kapilavasztu városában uralkodó király fia volt, s a mai Nepál területén, Lumbiniben született. Páli nyelven beszélt.