Bródy János – Filléres emlékeim

Bródy János – Filléres emlékeim

A sok kacat, ócskaság
mi évek óta összegyűlt
szerteszéjjel ott hevernek ők
a polcokon, meg mindenütt.

Gyertyaszál, gyöngyszemek
felébe tört mézeskalács
Hajcsatok, karkötők
s egy régen elszakított lánc.

Filléres emlékeim oly drágák nekem
Kidobni őket nincs erőm, s mind értéktelen
Filléres emlékeim oly drágák nekem
Ők tudják, mennyit ér az életem.

A művirág sok éve már
a céllövöldében kinyílt
Se fénye már, se illata
de őrzi még az álmait.

A rongybaba csak porfogó
és ott hever az asztalon
A lelke már az égbe szállt
de eltemetni nem tudom.

Filléres emlékeim oly drágák nekem
Kidobni őket nincs erőm, s mind értéktelen
Filléres emlékeim oly drágák nekem
Ők tudják, mennyit ér az életem.

Nem ketyeg az óra sem
törékeny szíve megszakadt
A kis tükör homályosan
de őrzi még az arcokat.

Egy régi dal a szalagon
és több a zaj már, mint a jel
De néhanap, ha felteszem
a szívemet szorítja el.
Filléres emlékeim oly drágák nekem
Kidobni őket nincs erőm, s mind értéktelen
Filléres emlékeim oly drágák nekem
Ők tudják, mennyit ér az életem.

Bródy János Kristóf (Budapest, 1946. április 5. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke volt 2011 decemberéig. 2000-ben Kossuth-díjat kapott az Illés-együttessel megosztva.

Reklámok

Bródy János, Halász Judit : Rendkivüli gyereknap

Bródy János, Halász Judit : Rendkivüli gyereknap

Májusban egy vasárnapon, mikor zöldell már az ág
Szokás szerint a gyerekek körül forog a nagy világ
A felnőttek egész nap csak a gyerekek kedvét lesik
Csak azt nem értem, hogy más napokon miért nem ezt teszik

Néha bizony úgy tűnik, hogy a gyerek csak gondot okoz
Csak bajt csinál és idegesít és állandóan rossz
Én viszont, mint rendesen, a gyerekek pártján vagyok
Hát javaslom, hogy tartsunk rendkívüli gyereknapot

Egy rendkívüli gyereknap, az mindenkinek jó
És akár minden évszakban több is tartható
Egy rendkívüli gyereknap, az bármikor lehet
A lényeg az, hogy tudjon róla minél több gyerek

Úgy érzem, hogy az ajánlatom elfogadható
Mivel pedig sürgős, tovább nem halasztható
Jók legyünk vagy rosszak, ez a kérdés, válasszatok
De mindenképpen tartsunk rendkívüli gyereknapot

Egy rendkívüli gyereknap, az mindenkinek jó
És akár minden évszakban több is tartható
Egy rendkívüli gyereknap, az bármikor lehet
A lényeg az, hogy tudjon róla minél több gyerek

Sokszor a felnőtt azt hiszi, hogy a gyerek csak fölösleges
És minden bóvlit elfogad és akármit bevesz
Pedig sok múlik azon, hogy mit hallgat és mi az, amit lát
Mert előbb-utóbb a gyerekeké lesz az egész világ

Egy rendkívüli gyereknap, az mindenkinek jó
És akár minden évszakban több is tartható
Egy rendkívüli gyereknap, az bármikor lehet
A lényeg az, hogy tudjon róla minél több gyerek

A gyermeknap a világ sok országában ünnepnap. A nemzetközi gyermeknap (általában június 1.) megünneplése Törökországból ered és különösen volt kommunista országokban vált népszerűvé. Ehhez hasonló az ENSZ által létesített egyetemes gyermeknap (Universal Children’s Day) intézménye.

Koncz Zsuzsa : Hogy mondjam el

Koncz Zsuzsa, Tolcsvay László – Bródy János : Hogy mondjam el

Azzal kezdeném, hogy hidd el, nem panaszkodom,
Ha körülnézek, látom, nincs is rá okom.
De van néhány dolog, amit elmondanék,
Csak attól félek én, hogy félreértenéd.

Ha szépen szólok hozzád, gyakran meg sem hallgatod,
Vagy elintézed azzal, hogy túl érzékeny vagyok,
S ha indulattal szólok, hogy figyelj végre rám
A türelmetlenségem a legnagyobb hibám.

Hogy mondjam el neked, hogy mondjam el neked,
Hogy mondjam el a bánatom?
Hogy mondjam el neked, hogy mondjam el neked,
Hogy mondjam el, nem tudom.

S azt sem értem én, a gondjaid miért titkolod,
Attól félsz talán, mindig rosszra gondolok?
Ha őszintén beszélnél, tudom, segíthetnék,
De vallatni sem merlek, még félreértenéd.

És úgy érzem már néha, hogy nincsen szükséged rám,
Mindent jobban tudsz, és én csak jártatom a szám,
És ha bölcsen kioktatsz, végül észre sem veszed,
Hogy mélyen hallgatok, veled már nem beszélgetek.

Hogy mondjam el neked, hogy mondjam el neked,
Hogy mondjam el a bánatom?
Hogy mondjam el neked, hogy mondjam el neked,
Hogy mondjam el, nem tudom.

R’. ||: Hadd mondjam el neked, hogy mondjam el neked,
Hogy mondjam el a bánatom!
Hadd mondjam el neked, hogy mondjam el neked,
Hadd mondjam úgy, ahogy tudom! :||

Koncz Zsuzsa (Pély, 1946. március 7. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, énekesnő.

Bródy János Kristóf (Budapest, 1946. április 5. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke volt 2011 decemberéig. 2000-ben Kossuth-díjat kapott az Illés-együttessel megosztva.

Tolcsvay László, Tolcsvay Nagy (Budapest, 1950. június 24. – ) Erkel Ferenc-díjas magyar zenész, énekes, zeneszerző, előadóművész. Bátyja Tolcsvay Béla Kossuth-díjas zenész.

Koncz Zsuzsa : Jöjj kedvesem, Ha én rózsa volnék

Koncz Zsuzsa, Fonográf : Jöjj kedvesem

1. Jöjj kedvesem, gyere, mondd el, mit érzel,
Titkolni kár, hisz látom én.
Jöjj kedvesem, gyere, mondd el, mit érzel,
Az élet nem lányregény.

2. Jöjj kedvesem, hiszen szép szemed könnyes,
Úgy érzem, mást akartál.
Jöjj kedvesem, hiszen szép szemed könnyes,
Úgy érzem, most csalódtál.

R. Ne legyél bánatos, én komolyan gondolom,
Hogy hozzám tartozol, és én hozzád tartozom.
Meglátod, rendbe jönnek majd a dolgaink,
Lesznek még szép napjaink.
Meglátod, rendbe jönnek majd a dolgaink,
Lesznek még szép napjaink.

3. Jöjj kedvesem, gyere, bújj ide mellém,
Szeress most úgy, ahogy rég!
Jöjj kedvesem, gyere, bújj ide mellém,
Ölelj meg úgy, ahogy rég!

—–

Koncz Zsuzsa, Bródy János : Ha én rózsa volnék

Ha én rózsa volnék, nem csak egyszer nyilnék,
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak nyilnék én a lánynak
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.

Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,
Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött,
Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.

Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha mindent megmutattam.

Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha egyszer rajtam lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.

Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa lennék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.

“Hiszünk a dalban…” színes, magyar koncertfilm, 1994

Leírás
1994. április 22-én a Sportcsarnokban megrendezett koncert felvétele, melynek főrendezője Jancsó Miklós volt. Az előadók még ma is a magyar könnyűzenei élet jeles képviselői: Bródy János, Hobo és a Hobo Blues Band, Koncz Zsuzsa, Sebestyén Márta és Sebő Ferenc, valamint Zorán. De Dés László, Deák “Bill” Gyula, Gerendás Péter, Bornai Tibor, Mácsai Pál, Jordán Tamás, Galkó Balázs, a No coMMent zenekar és a Kaláka Együttes is feltűnik a színpadon.

rendező: Jancsó Miklós
operatőr: Szalai Z. László
producer: Böjte József
társrendező: Márton István

Koncz Zsuzsa (Pély, 1946. március 7. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar előadóművész, énekesnő.

A Fonográf az egyik legsikeresebb magyar rockegyüttes volt, mely az 1970-1980-as években működött. Legismertebb tagjai Szörényi Levente, Bródy János és Tolcsvay László voltak. Zenéjük kapcsán egy hetvenes évek végi reklámkampány miatt a country rock-ot szokták emlegetni, de valójában a kor szinte minden zenei irányzata hatott rájuk. Különösen a hard rock és a progresszív rock ízei mondhatóak még erősnek.

Bródy János Kristóf (Budapest, 1946. április 5. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke volt 2011 decemberéig.

Bródy János : Ha én rózsa volnék

Bródy János : Ha én rózsa volnék

Ha én rózsa volnék, nem csak egyszer nyílnék,
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a lánynak
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.

Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,
Nem kérdezném tőle;hát téged ki küldött,
Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.

Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha már mindent megmutattam.

Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha egyszer rajtam lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.

Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa volnék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.

68 éve, ezen a napon született Bródy János, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Bródy János Kristóf (Budapest, 1946. április 5. –) Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke volt 2011 decemberéig. 2000-ben Kossuth-díjat kapott az Illés-együttessel megosztva.

Halász Judit, Bródy János – Mit tehetnék érted

Halász Judit, Bródy János – Mit tehetnék érted

Én nem születtem varázslónak,
csodát tenni nem tudok,
És azt hiszem, már észrevetted,
a jótündér sem én vagyok,
de ha eltűnne az arcodról
ez a sötét szomorúság,
úgy érzem vannak még csodák.

Mit tehetnék érted, hogy
elűzzem a bánatod
Hogy lelked mélyén megtörjem
a gonosz varázslatot
Mit tehetnék érted,
hogy a szívedben
öröm legyen?
Mit tehetnék áruld el nekem.

Nincsen varázspálcám,
mellyel bármit eltűntethetek
És annyi minden van jelen,
mit megszüntetni nem lehet,
De ha eltűnne az arcodról
ez a sötét szomorúság
úgy érezném vannak még csodák

Mit tehetnék érted…

Nincsen hétmérföédes csizmám,
nincsen varázsköpenyem,
S hogy holnap is még veled leszek,
sajnos nem ígérhetem,
De ha eltűnne az arcodról
ez a sötét szomorúság
úgy érezném vannak még csodák

Mit tehetnék érted…

71 éve, ezen a napon született Halász Judit. Isten éltesse sokáig, ezzel a bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Halász Judit (Budapest, 1942. október 7. –) Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar színésznő, énekesnő, érdemes művész, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

István a király Csíksomlyón

Az István, a király egy rockopera. Zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. Első bemutatója 1983 augusztusában volt, Budapesten, a városligeti szánkózódombon, ami ekkor kapta a Királydomb nevet és ma már hivatalosan is így nevezik.

20 évvel az ősbemutató után, 2003. július 5-én az székelyföldi Csíksomlyón mutatták be először Erdélyben a rockoperát. Mintegy 350 ezer néző érkezett Erdély valamennyi magyarlakta területéről és Magyarországról az István, a király csíksomlyói bemutatójára. Az előadás táncjeleneteit a Honvéd Táncszínház, valamint a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből verbuvált csapat mutatta be. A darabot a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúk színhelyén, a két Somlyó hegye közötti nyeregben emelt Hármashalom oltárszínpadon vitték színre. A két főszerepre sikerült Varga Miklóst és Vikidál Gyulát visszacsábítani. Az előadás végén a magyar himnusz mellett a székely himnusz is elhangzott. Az eseményt az m1 élőben közvetítette, később DVD-n és videókazettán is megjelent.