Aranyosi Ervin : Éld a napot

Aranyosi Ervin : Éld a napot

Minden egyes kornak van valami bája,
– és az embernek is számtalan hibája, –
ám ha minden korod tiszta szívvel éled,
minden pillanatban újabb vágyad éled.

Mire nem volt időd, azt most váltsd valóra!
Mától érted ketyeg, múlik minden óra.
Vedd a szépet észre, mi mellett elmentél,
lassíts, – éld a napot – végre szabad lettél!

Kicsit lassúbb lettél? Fájhat egy-két szerved?
A betegség jelzés, könnyebb elviselned,
ha megérted azt, mit lelked üzen véle:
– csökken a fájdalom, legyen bármiféle!

Életedben biztos, sok volt, aki bántott.
Bántásért a lelked, vajon megbocsájtott?
Elengedted-e már a haragos múltat?
Jó diákhoz méltón, leckéd megtanultad?

S volt-e olyan ember, akit te bántottál?
Önmagadnak ezért meg is bocsátottál?
Patyolat tiszta már lelkiismereted?
Ha ez így van, tested nem is lehet beteg.

Ha van egy kis időd, szíved nyisd meg bátran,
szereteted szórd szét, szerte a határban,
szíved tiszta fénye, szálljon fűre, fára,
napfényre mosolygó, gyenge kis virágra.

Vizek csobogása vidámítsa lelked,
szeretet szikrája gyúljon lángra benned!
Szájad szélén mindig lágy mosoly ragyogjon,
szépségből a lelked, soha ki ne fogyjon!

És az emberekkel légy megértő, kérlek!
Mindegyik másképpen keresi a szépet.
Az sem tehet róla, aki még nem érti,
hogy a gondolata, a másikat sérti.

Mindig azt keresik, ami jónak látszik,
ám az élet néha “délibábot” játszik.
Engedd el, mi bántott, csituljon a lelked,
a nyugalom leljen otthonára benned!

Élvezd ki a világ millió csodáját,
és ne keresd többé a mások hibáját.
Legyél újra tiszta, könnyű lelkű gyermek,
akit az emberek, s angyalok szeretnek!

Versei : versek.aranyosiervin.com.

Aranyosi Ervin (1958. október 4. – ) életviselési tanácsadó, költő.

Túrmezei Erzsébet: Eljön

Túrmezei Erzsébet: Eljön

Ádvent. Szelídzengésû üzenet.
Eljön! Eljön!
Beteg, a gyógyulásod,rab, a szabadulásod,halott, az életed.
Szomorú, most jön az öröm!Erõtlen, most jön az erõ!
Éjbe\’ járó, hajnalra váró,fölkel a fény neked.
Zendül az ég,zendül a föld,Isten izent:
Eljön! Eljön!Ádvent! Ádvent!Ádvent.
Dörög rendíthetetlen,kemény királyi üzenetben.
Eljön. Eljön.
Ha elkerülöd a mosolyban,
elédkerül mint könny, sikoltás.
Ha a bölcsõben meg nem látod,
utadat állja mint koporsó.
Eljön az Elsõ és Utolsó.
Ha mint templom szelíd harangja,
nem találhat szíven a hangja,
ágyúk ádáz tüzében hallod
ítélni rajtad majd e hangot.
És rombadõlhet minden oltár,
elnémulhat zsolozsma, zsoltár,
házad küszöbén fog megállani…
A munkazajban, léha dalban,
vagy az éj titkos csendjében fogod
közelgõ lépteit meghallani.
Eljön, eljön! Ki nem kerülheted.
Ha kikerülöd mint kegyelmet,
úgy kell bevárnod mint ítéletet.
Hallod? Hallod?
Mozdul az ég, mozdul a föld,
Isten izent:
Eljön. Eljön.
Ádvent. Ádvent.Túrmezei Erzsébet (1912. február 14.,  Tamásiban- 2000. május) evangélikus költőnő, fordító, diakonissa. Szülei hetedik gyermekeként született, már 6 évesen írt verseket. A gimnáziumot Sopronban, egyetemi tanulmányait Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte, ahol magyar–német szakos tanári diplomát szerzett.

Diakonissza: szolgálatot ellátó nő, proetstáns egyházakban lelki gondozást, illetve szociális, nevelői munkát, elsősorban betegápolást hivatásszerűen elvégző és erre fogadalmat tett, rendszerint társaival együtt közösségben élő nő.

hagyományról

A hagyományt nem ápolni kell, hisz nem beteg. Nem őrizni kell, mert nem rab. Hagyományaink csak akkor maradhatnak meg, ha megéljük őket!

Sebő Ferenc (Szekszárd1947február 10. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas énekes, gitárostekerőlantosdalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes vezetője, Sebő Ödön fia.

vigasztalás

“Ahelyett, hogy állandóan saját fájdalmadat és sorsodat siratod, fordítsd tekinteted mások felé.
Ahelyett, hogy saját terhedet elviselhetetlennek kiáltod ki, végy magadra valamit mások terhéből is.
Ahelyett, hogy állandóan sopánkodsz, érezz együtt azzal, akinek még nehezebb a sorsa, mint a tiéd.
Ahelyett, hogy másoktól vársz megértést, vigasztaljál másokat.
És akkor sokszor nem tudod majd, hogy mi is történik veled: mások terhét vetted magadra és a sajátod vált könnyebbé; beteget gyógyítottál és saját szíved sebe hegedt be; szomorút vigasztaltál és saját lelked talált nyugalmat; mások szenvedésén enyhítettél és saját tövised életét törted; adni akartál és kaptál; azt hitted, hogy meghalsz és feltámadtál.”

Keppler Pál Vilmos rottenburgi püspök.

Dr. Lala

Tizenhat éve tartja különleges vizitjeit Dr. Lala és bohócdoktor csapata:  az általuk alkalmazott nevetésterápia már közel 180 ezer beteg vagy sérült gyermek és felnőtt napjait tette szebbé, sok esetben hozzájárulva gyógyulásukhoz is.

Én örülök annak, ha háromszáz-négyszáz gyereket meg tudok nevettetni egy szabadtéri előadáson vagy egy művelődési ház színpadán, de jobban örülök neki, ha egy gyereket meg tudok nevettetni a betegágyánál” – vallja Balogh László, alias Dr. Lala, a Magyar Bohócok a Betegekért Alapítvány vezetője. A 2000-ben létrejött alapítvány csetlő-botló előadóművészei az első bohócdoktor, Hunter Campbell “Patch” Adams szellemiségét követik, aki “igazi” orvosként, ám bohócnak öltözve  igyekszik vidámságot csempészni betegei életébe, már az 1970-es évek elejétől. (Munkásságáról Robin Williams főszereplésével 1998-ban film is készült, Patch Adams címmel.)

magyar bohocok a betegekert alapitvany korhaz

Balogh László hivatásos bohócként a másik oldalról közelített a nevetésterápiához. A Magyar Televízió 1984-ben indult Cigánykerék című sorozatából ismert Lala bohóc az Állami Artistaképző Intézet 1970-es években indított első intézményes bohócképzésén olyan mesterektől tanult, mint Alfonzó vagy Stefi bohóc, televíziós sikereit követőn pedig a világhírű Circus Montiba kapott szerződést. Arról, hogy Lala bohócból hogyan lett Dr. Lala, többet megtudhatunk az azonos című, Halász Glória rendezte 2014-es dokumentumfilmből, amely a horvátországi Opuzen Film Festival-on és a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon is elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat.

Forrás : magyatermekonline.com.

A film hivatalos honlapja itt.

A film hivatalos oldala itt.

Isten áldd meg a magyart

A 2016-os Csíksomlyói búcsu szónokától, Ft. Csintalan László szentbeszédének a végén elhangozott fohász :

Isten áldd meg a magyart, beléd vetett erős hittel, hogy ne legyünk a hitetlenség, reménytelenség, szeretetlenség saját magát pusztító áldozatai.

Áldd meg a keresztény hitünk szerinti élettel, hogy ne csak ünnepnapokon és szóval emlegessük szent nevedet, hanem eszünk, szívünk, munkánk, családi életünk, oktatásunk, nevelésünk, művészetünk és irodalmunk, közéletünk és politizálásunk is és hétköznapjaink is a te dicsőségedet szolgálják.

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk!

Ne hagyd, hogy mi veszejtsük el édes szülőföldünket azzal, hogy hagyjuk elnéptelenedni, mert iskoláink évről-évre egyre kevesebb gyermeket tanítanak, mert fiataljaink a megélhetésért el/kivándorolnak, arra kényszerülnek, hogy itt hagyják szülőföldjüket, mert családjaink szétzüllenek, mert időseink és betegeink átdolgozott emberi élet után a legszerényebb emberi élethez szükségeseket is nélkülözniük kell.

Ne hagyd elveszni Erdélyt, Istenünk, mert közös dolgaink megvalósításában is széthúzás van köztünk!

Érdemtelenségünk tudatában kérünk, Istenünk, Atya, Fiú és Szentlélek és Boldogságos Somlyói Szűzanyánk: áldd meg a magyart és ne hagyd elveszni Erdélyt!

Ámen.

Ft. Csintalan László tb. kanonok, tb. főesperes (Csíkszépvíz, 1950. április 11. – )
Papszentelés helye: Gyulafehérvár, 1975.06.22
Teológiai tanulmányok: 1969-1975, SIS
Szolgálati hely:  Csíkdelne

Forrás és teljes szentbeszéd : Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség honlapja.

Kallós Zoltán : Fordulj kedves lovam

Fordulj kedves lovam. Kallós Zoli bácsi nótája.
Gálaműsor Kallós Zoltán 90-edik születésnapja alkalmával, 2016. április 23.
Isten éltesse sokáig !

Fordulj kedves lovam napszentület felé,
úgyse jövünk többet soha visszafelé,
messze földre megyek, elbujdosok innet,
szép szülőhazámat nem látom meg többet.

Fúdd el jó szél fúdd el hosszú útnak porát,
hosszú útnak porát fakó lovam nyomát,
jó ló volt a fakó jó a viselete,
áldja meg az isten aki felnevelte.

Porladozik csontja fekete főd nyomja,
az én bús szívem is csak a bú rongálja,
árva vagyok árva mint réten a tarló,
kinek ékességét elvette a sarló.

Az idegen földön olyan beteg vagyok,
szomszédim házáig alig elámbolygok,
szomszédim azt mondják talán meg is halok,
én is azt gondolom meg sem is maradok.

Idegen országban idegen emberek,
járok az utcákon senkit nem ismerek,
szólanék hozzájuk de ők nem értenek,
ezen az én szívem de nagyon kesereg.

Kallós Zoltán (Válaszút, Románia, 1926. március 26. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő. A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi Tagozatának tagja (2005).