Aradi vértanúk

Szöveg:
Jaj de búsan süt az őszi nap sugara,
Az aradi várbörtönnek ablakára.
Szánja azt a tizenhárom magyar vitézt,
Kik a tömlöc fenekében halálra kész.

Elítélték sorba mind a tizenhármat,
Szőttek-fontak a nyakukba ezer vádat.
Elnevezték felség sertő pártütőknek,
Hogy a magyar szabadságért harca keltek.

Nyílik már a börtön ajtó vasas zárja,
Gyertek, gyertek hű magyarok a halálba.
Búcsúzattok el egymástól mindörökre,
Úgy menjetek, úgy szálljatok jobb életre.

Ki is jöttek vérző szívvel haloványan,
Elbúcsúztak ők egymástól katonásan.
Gyerünk pajtás az istenhez fel az égbe,
Hogy fordítsa szemeit a magyar népre.

Aradi vár, aradi vár, halál völgye,
Tizenhárom magyar vitéz temetője.
Sírhalmukon virítsanak vérvirágok,
Felejthetetlen legyen az ő halálok.

(Gyergyócsomafalva – 1911)
gyűjtötte: Kodály Zoltán, felénekelte: Orbán János.
A borítókép Gyergyóújfaluban készült a 40-es években!

Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc bukása után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.

Az aradi vértanúk, Barabás Miklós litográfiáján : Knezić KárolyNagysándor JózsefDamjanich János,Aulich LajosLahner GyörgyPoeltenberg Ernő,Leiningen-Westerburg KárolyTörök IgnácVécsey KárolyKiss ErnőSchweidel JózsefDessewffy ArisztidLázár Vilmos.

Bartók Eszter : Búcsúdal

Bartók Eszter : Búcsúdal

Csendre int az élet minket
Egy álom lassan elgurult
Mégis nem hiszem, hogy végleg
Nem látlak már Téged
Minket összeköt a múlt
Nem látlak Téged
Minket összeköt a múlt

Valamit úgy mondanék
Súgnék halkan
Nem vagy idegen
Szól a dal bennem élsz
Látod rajtam, hogy ez jó nekem
Mint a hold
Ki éjjel reményt csal a csillagokra
Bízom benned
Valamit úgy mondanék
Súgnék halkan
Nem vagy idegen
Szól a dal bennem élsz
Látod rajtam, hogy ez jó nekem
Mint a hold
Ki éjjel reményt csal a csillagokra
Bízom benned

Csendre ébred majd minden
És szíved biztos útra lel
De kérlek segíts majd elhinnem
Hogy csak rám vár a végtelen
Hisz Te tudtad, azt hiszem
Segíts elhinnem, hogy rám vár a végtelen

Valamit úgy mondanék
Súgnék halkan
Nem vagy idegen
Szól a dal bennem élsz
Látod rajtam, hogy ez jó nekem
Mint a hold
Ki éjjel reményt csal a csillagokra
Bízom benned
Valamit úgy mondanék
Súgnék halkan
Nem vagy idegen
Szól a dal bennem élsz
Látod rajtam, hogy ez jó nekem
Mint a hold
Ki éjjel reményt csal a csillagokra
Bízom benned

Bartók Eszter (Mezőkövesd, Magyarország, 1980. március 25.) EMeRTon-díjas magyar énekesnő és dalszövegíró. A TV2 2004/2005-ös Megasztár tehetségkutató műsorának felfedezettjeként vált híressé. Saját számával, az Elefántos dallal jutott döntőbe, ami olyan népszerű lett, hogy már a verseny elejétől játszották a rádióadók. A dal akusztikus, Eszter saját gitárkíséretével adta elő slágerét.

napbanézés. pünkösdkor.

A moldvai csángók pünkösd hajnali napbanézése a csíksomlyói zarándoklat hagyományos szokásrendjébe illeszkedő rítus. A moldvai csángók hite szerint a Kis-Somlyó hegyének keleti lejtőjén pünkösd hajnalban megláthatják a napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját, illetve más szent dolgokat. Az 1980-as évek közepéig a pünkösd hajnali napvárásban jórészt 25-40 fős csángó csoport vett részt. A több településről érkező búcsúsokból összeverődött csoport deák vagy búcsúvezető kíséretében foglalt helyet hajnal előtt a Kis-Somlyó hegyén, ahol énekléssel, imádkozással várták a napfelkeltét.

A hagyományos éneklési mód, amelynek során alkalomhoz kötődő magyar énekeket énekeltek (például a Jöjj, Szentlélek Úristen kezdetű éneket), a búcsúvezetők megritkulásával, a moldvai csángókat érő asszimilációs folyamatok és a kultúraváltás következtében a 2000-es évek elején megszűnt, a magyar énekek helyét román énekek vették át (például a Coboară din ceruri o Duhule Sfânt kezdetű éneket).
A csángók rendszerint hajnal előtt kimennek a Salvator kápolnához, ahol hajnalig imádkoznak, beszélgetnek. Körülbelül egy órával a napfelkelte előtt a keleti lejtőn szoktak felsorakozni, ahol hangos énekléssel várják a napfelkeltét. Ezt követően több percen keresztül mereven néznek a napba megfüstölt üvegen, zsebkendőn, fejkendő csücskén, napszemüvegen keresztül. Aki látni vél valamit, az hangosan elmondja tapasztalatát a többieknek, amelyet azok értelmeznek, saját asszociációjukkal dúsítanak.

A moldvai csángók számára a napvárás érzelmi/rituális feltételeinek a keretét a búcsú térbeli és időbeli szerkezetébe való bekapcsolódásuk képezi. A búcsú során számos áldozati jellegű rituális cselekvésre kerül sor. Már a búcsúra való utazás előtti napokban rituális előkészületeket tesznek, például naponta misét hallgatnak, többször végigmondják a rózsafüzért, böjtölnek.
A kialvatlanság, a szokásosnál hiányosabb táplálkozás, az időjárás esetleges viszontagságai a test intenzívebb igénybevételét eredményezik. A Kis-Somlyó hegyének meredek oldalán lévő keresztutat a moldvai csángók csoportjai is végigjárják. Nemcsak nappal, szombaton délután, de többen pünkösd vasárnap napfelkelte előtt, a kora hajnali sötétségben is. A testi nehézségeknek, a fáradtságnak vallásos jelentősége van számukra, áldozati jellegű cselekvés, érdem. Régebben a moldvai csángók is gyalog mentek Csíksomlyóra. Az út egy hétig is eltarthatott. A misék alatt időnként látni lehet, hogy katrincás asszonyok a mise egész ideje alatt térden állnak a mellékoltárok lépcsőjén.

Bővebben…

Madách Imre : Karácsonykor

Madách Imre : Karácsonykor

Zúgva nyargal a szél, hordja a havat,
Mindenekre tiszta fénypalástot ad.
Egyiránt borít el bércet, völgyeket,
Tán az egyenlőség tart ma ünnepet.
Ünnep van valóban, ím a büszke vár
Dús világításnak özönében áll,
Fényes csarnokáról hangzik a zene,
S vad dombérozásnak hangja jön vele.
Vár alatt útfélen űl kolduscsalád,
Férj s nő átkarolva tartja magzatát,
Keblök melegével óvják gondosan,
S rájok elterítve egy rossz gúnya van.
Igy ülnek sokáig, némán, reszketeg,
Míg a férjnek ajki szólni kezdenek:
“Márma van karácsony szentelt ünnepe,
A nép megváltója márma születe;
Jó hogy ez egy emlék megmaradt reánk,
Mert feledtük volna, hogy megváltatánk.
Óh hatalmas Isten, hát miért, miért
Ontatál fiaddal értünk drága vért?
Hogy dombérozásra több ünnep legyen,
S a nép rab maradjon véges-végtelen?
Cél után fáradni, küzdeni dicső,
Elfeled minden bajt, aki célhoz jő,
Ah, de én mért hordom a szörnyű igát,
Csak hogy életemet nyomorogjam át,
S amelyet kiküzdök, életem minek,
Hogy legyen igámat hordani kinek?
Rettentő körút ez, melynek vége nincs,
Egy kétségbeejtő örökös bilincs. –
Vagy nagy ég, megvolnánk váltva általad,
És igába tart csak zsarnok akarat?
Úgy még jő idő, mely újra törvényt tesz.
S a megváltó újra gunyhó sarja lesz. –
Hátha e bíró még gyermekem lesz tán,
Óh, takard, takard nőm édes gondosan.
Jőjj, jőjj közelebb, így hajtsd reám fejed,
Hadd tomboljon a szél, rossz szűrünk felett,
Szálljon a hó, itten vad dühe nem ér.” –
S ím leszáll közéjük enyhadó tündér,
Édes álomképet sző rájok keze,
S boldogok mindhárman, férj, nő s gyermeke.
S hogy ne verje őket zord valóság fel,
Lassan eltakarja őket hólepel. –
A várból öröm száll – zúg a téli szél –
A család helyén csak kis hódombot ér.

Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

Ismerős Arcok : Isten Veled

Ismerős Arcok : Isten Veled

Az ajtóban megállva végig nézhetem
Azt hogy hol ért véget az eddigi életem
És nem cipelem, hisz megtehetem
Ami nem kell azt nem viszem

Anyám sírt egy kicsit, Apám hallgatot
Barátok is mondtak néhány mondatot
“Ugye jelentkezel majd ha megérkezel
Írsz amikor már meg leszel”

Refr:
De azt a régi zenét ami annyira szép
Fáj a szivem és nem is hiszem hogy elfeledem
A nyár melegét, őszi erdő szinét
Két szemedet ahogy felém nevet
Isten veled
A fülembe súgja hogy többé már nem szeret

Most hogy újra élem felnőtt életem
Idegenben festek otthoni képeket
Minden napon oly magam vagyok
Kicsit mindig meghalok

Refr 2x.

Az Ismerős Arcok magyar nemzetirock-együttes. 1999. október 23-án alakult meg az Udvari Bolondok és a $texas együttes tagjaiból. Első időkben rhythm and bluest játszottak. Egy erdélyi út következményeként változott meg a szövegviláguk és témaválasztásuk, mely nagyrészt a magyar emberek és a nemzet sorsával, a trianoni döntés igazságtalanságával foglalkozik.

Mécs László : Fényt hagyni magunk után!

Mécs László : Fényt hagyni magunk után!

Az élet örök búcsúzás.
Ó bár csak tudnánk távozáskor
fényt hagyni, mint a Messiás,
belészeretni az szívekbe,
apostolokba, mártírokba,
hogy átadják a századoknak,
a századok az ezredeknek!
Fényt hagyni, mint a Messiás!

Vagy legalább, mint az anyák,
kik egyre jobban megragyognak,
minél sötétebb lesz az éj,
és minél jobban porlanak
a bánat-barna hant alatt.
Fényt hagyni, mint a jó anyák.

Vagy legalább is, mint a Nyár,
amely almákba és diókba
szerette édes álmait,
és édességével világít
a hosszú, hosszú tél alatt.
Fényt hagyni, mint a drága Nyár.

Vagy legalább is, mint a Nap,
melyet elnyelt az alkonyat,
de a legbúsabb éjben is
világít még a gyöngyvirágban,
a liliomban, mécsvirágban.
Az életünk olyan tünékeny.
Ó szent fényt hagyni volna jó!

Fehéren és kéken, 1937

Mécs László (eredeti neve: Martoncsik József) (Hernádszentistván, 1895. január 17. – Pannonhalma, 1978.november 9.) magyar premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő.

A fenti vers elhangzott a Ft. Nm. Bálint Lajos érsek úr szoboravató ünnepségén 2015. június 21.-én Csíkdelnén.

Bálint Lajos (Csíkdelne, 1929. július 6. – Székelyudvarhely, 2010. április 4.) romániai magyar pap, a Gyulafehérvári főegyházmegye első érseke.

elengedés

elengedés

A világban kezd kiveszni az elengedés mozzanata. Egyik kapcsolatból, helyzetből ugrunk a másikba, anélkül, hogy az előzőt méltóképpen elbúcsúztatnánk.

Az átlényegítés lombszőnyege helyett csupán szőnyeg alá söpört problémák maradnak, amik nem tudnak természetes módon elbomlani, így nehezítik a lelkünket.

A plútói energia lehet kikényszerített változás vagy önkéntesen gyakorolt elengedési misztérium. Itt nem csupán, vagyis nem elsősorban az anyagi ragaszkodásainkról van szó, hanem az érzelmi, gondolati, viselkedési sémákról, szokásokról.

Hiába szeretnénk továbblépni, fejlődni, ha lelkünk darabkáit a fájdalmak, az élmények a múltban tartják. Nem köthetünk az élettel új szerződéseket, ha a nem bontottuk fel az előzőeket.
Igaz ez az elmúlt kapcsolatokra is, mivel a gyűlölet, a harag, a düh, az elfojtott indulatok időtálló cementnek bizonyulnak, hogy két embert hosszú távra összekössenek.

Olyan dolgokat táplálunk ezzel, amit már nem kellene. De igaz ez az lejárt szavatosságú álmokra, családi mintákra, elvárásokra is, hiszen túlnőhetünk-túlléphetünk hajdanvolt önmagunkon.

Épp ezért az elengedés, a megbocsátás, az eloldozás kikerülhetetlen lépés azelőtt, hogy új vágyakkal, álmokkal termékenyítjük meg az életünket.

György Tibor

Nt. György Tibor szentszéki tanácsos, plébános

Születés helye és ideje: Gyergyószentmiklós, 1961. február 17.

Pappászentelés helye: Gyulafehérvár, 1986. június 22., többek között Csíkszeredában is szolgált.

Teológiai tanulmányok: 1980-1986, SIS

Jelenlegi szolgálati hely: Marosvásárhely

Forrás : György Tibor facebook.