siker. esély.

A siker gyakran csak a nagy számok törvényének engedelmeskedik.
Aki meg akar nyerni egy versenyt, induljon sok versenyen.
Aki meg akar kapni egy állást, jelentkezzen minél több állásra.
Aki főszerepet akar egy darabban, az menjen el minél több meghallgatásra. (…)
Ahogy növelhetjük a lottón a nyerési esélyeinket, ha egyszerre több szelvénnyel játszunk, úgy az is biztos, hogy sokkal nagyobb eséllyel kapunk meg egy vágyott szerepet, ha újra és újra próbálkozunk.

Barabási Albert László (Karcfalva, 1967. március 30. –) magyar fizikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Apja Barabási László történész, volt múzeumigazgató. Édesanyja, Katalin magyar szakos tanárnő és gyermekszínházi rendező.

viselkedés.

 

Viselkedésünk minden gyakorlati szempontból véletlenszerűnek tekinthető.
Azaz megjósolhatatlan, alkalomszerű, körülírhatatlan, előreláthatatlan és szabálytalan.
Ezzel a feltételezéssel csak egyetlen baj van. Hogy alapvetően téves.

51 éve, ezen a napon született Barabási Albert László.

E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten éltesse sokáig Őt!

Barabási Albert László (Karcfalva, 1967. március 30. –) magyar fizikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Apja Barabási László történész, volt múzeumigazgató. Édesanyja, Katalin magyar szakos tanárnő és gyermekszínházi rendező.

két székely.

Barabási Albert László (Karcfalva, 1967. március 30. –) magyar fizikus, hálózatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Apja Barabási László történész, volt múzeumigazgató. Édesanyja, Katalin magyar szakos tanárnő és gyermekszínházi rendező.

Kolumbán Gábor 2008-ban költözött Énlakára, amikor Boros Csabával, a Merkúr üzletlánc tulajdonosával negyven bivalyt telepítettek oda. 2000-ben „menekült el” a politikától, s bár valamelyest még most is kötődik Székelyudvarhelyhez, üzleti tanácsadással, egyetemi oktatással foglalkozik, s főként a jövő számára alkalmas életformát keresett Énlakán. A kis falu tipikus sorsú székelyföldi település: elöregedett népességgel, elvándorló fiatalokkal, rossz infrastruktúrával. Kolumbán a falusi élet lényegét a természetközeli életmódban látja: „Amit én vidéken keresek, az egy posztmodern életforma. Nem a múltat szeretném konzerválni, hanem a jövőt keresem, melynek kisebb az ökológiai lábnyoma”.

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport. A székelyek eredetére vonatkozóan több – egymásnak ellentmondó – elmélet létezik. Első okleveles említésük 1116-ból maradt fenn.

A középkori székelységet még két csoportra lehetett osztani, a nyugati és a keleti székelységre. A valószínűleg kisebb létszámú nyugati székelység a 14. századra, azonban teljesen beolvadt a magyarságba. A keleti székelység az áttelepítései során, hasonlóan más nemzetiségekhez – besenyők, szászok, kunok – az ország más közrendű népeitől eltérő sajátos-kiváltságos jogot (mai fogalmak szerint: önkormányzatot) kapott. A 15. századtól kezdve Erdélyben külön rendi nemzetnek minősült.

Jelenleg a székelyek elsősorban az Erdély délkeleti részén található Székelyföldön élnek, de székelynek vallja magát a Brassótól Nagyszebenig húzódó, úgynevezett Szászföld magyar ajkú lakosságának nagy része is. A bukovinai székelyek az 1764-es „madéfalvi veszedelem” után menekültek át a Kárpátokon túlra, onnan a 19. és a 20. században telepítették vissza őket, ma főként Tolna és Baranya megyékben, illetve a Vajdaságban élnek. Jelentős számban telepedtek meg székelyek Budapesten, Magyarország és Erdély egyéb részein, Nyugat-Európában, Amerikában és Ausztráliában.