teremtés. gyógyítás. hatalom.

Buddha egyik legelső ábrázolása az 1–2 századból, Grékó-buddhista művészet, Gandhára

Egy nap Buddhát halálosan megfenyegette Angulimal, a bandita.
– Akkor légy olyan kedves, és teljesítsd utolsó kívánságomat – kérte Buddha – vágd le azt az ágat!
A bandita kardjának egyetlen suhintásával levágta, majd azt kérdezte:
– És most?
– Tedd vissza! – kérte Buddha.
A bandita felnevetett:
– Ha azt hiszed, hogy ezt bárki is meg tudná tenni, hát bolond vagy!
– Ellenkezőleg. Te vagy a bolond, amiért azt hiszed, hogy hatalmas vagy, mert sebesíteni és rombolni tudsz! Pedig az gyerekjáték. Aki igazán hatalmas, teremtésre és gyógyításra képes.
A dühöngő kos képes egy falat ledönteni, de még egy rést sem tud helyrehozni.

Gautama Sziddhártha, Gautama Buddha, Sákjamuni Buddha vagy egyszerűen Buddha, ókori bölcs, a buddhizmus meghatározó alakja. Úgy tartják, hogy leginkább Kelet-Indiában élt és tanított, valamikor az i. e. 6. és 4. század között.

kétféle mód.

Az ember kétféle módon tévedhet. Elhiheti azt, ami nem igaz, vagy vonakodhat elhinni, ami igaz.

Két módon tehetnek bolonddá. Az egyik, hogy elhitetik veled a hazugságot. A másik, hogy visszautasítod az igazságot.

Søren Aabye Kierkegaard (maɡyar kiejtés: [szőren óbü kirkegárd/kirkegór], eredeti dán kiejtés: IPA: [ˌsœːɐn ˌɔːby ˈkʰiɐ̯g̊əˌg̊ɒːˀ] Søren Aabye Kierkegaard) (Koppenhága, 1813. május 5. – Koppenhága, 1855. november 11.) 19. századi dán filozófus és teológus.

Juhász Gyula : Április bolondja

Juhász Gyula

Juhász Gyula : Április bolondja

Benned születtem, édesbús, szeszélyes
Tavaszi hónap, felleges derűs,
Mikor a rétek lelke már fölérez
S brekeg a vízben száz bús hegedűs.

A Tisza partján ringatott a bölcsőm,
Holdtölte volt – tavaszi anda hold –
S a szőke fényben az éjet betöltőn
A vizek népe mind nászdalt dalolt.

Én hallgattam e furcsán bánatos dalt,
Mely egyhangún szép és gyönyörbe olvad
És sírvavigad, mint a honi ének.

Mások világgá zengő zongoráját
Én nem irígylem. A magad cigányát
Lásd bennem, ó magyar, ki neked élek!

133 éve ezen a napon született Juhász Gyula magyar költő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő. A 20. század első felében Magyarország egyik legelismertebb költője, József Attila előtt a magyarság sorsának legjelentősebb magyar lírai kifejezője.

30+1 kérdés.

Válaszolj őszintén minden egyes kérdésre magadnak, és a kérdések megváltoztatják az életedet.

1. Azt csinálod az életedben, amit igazából szeretnél csinálni?
2. Van olyan álmod, amit végre követhetsz?
3. Büszke vagy valamire, amit most teszel, vagy amit régen megtettél?
4. Hány ígéretet tettél életedben, és hányat teljesítettél belőlük?
5. Mi az az egy dolog, amit igazán akarsz, de még soha nem tettél meg?
6. Követsz most el végzetes hibát olyannal szemben, aki szeret téged, és akit szeretsz?
7. Akkor is kockáztatsz, ha a kudarc és a siker esélye is 50-50 százalék?
8. Ha visszamehetnél a múltba, mit tanácsolnál az egy évvel ezelőtti önmagadnak?
9. Szegsz meg szabályokat csak azért, mert valami nem érdekel?
10. Adsz fel kreatív ötletet csak amiatt, mert mások bolondnak tartanak érte?
11. Mit szeretnél? Kevés, de unalmas munkát, vagy több, de izgalmas munkát?
12. Akkor is félsz a hibák elkövetésétől, ha nincs semmiféle rossz következményük?
13. Ha klónoztathatnád magadat, mik azok a tulajdonságok, amiket nem szeretnél a hasonmásodban látni?
14. Mi a legfőbb különbség közted és a többi ember között?
15. A téged körülölelő világ befolyásol téged, vagy te befolyásolod a világot körülötted?
16. Ami miatt legutoljára sírtál, 1 év múlva is számítani fog?
17. Van valami, amit nem tudsz elengedni, pedig el kellene engedned?
18. Mit érzel ma azok iránt, akiket 1 évvel ezelőtt még utáltál?
19. Mi tesz boldogabbá? Az, hogy megbocsáthatsz valakinek, vagy hogy gyűlölheted örökre?
20. Miért aggódsz most, és mi kellene ahhoz, hogy ne aggódj?
21. Ha 1 percen belül meghalnál, van valami, amit sajnálnál, hogy nem tettél meg?
22. Mit választanál? Egy luxusutazást egyedül, vagy egy pikniket azokkal, akiket szeretsz?
23. Kit csodálsz ma, és miért?
24. Van valaki, aki inspirált és aki olyanná tett, amilyen ma vagy?
25. Mi az a dolog, amivel a leginkább meg vagy elégedve ?
26. Min tudsz önfeledten, igazán felszabadultan nevetni?
27. Képes vagy a körülötted élőket is megnevettetni?
28. Van valaki, akit szeretsz, és aki viszontszeret?
29. Beszélsz annyit a szüleiddel/családoddal, amennyit valójában kellene?
30. Ha a boldogság egy pénznem lenne, mennyire lennél gazdag most?
30+1. Ha ma lenne vége a világnak, mihez kezdenél most?

Rafi Lajos : Prológus

Rafi Lajos

Rafi Lajos : Prológus

Minek lehet nevezni azt az
állapotot amikor az ember
érzi, hogy szétveri lassan
koponyáját a rágalom?
„Mint nagy vizek zúgása”
Őrlő agyam ez a zuhanó
társadalom.
Rám kiablják, hogy semmi
vagyok.
Mégis csak fúvom a bolond
dalom.

Nem figyelek már,
Nincs erőm,
Kicsi vágyaimban
Szeress kicsi nőm.

Deres homlokomat
Belepi a kín.
Testem szétszakítja,
Kegyetlen a sír.

Csókoljál meg babám,
Tüzem a tied.
Minden vagyonomat
Gyújtsa meg az ég.

Földhöz vert csoda
L´Harmattan 2007

Forrás : Rafi Lajos – Over the rainbow facebook.

RAFI Lajos (Jobbágyfalva, 1970 – Gyergyószárhegy, 2013. június 24.) erdélyi cigány költő.

1970-ben Marosvásárhelyen született, cigánykovács nemzetségből. Egy éves korában került Gyergyószárhegyre a Nyárád mentéről. Iskoláit Gyergyószár­hegyen és a Gyergyószentmiklósi Mezőgazdasági Szakközépiskolában végezte. 1989-ben érettségizett. Hat gyermek édesapja. Bádogosságból tartja fent családját, Gyergyószárhegyen él. Télen szociális segélyből. Földhöz vert csoda című kötete 2007-ben jelent meg, a L’Harmattan Kiadó gondozásában.

Ady Endre: A perc-emberkék után

Ady Endre: A perc-emberkék után

Otthon bolondját járja a világ,
Majmos, zavaros, perces, hittelen,
Nagy, súlyos álmok kiterítve lenn,
Fenn zűrös, olcsó, kis komédiák.

Magyar Bábelnek ostoba kora,
Ments Atyaisten, hogy bennelegyek –
Engemet kötnek égbeli jegyek
S el kell hogy jöjjön nászaink sora.

Most perc-emberkék dáridója tart,
De építésre készen a kövünk,
Nagyot végezni mégis mi jövünk.
Nagyot és szépet, emberit s magyart.

Robogok honról rejtett vonaton,
Ebek hazája ma, nem az enyém –
S ha marad csak egy hivőm, szent legény,
Még a holttestem is ellopatom.

Ez a ricsaj majd dallá simul át,
Addig halottan avagy éberen,
Pihenjen a szent láz s az értelem,
Míg eltünnek a mai figurák.

Magyar leszek majd hogyha akarom,
Ha nem sutáké lesz itt a világ,
S fölcsap minden szent és igazi láng
Rejtekből avagy ravatalon.

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros,1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

Bujtor István (szül: Frenreisz István, Budapest, 1942. május 5. – Budapest, 2009. szeptember 25.) Balázs Béla-díjas magyar színművész, filmrendező és forgatókönyvíró. Édesanyja Gundel Károlynak, a neves budapesti vendéglősnek legidősebb gyermeke, Gundel Katalin volt, akinek első házasságából született féltestvére, Latinovits Zoltán. Édesapja id. Frenreisz István orvos volt, testvére Frenreisz Károly, az ismert rockzenész. Keleti Márton filmrendező tanácsára első filmszerepe idején apai nagyapai dédanyja után a Bujtor nevet vette fel.