Babits Mihály: Áldás a magyarra

Babits Mihály: Áldás a magyarra

Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik.
A haza, a haza egyenlő volt mindig
ezer év óta már, és mindig az marad,
mert nem darabokból összetákolt darab:
egytest a mi hazánk, eleven valami!
Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani.
Máskor is hevert már elkötött tagokkal.
Zsibbadtan alélt a balga erőszakkal.
De mihelyt fölengedt fojtó köteléke,
futni kezdett a vér elapadt erébe.
Visszakapta ami soha el nem veszett.
Nagyobb nem lett avval. Csak egészségesebb.

Lám, igaz jószágunk visszatér kezünkre,
bár a világ minden fegyvere őrizze.
Mert erős a fegyver és nagy hatalmasság,
de leghatalmasabb mégis az igazság.
Útja, mint a Dunánk és csillagok útja:
nincs ember, aki azt torlaszolni tudja.

Él a nagy Isten és semmise megy kárba.
Magyarok se lettünk pusztulni hiába,
hanem példát adni valamennyi népnek,
mily görbék s biztosak pályái az égnek.
Ebből tudhatod már, mi a magyar dolga,
hogy az erős előtt meg ne hunyászkodna.

Erős igazsággal az erőszak ellen:
így élj, s nem kell félned, veled már az Isten.
Kelnek a zsarnokok, tűnnek a zsarnokok.
Te maradsz, te várhatsz, nagy a te zálogod.
Zsibbad a szabadság, de titkon bizsereg,
és jön az igazság, közelebb, közelebb…

A trianoni békediktátum (vagy békeszerződés pontatlanul, mivel a magyar delegációt csak a békeokmányok aláírására hívták meg) az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a Saint Germain-i békeszerződés is rendelkezik.)

161. Cikk. A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.
– Trianoni békediktátum

nemzeti összetartozás napja – a 2010. évi XLV. törvénybe foglalt hivatalos nevén: Nemzeti Összetartozás Napja – az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés. Az erről szóló Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezte. Az indítványt támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbikfrakciója, míg az MSZP ellene foglalt állást arra hivatkozva, hogy a javaslat „rontja Magyarország jó szomszédi kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit”. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.

Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

Sólyom László köztársasági elnök 2010. június 3-án aláírta a törvényt, és az napra a 90. évfordulón, 2010. június 4-én hatályba is lépett.

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 4.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

kedvesség. jóság. bátorság.

Az élet tele van üres fecsegéssel és szappanbuborékokkal, amelyek szétpukkannak.

Két dolog azonban biztosan szikla lehet: a kedvesség és a jóság, amit mások iránt tanúsítunk a bajban, és a bátorság, amellyel a saját gondjainkat kezeljük.

22 éve, ezen a halt meg Diana walesi hercegné. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében Őt!

Diána walesi hercegné (született Diana Frances Spencer; 1961. július 1. – 1997. augusztus 31.), Károly walesi herceg, brit trónörökös első felesége. Két fiuk, Vilmos és Henrik herceg apjuk után a második, illetve hatodik helyet foglalják el az Egyesült Királyság (és 15 további, úgynevezett nemzetközösségi királyság) trónöröklési rendjében.

nehéz-könnyű

Akkor hát mit válasszunk? A nehezet vagy a könnyűt?
Ezt a kérdést tette föl magának Parmenidész Krisztus előtt a hatodik században.
Úgy látta, hogy az egész világ ellentétpárokra van felosztva: fény-sötétség, finomság-durvaság, meleg-hideg, lét-nemlét.
Az ellentétpár egyik pólusát pozitívnak tartotta (fény, meleg, finomság, lét), a másikat negatívnak.
Az efféle negatív és pozitív pólusra való felosztást gyerekjátéknak vélhetnénk.
Egyetlen eset kivételével: melyik a pozitív, a nehéz vagy a könnyű? (…)
Csak egy dolog biztos: a nehéz-könnyű ellentét a legtitokzatosabb és legsokértelműbb az összes ellentét közül.

Milan Kundera ma 90 éves, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Milan Kundera (Brno, Csehszlovákia, 1929. április 1. –) 1993-tól már csak francia nyelven publikáló cseh regényíró, drámaíró, költő, esszéista.

Az eleai Parmenidész (Παρμενίδης, Elea, kb. i. e. 540 vagy 515–510, – i. e. 460 vagy 435–430 körül), Pürész fia, a dél-itáliai Eleavárosában (ma: Castellamaro della Brucca) született filozófus és politikus, az eleai filozófiai iskola alapítója. Hexameterben írott művén jól látható Xenophanész hatása, Diogenész Laertiosz szerint azonban a legfontosabb hatást egy egyébként ismeretlen Ameiniasz nevű püthagoreus barátja tette rá (Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és mondásai, IX. 21); Sztrabón is pitagoreusnak nevezi (Geographika 6,252).

utolsó szó.

Biztos vagyok benne, hogy a könyvé lesz az utolsó szó.

89 éve, ezen a napon született Günter Grass német író, költő, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Günter Grass (Danzig, 1927. október 16. – Lübeck, 2015. április 13.német íróköltő – a kortárs irodalom egyik legkiemelkedőbb német nyelvű szerzője –, szobrászfestő és grafikus. Művészi pályafutását szobrászként és grafikusként kezdte. Képzőművészeti tevékenységével párhuzamosan kezdett írással is foglalkozni. Szülővárosa, fiatal kori élményei, a második világháborúeseményei mély nyomokat hagytak benne; visszaemlékezései számos regényének alapjául szolgálnak.

Fodor Ákos: Monológ

Fodor Ákos: Monológ

Mondj kevesebbet, mint amennyit érzel.
A biztosnál is mondj kevesebbet – még, ha
kopárrá lesz is a látszat így;
hogy a keserű csalódásban oly gazdag világ
édes-csalódás-állománya (olykor és esetleg)
gyarapodhassék.
Ezt csakis a Kevesebb által érheted el.
Sokból túl sok van. Az embléma
rég eltakarja a tárgyat, az ár az árút,
a nyelv a beszédet.

És talán

örökre fogadd meg, hogy Valamirevaló Ügyben
sosem ejtesz ki a szádon afféle
hazárd, veszélyes, viszolyogtató szavakat, mint
“örökké”, mint “soha”.

Fodor Ákos (Budapest, 1945. május 17. – Budapest, 2015. február 21.) magyar költő és műfordító, a magyar haiku mestere.

Isten.

A sorsunk rettegés, minden nézet szerint,
s olyan, mit biztosan hihetnénk, semmi sincs,
És a természetet kár is kérdezni, néma:
Isten kell, hogy legyen, ki szól is hozzánk néha.

240 éve ezen a halt meg Voltaire, francia író, költő, filozófus. E bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Voltaire [vɔlˈtɛːʀ] eredeti nevén François-Marie Arouet [fʀɑ̃ˈswa maˈʀi aˈʀwɛ] (Párizs, 1694. november 21. – Párizs,1778. május 30.) francia felvilágosodás kori író, költő és filozófus volt.

biztos. bátor.

Senki nem lehet biztos magában. Mindenkinek meg kell küzdenie a saját ördögével.

És szerencsés ember, akiben van bátorság ehhez a küzdelemhez.

98 éve, ezen a napon született Isaac Asimov orosz származású amerikai író, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Isaac Asimov [ˈaɪzək ˈæzɪˌmɔf] (született Iszaak Judovics Ozimov, oroszul Исаак Юдович ОзимовPetrovicsi, 1920. január 2. – New York, 1992. április 6.) orosz származású amerikai író és biokémikus.

szint.

Egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk egy bizonyos szint alá.

Esterházy Péter (Budapest, 1950. április 14. – Budapest, 2016. július 14.) Kossuth-díjas magyar író, publicista, a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) alapító tagja.

győzelem. önmagunk felett.

Aki önmagát legyőzte, azt nem lehet legyőzni!

Az verhetetlen. Erős. És derűs.

A gyűlölettől, a rosszindulattól, az aljasságtól, az igaztalan bírálattól egyvalaki védhet meg: önmagad.

Ha erős vagy, nem hat rád. Lepereg rólad. Nemigen érint.

Aki lélekben gazdag, nem koldul se jó szót, se szeretetet. Inkább ad.

Ha gyenge vagy, nem érted, mit mondok.

De ha csak egyetlen percig is átérzed az Erődet – tudod, hogy igazam van!

Ha erős vagy, bármilyen helyzetbe kerülsz, nem dőlsz el, mert megkapaszkodhatsz. Kibe?

Önmagadba. Ez nem önzés.

Ez a jó táncos biztonsága, akivel azért szeretnek táncolni, mert saját tengelye és biztos egyensúlya van.

Müller Péter (Budapest, 1936. december 1. –) József Attila-díjas író, dramaturg, forgatókönyvíró, előadó. A hazai populáris-ezoterikus irodalom egyik legismertebb alakja. Az írót, állítása szerint egy halálközeli élménye fordította a spirituális tanok felé.

Írói tevékenysége és a tanítás iránti vágya eredményeképpen elindította a Mesterkurzus elnevezésű előadás-sorozatot, amelyen az önmagát kereső embernek igyekszik segíteni a mindennapi életben az önmegvalósításban. Könyvei minden kétséget kizáróan az utóbbi évek legsikeresebb ezoterikus kötetei közé tartoznak, ezt jelzi a több százezer eladott példány. Spirituális célzatú művei mellett drámaíró tevékenysége is meghatározó. Bár igen termékeny író, azt vallja, hogy a gondolatok és az érzések átadásának leghitelesebb módja mégsem az írás, hanem a beszéd.

senki. mindenki.

Ülök és sírok a parkban egy padon…
Sajnálkozva odalép hozzám egy kisfiú és megkérdezi :
– Miért sírsz?
– Mert azt hiszem senkinek sem kellek kicsim – mondom neki.
Erre a homlokát ráncolva elmegye… majd kicsit később újra visszajön hozzám:
– És mondd, biztos, hogy mindenkitől megkérdezted?

Radnóti Miklós : Tétova óda

Radnóti Miklós

Radnóti Miklós : Tétova óda

Mióta készülök, hogy elmondjam neked
szerelmem rejtett csillagrendszerét;
egy képben csak talán, s csupán a lényeget.
De nyüzsgő s áradó vagy bennem, mint a lét,
és néha meg olyan, oly biztos és örök,
mint kőben a megkövesült csigaház.
A holdtól cirmos éj mozdul fejem fölött
s zizzenve röppenő kis álmokat vadász.
S még mindig nem tudom elmondani neked,
mit is jelent az nékem, hogyha dolgozom,
óvó tekinteted érzem kezem felett.
Hasonlat mit sem ér. Felötlik s eldobom.
És holnap az egészet újra kezdem,
mert annyit érek én, amennyit ér a szó
versemben s mert ez addig izgat engem,
míg csont marad belőlem s néhány hajcsomó.
Fáradt vagy s én is érzem, hosszú volt a nap, –
mit mondjak még? a tárgyak összenéznek
s téged dicsérnek, zeng egy fél cukordarab
az asztalon és csöppje hull a méznek
s mint színarany golyó ragyog a teritőn,
s magától csendül egy üres vizespohár.
Boldog, mert véled él. S talán lesz még időm,
hogy elmondjam milyen, mikor jöttödre vár.
Az álom hullongó sötétje meg-megérint,
elszáll, majd visszatér a homlokodra,
álmos szemed búcsúzva még felémint,
hajad kibomlik, szétterül lobogva,
s elalszol. Pillád hosszú árnya lebben.
Kezed párnámra hull, elalvó nyírfaág,
de benned alszom én is, nem vagyok más világ.
S idáig hallom én, hogy változik a sok
rejtelmes, vékony, bölcs vonal
hűs tenyeredben.

70 éve ezen a napon halt meg Radnóti Miklós, magyar költő. E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Radnóti Miklós (Eredeti neve: Glatter Miklós, névváltozatai: Radnói, Radnóczi, Radnóti) (Budapest, Lipótváros [ma Újlipótváros], 1909. május 5.Abda, 1944. november 9.) magyar költő, okleveles középiskolai tanár, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése

győzelem

„Ha elhiszed, hogy legyőztek – legyőztek.
Ha elhiszed, hogy nem mered – nem mered.
Ha győzni akarsz, de azt hiszed, nem győzhetsz,
Csaknem biztos, hogy nem te leszel a győztes.
(…)
Az élet csatáit nem mindig
Az erősebb, gyorsabb nyeri,
És előbb-utóbb az győz,
Aki, hogy győzhet, elhiszi.”

Feltűnően keveset tudunk Walter D. Wintle-ről kivéve, hogy ő egy költő, aki a 19. század végén és a 20. század elején élt . Nem tudunk részleteket az életétéről és az is lehet, hogy egy írói álnév.
A legismertebb az írása a “Gondolkodás” című vers, amit még “Az ember, aki azt hiszi, hogy képes” néven is emlegetnek.

próba

Dale Carnegie

„Tegyen próbát! Az egész élet erről szól. Általában az jut legtovább, aki kész tenni és kockára tenni. A “biztos dolgok” hajója soha nem távolodik el a parttól.”

Dale Breckenridge Carnegie (1883, november 24 – 1955, november 1)