Fabiny Tamás: A szeretet himnuszának mai tolmácsolása

A szeretet ünnepére hangolódva:
Fabiny Tamás: A szeretet himnuszának mai tolmácsolása

Ha olyan kiváló szónok vagyok is, mint Kossuth Lajos, vagy Martin Luther Kinggel együtt hirdetem, hogy „van egy álmom”, de szeretet nincs bennem, olyanná lettem, mint egy leomlott templomtorony megrepedt harangja.

Ha futurológusként, a jövő mérnökeként vagy csalhatatlan közvélemény- kutatóként előre látom is a jövőt, szeretet pedig nincs bennem, olyan vagyok, mint egy összelapított üres kólásdoboz, amelyet unottan rúgnak tovább a kamaszok.

Ha akkora hitem van is, mint Assisi Ferencnek, Luther Mártonnak és egy dunántúli parasztasszonynak együttvéve, de szeretet nincsen bennem, olyanná lettem, mint a szél által cibált ördögszekér.

Ha önfeláldozóan támogatok is alapítványokat vagy tizedet adok minden jövedelmemből, szeretet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint aki követ ad kenyér helyett és skorpiót hal helyett.

Ha két végén égetem is a gyertyát, hajnaltól késő estig robotolok, éveken át nem megyek szabadságra, ám szeretet nincs bennem, olyan lennék, mint egy üresbelű hagyma.

Ha naponta végigjárom a damaszkuszi utat, rongyosra olvasom bibliámat és halálomra is bizakodó hittel tekintek, úrvacsorával vagy a betegek szentségével megerősítve készülök elmenni, de szeretet nincs bennem, semmi hasznom abból.

A szeretet jelentéktelen, mint amikor valaki szamárháton vonul be a városba.
A szeretet nevetség tárgya, mint amikor valakinek kezébe nádszálat, fejére töviskoszorút adnak.
A szeretet balek, mint amikor valaki kínzóiért imádkozik.
A szeretet esendő, mint amikor valaki azt mondja: „szomjúhozom”.
A szeretet meglepő, mint amikor valaki szelíden megszólít egy gyászoló asszonyt a hajnali kertben.
A szeretet játékos, mint amikor valaki tanítványai előtt megy Galileába.
A szeretet nem fúj egy követ a bennfentesekkel, nem kacsint össze a hatalommal, nem bizonygatja önmaga fontosságát, nem örül pártok és politikusok acsarkodásának, de együtt örül az asszonnyal, aki megtalálja elgurult drachmáját.

Nem örül az ügyeskedéssel szerzett vagyonnak, de együtt örül a mező liliomaival és az ég madaraival.
Nem örül a doppinggal elért világcsúcsnak, de együtt örül a fogyatékos kisfiúval, aki szája szélén csorgó nyállal, nagy erőfeszítésekkel társának tudja dobni a labdát.
A szeretet soha el nem múlik. Nem veszti el szavatosságát, nem évül el, nem kerül ad acta, nem lesz unalmas, mint a tegnapi újság.

Legyenek bár istentiszteletek, véget fognak érni. Legyenek bár egyházak, meg fognak szűnni. Legyen bár ökumenikus mozgalom, el fog töröltetni.
Még nem találtuk meg a rák és az AIDS gyógyszerét, nem értjük távoli földrészek lakóinak nyelvét, nem fogjuk fel más civilizációk felénk sugárzott jeleit.
Ám egykor majd egyetlen asztalt ülünk körül mindnyájan, és ő lesz majd minden mindenekben.
Mert a szeretet nélküli kötelességtudat: kedvetlen.

A szeretet nélküli felelősség: figyelmetlen.
A szeretet nélküli igazság: kemény.
A szeretet nélküli okosság: gőgös.
A szeretet nélküli barátságosság: hűvös.
A szeretet nélküli rend: kicsinyes.
A szeretet nélküli hatalom: kíméletlen.
A szeretet nélküli birtoklás: fösvény.
A szeretet nélküli adakozás: képmutató.
A szeretet nélküli vallásosság: bigott.
A szeretet nélküli hit: vakbuzgó.
A szeretet nélküli remény: fanatikus.
A szeretet nélküli élet: értelmetlen.
Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három. Ezek közül pedig legnagyobb: Jézus.

Dr. Fabiny Tamás (Budapest, 1959. február 5. –) evangélikus lelkész, teológus, püspök.

 

Ady Endre: Békesség ünnepén

karacsony2

Gerard van Honthorst A Pásztorok imádása

Ady Endre: Békesség ünnepén

Békesség most tinéktek, emberek.
Övendezzél, derék világ,
Hangozzatok, jámbor legendák,
Zsolozsmák, bibliák, imák.
Kicsi gyertyák, lobogjatok föl,
Bóduljunk tömjénnek szagán!…
Szép dolog ez!… Így kell csinálni
Minden karácsony-éjszakán…
Hejh, szép az istenes legenda,
A csillag, a jászol, az élet,
Ki lehetne még vele húzni
Talán még néhány ezer évet…
Békesség hát néktek, emberek,
Örvendezzék a vak, a béna:
A jászol benne van a legendában
S a jászolban benne a széna…
Különben is az élet csupa vígság,
Útvesztőkből csillag vezet ki,
A pásztorok és bölcs királyok
Szinte futnak – egymást szeretni
S a betlehemi félhivatalosban
Miként egykor meg vala írva:
Mindenkit jászolánál várja
Az arany, a tömjén, a mirrha…
Örvendezzél, derék világ,
Harsogjatok, jó, égi villik,
Örvendezzél, derék világ,
Te meg vagy váltva tudniillik.
Lobogj, kis gyertya! Meg nem árthat
Ennyi kis fény tán a világnak.
Odakint szörnyű nagy a kétség,
Odakint szörnyű a sötétség.
Odakint szörnyű vaksötétben
Sirály sikoltoz, vércse vijjog,
Bagoly huhog, kóbor eb szűköl…
Odakint valami nagy titkot
Rejteget a sötét világ,
Jó lesz mormolni szaporábban
A szent zsolozsmát, bibliát.
A föld könnyektől terhesült meg
S a terhesült föld ing, remeg,
A vajudó kínnak gyümölcse
Nem lehet más, csak szörnyeteg…
Ami sóhaj, nyögés, kín, szenny volt
És rettentett a földgolyón,
Vad orkánban kitörni készül,
Világot törve, rombolón,
Évezredes tragédiának
Bosszuló vége fenyeget,
Vad-éhesen, vad harcra készen
Állnak iszonyú seregek…
A Messiást nem várják immár,
Nem kell többé a Messiás,
Hazug a megváltás meséje,
Szentségtelen a szentirás,
Hazug minden, amit az ember
Évezredekkel istenné tett,
Csak egy igazság – közös jussú
S egyenlő végű – ez az: élet…
Ám ne nézz ki az éjszakába,
Örvendezzél, derék világ,
Hangozzatok, jámbor legendák,
Zsolozsmák, bibliák, imák,
Ne halljátok a föld-dübörgést,
Menjen tovább a szürke élet,
Közelg a földi végitélet…
Addig lobogj csak, kicsi gyertya,
Harsogjatok csak, égi villik,
Örvendezzél, derék világ,
Te meg vagy váltva tudniillik.

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros,1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja.

szabadító

Jeremiás próféta

Bibliai Olvasmány Jeremiás próféta könyvéből, Jer 31,7-9

Isten visszavezeti népét a fogságból; gondja van a nyomorultakra is.

Ezt mondja az Úr:
“Kitörő örömmel örüljetek Jákobon,
örvendjetek annak, aki első a nemzetek között.
Dicsőítsétek, hirdessétek és mondjátok:
»Az Úr megszabadította népét, Izrael maradékát.«
Íme, visszahozom őket észak földjéről,
és összegyűjtöm őket a föld határairól.
Mindnyájukat összegyűjtöm: a vakokat és a sántákat is,
a várandósokat és a szülő anyákat is.
Nagy sereg lesz, amely ide visszatér.
Könnyek között jönnek,
fohászkodás közt vezetem őket vissza.
Forrásvizekhez vezérlem őket,
sima ösvényeken, nehogy elessenek.

Mert atyjává lettem Izraelnek,
és Efraim az én elsőszülött fiam.”

Ez az Isten igéje.

Jeremiás (nevének (יִרְמְיָהוּ Yirməyāhū) jelentése “Jah(weh) felmagasztal/felemel”) Izrael egyik legnagyobb prófétája. A Kr. e. 7.-6. sz. fordulóján élt. Karl Jaspers szerint egyike volt az ún. tengelykor (i.e. 800-200) meghatározó gondolkodóinak.

bölcsesség lelke.

illusztráció.

Bibliai Olvasmány a Bölcsesség könyvéből, Bölcs 7,7-11

Az örök Bölcsességhez képest a gazdagság semmiség.

Könyörögtem, és megkaptam az okosságot; esdekeltem, és leszállt rám a bölcsesség lelke.

Többre becsültem a jogarnál és a trónnál, és hozzá mérten semminek tartottam a gazdagságot.

A fölbecsülhetetlen drágakövet sem állítottam vele egy sorba, mert mellette minden arany csak egy marék homok, és vele összemérve az ezüst csak sárnak számít.

Jobban szerettem az egészségnél és a szépségnél, és birtoklását a világosságnál is többre tartottam; mert a fény, amely belőle árad, nem alszik ki soha.

De a bölcsességgel együtt a többi javak is mind hozzám jöttek, és mérhetetlen gazdagságot kaptam tőle.

Ez az Isten igéje.

A Bölcsesség könyve, a Biblia görög kézirataiban „Salamon bölcsességei” a deuterokanonikus könyvek egyike.

kegyelem. szolgálat. féltékeny.

Rembrandt:, Mózes és a kőtáblára írt Tízparancsolat

Olvasmány Mózes negyedik könyvéből, Szám 11,25-29

Józsue féltékenykedik azokra, akik rendkívüli úton kapták meg Isten kegyelmét.

De Mózes szerint inkább annak kell örülni, ha minél többen szolgálják Istent.

Mózes az Úr parancsára kiválasztott hetven férfit, hogy a nép kormányzásában segítségére legyenek.

Az Úr pedig alászállt a felhőben, szólt Mózeshez, elvett a rajta levő lélekből és a hetven vénnek adta. Mihelyt alászállt rájuk a lélek, prófétai elragadtatásba estek.

Ez azonban nem ismétlődött meg. Két ember viszont a táborban maradt; az egyiket Eldadnak, a másikat Medadnak hívták.

Rájuk is alászállt a lélek; ők is a vének közé tartoztak, de nem mentek oda a sátorhoz. Ők a táborban estek elragadtatásba.

Ekkor az egyik szolga elfutott és jelentést tett Mózesnek e szavakkal: “Eldad és Medad prófétai elragadtatásba estek a táborban.”

Akkor Józsue, Nun fia, aki kora ifjúságától kezdve Mózes szolgálatában állt, megszólalt, s ezt mondta: “Uram, Mózes, tiltsd meg nekik!”

Mózes így válaszolt: “Miért féltékenykedsz miattam?

Bárcsak az egész népet prófétává tenné az Úr, és kiárasztaná rájuk lelkét!”

Ez az Isten igéje.

Mózes negyedik könyve az Ószövetség egy protokanonikus könyve, a protestáns kánonban, a katolikusok Számok könyvének (Numeri), míg a zsidó kánonban Benidbar, a „pusztában” a neve, a könyv kezdőszaváról nevezték el.

Mózes (héberül משה, lat. Moyses) bibliai próféta, egyben a zsidóság, a kereszténység, az iszlám és több kisebb vallás nagy prófétája. A hagyomány szerint az Ószövetség első öt könyvének szerzője. Létezésének és a Biblia szerint hozzá kötődő eseményeknek a történelmi alapja vitatott. Mózes második könyvében, az Exodusban leírtak szerint a zsidók akkoriban rabszolgaságban éltek Egyiptomban, és a fáraó megparancsolta a zsidók fiúgyermekeinek megölését, melyet Mózes anyja úgy került el, hogy újszülött fiát egy kosárban a Nílus vizére tette. A gyermeket a fáraó leánya találta meg és nevelte fel, felnővén pedig kivezette a zsidókat Egyiptomból az ígéret földjére. A motívum Sarrukín akkád király születési legendájának parafrázisa. A történelmi korszak és a fáraó neve nem azonosítható teljes bizonyossággal, a legelterjedtebb vélekedés szerint II. Ramszesz vagy Merenptah uralkodása alatti események ihlették a bibliai történetet.

Isten orvosolja az emberi nyomorúságot.

Évközi 23. vasárnap. Megnyílnak majd a süketek fülei, és ujjong a néma nyelve

Bibliai olvasmány Izajás próféta könyvéből, Iz 35,4-7a

A messiási országban ; Isten orvosolja az emberi nyomorúságot.

Mondjátok a csüggedt szívűeknek:
,,Bátorság? Ne féljetek! Íme, eljön Istenetek, eljön, hogy bosszút álljon és megfizessen.
Maga Isten jön el, hogy szabadulást hozzon nektek.”

Akkor megnyílik a vakok szeme, és a süketek füle hallani fog.
Ugrándozik majd a sánta, mint a szarvas, és a némák nyelve örvendezve ujjong.
Mert vizek fakadnak a pusztában, és folyóvizek a sivatagban.
A száraz vidék tóvá változik, a szomjas föld vizek forrásává.

Ez az Isten igéje. Áldunk Téged Krisztus.

Forrás : boldogozseb.hu .

Ézsaiás vagy Isaiás vagy Izajás vagy Jesajá(héber יְשַׁעְיָהוּ sztenderd: Yəšaʿyáhu, tiberiasi Yəšaʿăyāhû; görög: Ἠσαΐας, Észaiasz ; arab اشعیاء, Asíja) az i. e. 8. században élt judeai próféta, a bibliai Ézsaiás könyve fő alakja, akit hagyományosan a könyv szerzőjének gondolnak.

esznek is. marad is.

Bibliai olvasmány a Királyok könyvéből, 2Kir 4,42-44

Majd odajött egy ember Baálsálisából, és zsengéből való kenyereket hozott az Isten emberének: húsz árpakenyeret s friss gabonát a tarisznyájában.

Erre ő azt mondta: ,,Add oda a népnek, hadd egyen.’’

A szolgája erre azt felelte: ,,Mi ez ahhoz, hogy száz ember elé adjam?’’

Ám ő ismét azt mondta: ,,Add csak oda a népnek, hadd egyen, ezt üzeni ugyanis az Úr: ,,Esznek is, marad is.’’

Odatette tehát eléjük, s ettek, s maradt is, az Úr szava szerint.

Ez az Isten igéje.

A királyok első és második könyve protokanonikus történeti könyv az Ószövetségből. Melachim, azaz “Királyok””-nak nevezi a héber kánon.