templom.

Szent János evangélista

Evangélium Szent János könyvéből, Jn 2,13-22

Közel volt a zsidók Pászkája, és Jézus fölment Jeruzsálembe.

A templomban ökör-, juh- és galambkereskedőket talált, s az odatelepedett pénzváltókat.

Akkor kötelekből ostort font, és mindnyájukat kizavarta a templomból a juhokkal és az ökrökkel együtt, a pénzváltók pénzét szétszórta, az asztalaikat fölforgatta.

A galambárusoknak pedig azt mondta: ,,Vigyétek el innen ezeket, ne tegyétek Atyám házát vásárcsarnokká!”

Akkor tanítványai visszaemlékeztek arra, hogy írva van: ,,Emészt engem a buzgóság házadért” [Zsolt 69,10].

A zsidók azonban megszólították, és azt kérdezték tőle: ,,Milyen jelet mutatsz nekünk, hogy ezeket cselekszed?”

Jézus azt felelte nekik: ,,Bontsátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem azt!”

A zsidók erre így szóltak: ,,Negyvenhat esztendeig épült ez a templom, és te három nap alatt fölépítenéd?”

De ő a saját testének templomáról mondta ezt.

Amikor föltámadt halottaiból, tanítványai visszaemlékeztek, hogy ezt mondta, és hittek az Írásnak, és a szónak, amelyet Jézus mondott.

Ezek az evangélium igéi.

János evangélista, katolikus körökben Evangélista Szent János (ógörögül: Ἰωάννης), (kb. 6 – kb. 100[1]) a tizenkét apostol egyike. Az evangélium úgy emlegeti, mint a tanítvány, akit Jézus szeretett. A tanítványok közt a legfiatalabb, és a tizenkettő közül az egyetlen olyan, aki nem vértanúhalált halt. A negyedik evangélium, három apostoli levél és a hagyomány szerint a Jelenések könyvének szerzője.

A jeruzsálemi templom az az épületegyüttes, amely az ókori Izrael vallási központját jelentette Jeruzsálemben. Időben két egymás utáni templomot különböztetünk meg: a salamoni (más néven:első templom) és a zorobábeli (második templom), amelyet századokkal később aztán Heródes továbbfejlesztett.