A hét görög bölcs mondásai – Biasz

A hét görög bölcs mondásai – Biasz

A legtöbb ember semmit sem ér.
Nézz a tükörbe: ha szép vagy, szépet is kell tenned, ha csúnya vagy, a természet hibáját szép tetteiddel kell kijavítanod.
A munkához lassan fogj, de amibe belefogtál, annál tarts ki.
Kedélyed ne legyen se lágy, se szigorú.
Hallj meg mindent.
Csak kellő pillanatban beszélj.
Ha jót teszel, azt írd az istenek javára, ne a magadéra.

– Biasz (Hamvas Béla Anthologia humana, 45.)

Gnómái (bölcs mondásai) későbbi művekben maradtak fenn az utókor számára.
Egy anekdota szerint arra a kérdésre, hogy melyik a legártalmasabb élőlény, azt felelte: „a zsarnok és a hízelgő”. A legelhíresültebb mondását azonban Diogenész Laertiosz jegyezte fel: “A legtöbb (ember) gonosz.”

BiaszTeutamész fia Kr. e. 590 körül született a jón Prienében, és Kr. e. 530 körül halt meg. Az ókori görög filozófiai hagyományban számon tartott, úgynevezett hét bölcs egyike. Bírói tisztet viselt. Az ókori hagyomány szerint éles eszű, igazságos és békeszerető ember volt. Találkozott a lüd királyokkal, Alüattész-szel és Kroiszosz-szal.

hét bölcs az i. e. 76. században élt görög gondolkodók csoportja. Hírnevük okán mind több életbölcsességet tartalmazó levelet és mondást tulajdonítottak nekik, az ezeket egyesítő gyűjteményekből a Ióannész Sztobaiosz és Diogenész Laertiosz műveiben fennmaradó részletek a leginkább ismertek. Plutarkhosz a „Tón hepta szophón szümposzion” (A hét bölcs lakomája), valamint Ausonius „Ludus septem sapientum” (A hét bölcs vetélkedése) című művei a legendák irodalmi feldolgozásai.

A hét bölcs motívuma valószínűleg a sumer hagyományból ered, ahol az apkalluk tisztelete igen ősi múltra tekint vissza.

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) magyar író, filozófusesztéta és könyvtárosHamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

A hét görög bölcs mondásai – Thalész

A hét görög bölcs mondásai – Thalész

Tanúskodás – és íme, itt a baj.
Gondolj barátaidra, akár itt vannak, akár nincsenek.
Ne gyűjts gazdagságot jogtalanul.
Ne vonakodj szüleidnek kedvében járni.
Nehéz dolog az embernek önmagát megismerni.
A legkellemesebb az, ha az ember megkapja, amit kíván.
Az önuralom hiánya bajt hoz.
A műveletlenség teher.
Ne légy lusta, még akkor se, ha pénzed van.

– Thalész (Hamvas Béla Anthologia humana, 43.)

Milétoszi Thalész (Milétosz, Kr. e. 624 körül – Kr. e. 546 körül). A hét bölcs egyike, a matematika és filozófia atyja, a materialista milétoszi filozófiai iskola első képviselője, a legkorábbi görög természetfilozófus. Ő az első olyan görög matematikus, akinek neve fennmaradt.

hét bölcs az i. e. 76. században élt görög gondolkodók csoportja. Hírnevük okán mind több életbölcsességet tartalmazó levelet és mondást tulajdonítottak nekik, az ezeket egyesítő gyűjteményekből a Ióannész Sztobaiosz és Diogenész Laertiosz műveiben fennmaradó részletek a leginkább ismertek. Plutarkhosz a „Tón hepta szophón szümposzion” (A hét bölcs lakomája), valamint Ausonius „Ludus septem sapientum” (A hét bölcs vetélkedése) című művei a legendák irodalmi feldolgozásai.

A hét bölcs motívuma valószínűleg a sumer hagyományból ered, ahol az apkalluk tisztelete igen ősi múltra tekint vissza.

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) magyar író, filozófusesztéta és könyvtárosHamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

A hét görög bölcs mondásai – Szolón

A hét görög bölcs mondásai – Szolón

Ne végy részt törvénykezésben, mert a vádlott ellensége leszel.
Kerüld az örömöt, amelyből fájdalom születik.
Tisztességedet óvd jobban, mint esküdet.
Ne hazudj, hanem mondd az igazságot.
Ne legyen több jogod, mint a szüleidnek volt.
Barátaidat ne hódítsd meg gyorsan; azokat, akik már megvannak, ne utasítsd el gyorsan.
Ha megtanultál engedelmeskedni, megtanultál uralkodni.
Kerüld a rossz társaságot.
Ne mondj olyat, amit nem láttál.

– Szolón (Hamvas Béla Anthologia humana, 41.)

Szolón (ógörögül: Σόλων; Kr. e. 638 körül – Kr. e. 558 körül) ókori athéni politikus, hadvezér, költő, a hét görög bölcs egyike volt. Nevéhez fűződik a Kr. e. 594-ben bevezetett ún. szolóni alkotmány megalkotása, azaz a timokratikus államberendezkedés létrehozása. Szolón tevékenységét elsősorban a marxista történetírás hajlamos volt a demokrácia irányába tett fontos lépcsőként feltüntetni, azonban ez az elmélet hosszú idő óta túlhaladottá vált, a tények egyértelműen a politikus arisztokratikus preferenciáit bizonyítják.

hét bölcs az i. e. 76. században élt görög gondolkodók csoportja. Hírnevük okán mind több életbölcsességet tartalmazó levelet és mondást tulajdonítottak nekik, az ezeket egyesítő gyűjteményekből a Ióannész Sztobaiosz és Diogenész Laertiosz műveiben fennmaradó részletek a leginkább ismertek. Plutarkhosz a „Tón hepta szophón szümposzion” (A hét bölcs lakomája), valamint Ausonius „Ludus septem sapientum” (A hét bölcs vetélkedése) című művei a legendák irodalmi feldolgozásai.

A hét bölcs motívuma valószínűleg a sumer hagyományból ered, ahol az apkalluk tisztelete igen ősi múltra tekint vissza.

Hamvas Béla (Eperjes, 1897. március 23. – Budapest, 1968. november 7.) magyar író, filozófusesztéta és könyvtárosHamvas József evangélikus lelkész, tanár, író és hírlapszerkesztő fia.

bölcsesség.

Egyszer egy indiai hercegnő az édesapjától kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset.
Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyanbölcsességet, mely a szomorú napokban vigasztalja,a nehéz helyzetekben bátorítja, a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti.
A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt.
Egyetlen szót vésett bele: ELMÚLIK.

 

Reményik Sándor: Valaha voltam…

Reményik Sándor: Valaha voltam…

Valaha voltam riadó kiáltás.
Nem én szóltam, és nem én kiáltottam:
Az ember s a magyar
Jajgatott bennem és kiáltozott,
Rázta, mint Sámson, a templom-oszlopot,
A szelíd csillagokat riasztgatta:
Mit tündökölnek olyan bölcsen ott fenn,
Mikor mi itt lenn könny és vér vagyunk?!
Valaha voltam tragikus kiáltás.

S lettem síró, beteg légyzümmögés,
Vak vergődés egy őszi ablakon,
Élni nem tudás, halni nem merés,
Panasz, mit meg nem érthet senki sem,
Jajszó, mely teljesen testvértelen,
Kín, amely kicsinyes a csillagoknak,
És furcsa szánalommal mosolyognak
Rajta a küzdő, élő emberek.
Ki tragédiák harsonája voltam,
Lettem beteg őszi légyzümmögés.

Akarok lenni még egyszer kiáltás…
Ó, Doktorom, gyógyíts meg engemet, –
De ne gyógyíts meg engemet magamnak.
Mert annak jaj csak, ki magának él,
És annak jaj csak, ki magának szenved,
És annak jaj csak, ki meghal – magának.
Gyógyíts meg engem a beteg világnak.
Hadd éljek ismét testvér-közösségben,
Hadd legyek ismét ember és magyar.

Hadd jajduljak velük, ha jajgatok,
Értük rázzam a templom-oszlopot,
A csillagokat értük riasztgassam:
Mit tündökölnek olyan bölcsen ott fenn,
Mikor mi itt lenn könny és vér vagyunk?!
Beteg őszi légyzümmögés helyett
Legyek még egyszer riadó kiáltás…

(Nagyvárad, 1929. július 15.)

Reményik Sándor (Kolozsvár, 1890. augusztus 30. – Kolozsvár, 1941. október 24.) költő, a két világháború közötti erdélyi magyar líra kiemelkedő alakja. Az életében több neves díjjal és elismeréssel kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig viszonylag ismeretlen volt Magyarországon, mert őt és költészetét 1945 után – jórészt politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.

Tóth Árpád: Jól van ez így

Tóth Árpád: Jól van ez így
Hogy miért vagyok többször szomorú,
Mint víg, ó, kedves, kár úgy számbavenni,
Jól van ez így,
Lásd, kell szomorú embernek is lenni.
Kell lenni szívnek, amelyben kihajt
S dússá érik az élet szenvedése,
Vak, ferde mag,
Mely mégis, mégis, istenek vetése.
S lásd, van az úgy, hogy ez a bús vetés
Legsúlyosabb kalászát akkor kapja,
– Furcsa titok –
Ha jó időknek fénylőn süti napja.
Sokszor meg mintha mély, nyugodt öröm
Acélos fénye éppen őbelőle
Csillogna ki,
Ha ráhullt a könnyek meleg esője.
“Bánat” – mondod, – de bánat és derű
Között a határ olyan egyszerű-e?
Hátha a bú
Íze kapat a legbölcsebb derűre?
Hátha a végső Aratás után,
Mikor sarló alá hull lassu szára,
Belőle kél
Szent kenyér az istenek asztalára?
1923

91 éve ezen a napon halt meg Tóth Árpád magyar költő, műfordító. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Tóth Árpád (Arad, 1886. április 14. – Budapest, Várnegyed, 1928. november 7.) költő, műfordító.

ember. szerepek.

Sohase nyertem, de amit magam megküzdöttem, meg is tartottam.

Nem bántam meg semmit, igyekeztem szomorúságom fölött mindig egy darabka kék eget tartani.

Megmaradtam embernek, szigetnek, csodálkozónak, reménykedőnek, győzelemre törőnek, gondolkodónak.

Megmaradt szívem szeretete, gyűlöletem; és minden felett megmaradtam folyton-keresőnek, “terepfelverőnek”, lázadónak, életmentőnek, értelmezőnek, lassan bölcsülőnek, igazságkeresőnek, nevetőnek.

88 éve, ezen a napon született Latinovits Zoltán magyar színész, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész. A nemzet legnépszerűbb színészeinek egyike, sokan úgy is nevezik: „a Színészkirály”.

lelkiség.

Igazi filozófus lévén, Szókratész szentül meg volt győződve arról, hogy a bölcs ember ösztönszerűleg igénytelen életet él.
Ő maga még cipőt sem hordott; de ugyanakkor a piac szelleme sokszor rabul ejtette, és kiment, hogy az árukban gyönyörködjék.
Amikor egy barátja aziránt érdeklődött, hogy miért teszi ezt, Szókratész ezt válaszolta:
– Azért szeretek odamenni, mert ott fedezem fel, hogy annyi minden nélkül is tökéletesen boldog vagyok.
A lelkiség nem annak a tudása, hogy mit akarsz, hanem annak a megértése, hogy mire nincs szükséged.

Anthony de Mello (BombayIndia, 1931. szeptember 4. – New YorkAmerikai Egyesült Államok, 1987. június 2.) jezsuita szerzetes és pszichoterapeuta volt. Spiritualizmusról szóló könyveiről vált ismertté.

Szókratész (ógörögül: Σωκράτης), (Alópeké démoszókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy májusókori görög filozófus. Vele kezdődött a görög filozófia klasszikus korszaka, valamint őt tekintjük a nyugati filozófia és az autonóm filozófiai etika megalapítójának.

örvendeni a bölcsességen

Időnkint meg kell pihennünk önmagunktól, úgy, hogy távolról és föntről nézünk magunkra, művészi távlatból, nevetünk vagy sírunk magunkon: föl kell fedeznünk a hőst és éppígy a bolondot is, aki megismerő szenvedélyünkben bujkál, hébe-hóba örülnünk kell balgaságunknak, hogy tovább örvendezhessünk bölcsességünkön!

74 éve, ezen a napon született Friedrich Nietzsche német filozófus, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Friedrich Nietzsche (RöckenNémet Szövetség, 1844. október 15. – WeimarNémet Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus, (aforisztikus stílusban alkotó) költő, zeneszerző.

bölcs. tevékenység. tétlenség.

A bölcs felismeri a leghevesebb tevékenységben a legnagyobb tétlenséget (…), és a legnagyobb tétlenségben a leghevesebb tevékenységet.

83 éve, ezen a napon született Vekerdy Tamás magyar pszichológus.
E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig Őt!

Vekerdy Tamás (Budapest, 1935. szeptember 21. –) magyar pszichológus, író.

Kölcsey Ferenc : Vanitatum Vanitas

Kölcsey Ferenc : Vanitatum Vanitas

Itt az írás, forgassátok
Érett ésszel, józanon,
S benne feltalálhatjátok
Mit tanít bölcs Salamon:
Miképp széles e világon
Minden épűl hitványságon,
Nyár és harmat, tél és hó
Mind csak hiábavaló!

Földünk egy kis hangyafészek,
Egy perchozta tűnemény;
A villám és dörgő vészek
Csak méhdongás, s bolygó fény;
A történet röpülése
Csak egy sóhajtás lengése;
Pára minden pompa s ék:
Egy ezred egy buborék.

Sándor csillogó pályája,
Nyúlvadászat, őzfutás;
Etele dúló csordája
Patkánycsoport, foltdarázs;
Mátyás dicső csatázási,
Napoleon hódítási,
S waterlooi diadal:
Mind csak kakasviadal.

A virtus nagy tűneményi
Gőz, mit hagymáz lehele;
A kebel lángérzeményi
Vértolúl s kínjele;
A vég, melyet Sokrat ére,
Catonak kihulló vére,
S Zrínyi Miklós szent pora
Egy bohóság láncsora.

És ti bölcsek, mit hozátok
Ami volna szép s jeles?
Mámor bírta koponyátok,
Plato s Aristoteles.
Bölcselkedő oktalanság,
Rendbe fűzött tudatlanság,
Kártyavár s légállítvány
Mindenféle tudomány.

Demosthén dörgő nyelvével
Szitkozódó halkufár;
Xenofon mézbeszédével
Rokka közt mesére vár;
Pindár égi szárnyalása
Forró hideg dadogása;
S Phidias amit farag,
Berovátkolt kődarab.

Mi az élet tűzfolyása?
Hulló szikra melege.
A szenvedelmek zúgása?
Lepkeszárny fergetege.
Kezdet és vég egymást éri,
És az élet hű vezéri,
Hit s remény a szűk pályán,
Tarka párák s szivárvány.

Holdvilág csak boldogságunk;
Füst a balsors, mely elszáll;
Gyertyaláng egész világunk;
Egy fúvallat a halál.
Vársz hírt s halhatatlanságot?
Illat az, mely tölt virágot,
És a rózsát, ha elhúll,
Még egy perccel éli túl.

Hát ne gondolj e világgal,
Bölcs az, mindent ki megvet,
Sorssal, virtussal, nagysággal
Tudományt, hírt s életet.
Légy, mint szikla rendületlen,
Tompa, nyúgodt, érezetlen,
S kedv emel vagy bú temet,
Szépnek s rútnak húnyj szemet.

Mert mozogjon avagy álljon
E parányi föld veled,
Lengjen fényben, vagy homályon
Hold és nap fejünk felett,
Bárminő színben jelentse
Jöttét a vándor szerencse,
Sem nem rossz az, sem nem jó:
Mind csak hiábavaló!

1823. február-április

228 éve, ezen a napon született Kölcsey Ferenc magyar költő, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838. augusztus 23.) magyar költő, politikus és nyelvújító, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja.

lélek. hajós.

Aki jól él, az úgy tud bánni a lelkével, mint a jó hajós a vitorlájával: tudja, hogy milyen hullámok között és milyen szélirányba hajózik.
A gyenge és riadt lelkű ember fél a változástól. A bölcs megtalálja benne a nyugalmát.
És van ennek még egy nagy titka: a szíved, lelked közepe nem változik. A HAJÓS ugyanaz.
Bármit hoz a jövő, bármerre fúj a szél.

81 éve, ezen a napon született Müller Péter forgatókönyvíró előadó.

E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig.

Müller Péter (Budapest, 1936. december 1. –) József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó. A hazai populáris-ezoterikus irodalom egyik legismertebb alakja. Az írót, állítása szerint egy halálközeli élménye fordította a spirituális tanok felé.

Írói tevékenysége és a tanítás iránti vágya eredményeképpen elindította a Mesterkurzus elnevezésű előadás-sorozatot, amelyen az önmagát kereső embernek igyekszik segíteni a mindennapi életben az önmegvalósításban. Könyvei minden kétséget kizáróan az utóbbi évek legsikeresebb ezoterikus kötetei közé tartoznak, ezt jelzi a több százezer eladott példány. Spirituális célzatú művei mellett drámaíró tevékenysége is meghatározó. Bár igen termékeny író, azt vallja, hogy a gondolatok és az érzések átadásának leghitelesebb módja mégsem az írás, hanem a beszéd.

bölcsesség. erő.

Ne félj! Hol bölcsesség s erő együtt van, ott semmi sem reménytelen nehéz!

343 éve ezen a napon halt meg John Milton, angol költő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

John Milton (London, 1608. december 9. – Chalfont, 1674. november 8.) angol költő, politikus, a barokk irodalom egyik legnagyobb alakja. Legismertebb műve az Elveszett Paradicsom című eposz (Paradise lost, 1667). Erőteljes, szónoki prózája és költészetének választékossága hatalmas hatást gyakorolt a 1819. század irodalmára. Költeményei mellett Milton több röpiratot publikált az emberi jogok és a szabad vallásgyakorlás védelmében, és Oliver Cromwell titkáraként aktív részt vállalt az angol polgári forradalomban.

behódolni.

Giovanni Battista Langetti – Diogenes

Diogenészt, a Nagy Sándor korában élt bölcs filozófust egy nap meglátta egy udvari ember, ahogy az út szélén egy kis tálkából zab kását evett.

Megállt mellette:

– Tudod,Diogenész,ha megtanulnál behódolni a királynak,mint mi, soha többet nem kellene zabkásán élned.

Diogenész fel sem nézett, csak evett tovább:

– Ti pedig, ha megtanulnátok zabkásán élni, mint én, soha többé nem kellene a királynak hódolnotok.

Szinopéi Diogenész, gyakorta csak Diogenész (Szinópé, i. e. 412 vagy i. e. 404 – Korinthosz, i. e. 323) görög filozófus. Platón „őrjöngő Szókratésznak” nevezte.

bölcs. oktalan.

Szentlecke Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből, 1Kor 3,16-23
Minden a tiétek, ti Krisztusé vagytok, Krisztus pedig az Istené.

Testvéreim!
Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és Isten Lelke lakik bennetek? És aki Isten templomát lerontja, azt Isten elpusztítja. Isten temploma ugyanis szent, és ti vagytok az!

Senki ne ámítsa önmagát! Aki közületek bölcsnek tartja magát ezen a világon, váljék oktalanná, hogy csakugyan bölcs lehessen.

E világ bölcsessége ugyanis oktalanság Isten előtt. Hiszen írva van: „Saját ravaszságukkal fogja meg a bölcseket”, továbbá:

Tárva az Úr előtt az ember gondolata, csupa hiúság annak foglalata.
Senki se kérkedjék tehát emberekkel!

Hisz minden a tiétek: Pál, Apolló, Péter, a világ, az élet, a halál, a jelenvalók, az eljövendők: Minden a tiétek; ti Krisztusé vagytok, Krisztus pedig az Istené.

Ez az Isten igéje.

Pál apostol (Szent Pál, a tizenharmadik apostol) a korai kereszténység jelentős alakja, nagy szerepet játszott a kereszténység elterjesztésében az európai kontinensen. Az Újszövetségben 14 könyv (levél) köthető a nevéhez, bár a Zsidókhoz írt levél szerzősége vitatott. Életével kapcsolatosan a legjelentősebb forrás a Biblia, ezen belül az Apostolok cselekedetei és Pál levelei.

Pál első levele a korinthosziakhoz a Biblia újszövetségi iratainak részét képező levél.

A levél feltehetőleg Kr. u. 51-52. körül keletkezett görög nyelvű ókeresztény irat, az újszövetségi kánonban az apostoli levelek egyike.