Nagyboldogasszony

Boldogasszony anyánk

Boldogasszony anyánk
régi nagy pátrónánk,
Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
rfr.: Magyarországról édes hazánkról
ne felejtkezzél el
szegény magyarokról.

Ó Atyaistennek
kedves szép leánya
Krisztus Jézus anyja
Szentlélek mátkája:

nyisd fel az egeket
sok kiáltásunkra,
anyai palástod
fordítsd oltalmunkra!

Kegyes szemeiddel
tekinsd meg népedet
segísd meg áldással
Magyar nemzetedet.
Sírnak és zokognak
árváknak szívei
hazánk pusztulásán
összetört lelkei.
Jézus fiad előtt
hajts térdet érettünk,
mert ha nem cselekszel
egy lábig elveszünk!

Dícséret dicsőség
legyen az atyának
a te Szent fiadnak
s Szentlélek mátkádnak.

Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. zsoltár (Tebenned bíztunk, eleitől fogva) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – az ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.

Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele (latinul Assumptio Beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjéneknapja. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen amennyei boldogságba jutott.

A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.”

Sík Sándor, Ismerős Arcok : Az andocsi Máriához

Sík Sándor, Ismerős Arcok : Az andocsi Máriához

Koldusboton, törött mankón
Jövünk búcsút járni,
Szűzmáriás magyaroknak
Kopott unokái.
Éjfél van a Duna táján.
Magyaroknak éjszakáján
Nincs más, ki virrasszon.
Baráttalan, testvértelen,
Hozzád ver a veszedelem,
Boldogságos Asszony!

Megcsúfolták, megpöködték,
Ami bennük szép volt,
Kilencfelé hasogatták,
Ami rajtunk ép volt;
Tépett testünk megtapossák,
Ragadozók ragadozzák
Édes-kevesünket,
Koporsónkat faragdálják.
– Eléd sírjuk, magyar árvák,
A mi keserünket.

Idegenek megnevetik
Drága magyar szónkat,
Idegentől kéregetjük
Kenyerünket, sónkat.
Magyar kezek szántogatnak,
Régi rögön új uraknak,
Néped hegye-völgyén.
Más arat, hol mi vetettünk:
Jövevények, szolgák lettünk
Úr-apáink földjén.

Boldogasszony, ezer évig
Édesanyánk voltál,
Eleink, ha hozzád sírtak,
Hozzájuk hajoltál:
Száz ostorral ostorozzon,
Csak ez egyért, Boldogasszony,
A jó Krisztust kérd meg:
Négy-víz-parton, három-hegyen
Mindörökké magyar legyen
A máriás ének.

Forrás : Azok az Erdélyi Fiúk.

Sík Sándor (Budapest, 1889. január 20. – Budapest, 1963. szeptember 28.) piarista tanár, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1946–49),Kossuth-díjas (1948), a 20. század jelentős magyar lírikusa.

Kutatási területe: a barokk korszak irodalma, az újabb irodalom, esztétika, verstan.

Az Ismerős Arcok magyar nemzetirock-együttes. 1999. október 23-án alakult meg az Udvari Bolondok és a $texas együttes tagjaiból. Első időkben rhythm and bluest játszottak. Egy erdélyi út következményeként változott meg a szövegviláguk és témaválasztásuk, mely nagyrészt a magyar emberek és a nemzet sorsával, a trianoni döntés igazságtalanságával foglalkozik.

 

Boldogasszony anyánk

Boldogasszony anyánk

Boldogasszony anyánk
régi nagy pátrónánk,
Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:
rfr.: Magyarországról édes hazánkról
ne felejtkezzél el
szegény magyarokról.

Ó Atyaistennek
kedves szép leánya
Krisztus Jézus anyja
Szentlélek mátkája:

nyisd fel az egeket
sok kiáltásunkra,
anyai palástod
fordítsd oltalmunkra!

Kegyes szemeiddel
tekinsd meg népedet
segísd meg áldással
Magyar nemzetedet.
Sírnak és zokognak
árváknak szívei
hazánk pusztulásán
összetört lelkei.
Jézus fiad előtt
hajts térdet érettünk,
mert ha nem cselekszel
egy lábig elveszünk!

Dícséret dicsőség
legyen az atyának
a te Szent fiadnak
s Szentlélek mátkádnak.

Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. zsoltár (Tebenned bíztunk, eleitől fogva) volt. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – az ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette.

A Szentegyházi Gyermekfilharmónia iskolai gyermek-énekkarból és gyermekzenekarból alakult zenei együttes.

Nagyboldogasszony

Mária mennybevétele, Maria della Passione, Milánó

Olvasmány a Jelenések könyvéből, Jel 11,19a

Ekkor nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony, akinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, és a fején tizenkét csillagból álló korona.

Mivel áldott állapotban volt, vajúdva, a szüléstől gyötrődve kiáltozott. (…) A sárkány a vajúdó asszony elé állt, hogy amint megszül, elnyelje fiát.

Az fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel fogja kormányozni az összes nemzetet. De elragadták a fiát, és Isten trónjához vitték.

Az asszony pedig a pusztaságba menekült, ahol Istentől elkészített helye volt, hogy ott táplálják őt ezerkétszázhatvan napig.

Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele (latinul: Assumptio Beatae Mariae Virginis) a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, melyet augusztus 15-én tartanak; egyúttal Magyarország védőszentjének napja. Mária mennybevételének dogmája szerint Jézus anyja a földi létből testben és lélekben egyenesen a mennyei boldogságba jutott.

A Nagyboldogasszony elnevezés magyar sajátosság: Szűz Mária Boldogasszony elnevezéséből ered, Horpácsi Illés nyelvész szerint „Nagyboldogasszony ünnepének titkában teljesedett ki az Istenanya nagysága: az ég és föld mennybe fölvett királynője lett.”