Petőfi Sándor: Magyar vagyok

Petőfi Sándor: Magyar vagyok

Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy terűletén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl.

Magyar vagyok. Természetem komoly,
Mint hegedűink első hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani.
Ha az öröm legjobban festi képem:
Magas kedvemben sírva fakadok;
De arcom víg a bánat idejében,
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.

Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A multnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,
Mint a villámot éjjel a gyerek.

Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?
Holt dicsőség halvány kisértete;
Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar
– Ha vert az óra – odva mélyibe.
Hogy hallgatunk! a második szomszédig
Alig hogy küldjük életünk neszét.
S saját testvérink, kik reánk készítik
A gyász s gyalázat fekete mezét.

Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szűlőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!

(Pest, 1847. február)

Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Közel ezer verset írt rövid élete alatt, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve. Társadalmi reformjaival a polgári átalakulás megindítója, önvédelmi harcával a nemzeti mitológia részévé vált. Szerves része volt az 1848-as európai forradalmi hullámnak, azok közül viszont lényegében egyedül jutott el sikeres katonai ellenállásig.[4] Eredményességét mi sem mutatja jobban, hogy csak az Orosz Birodalom katonai beavatkozásával lehetett legyőzni. Gyakorlatilag az 1848–49-es szabadságharc egyben a magyar nemzet történetének leghíresebb háborús konfliktusa is.

Arni 6 szabálya. az Életről.

Arnold Schwarzenegger az élet 6 szabálya!

Az emberek mindig azt kérdezik tőlem, mi a sikerem titka?

Az első szabály: Bízz magadban!

De ami a legfontosabb, mélyre kell ásnod magadban!

Áss mélyre magadban és kérdezd meg magadtól, hogy ki akarsz lenni valójában? Nem mi, hanem ki. És nem arról beszélek, hogy a szüleid és a tanáraid mit akarnak, hanem te!

Arról beszélek, hogy magadnak kell kitalálnotok, mi tesz benneteket boldoggá.

Nem számít milyen őrültségnek hangozhat az embereknek.Az elsőszámú szabály tehát,hogy bízz, magadban nem számít hogy mások mit gondolnak.

A második szabály: Hágd át a szabályokat!

Annyi szabályunk van az életben mindenről! Én azt mondom, szegd meg a szabályokat!

Ne a törvényt, de döntsd le a korlátokat.Lehetetlen eredetinek, vagy a sajátútját járónak lenned, ha túl jó kisfiú vagy ahhoz, hogy átlépd a korlátokat.

Muszáj a „dobozon” kívül gondolkodnod.Ez az, amibe hiszek.

Mi az értelme ezen a földön lenni, ha mindaz, amit szeretnél nem más, mint olyannak lenni, mint mások, és kerülni a problémákat.

Az egyetlen módja, hogy elkerüljünk valamit az az, hogy néhány korlátot ledöntsünk.

Ez az, ami a harmadik szabályhoz vezet: Ne félj a bukástól!

Bármi, amit valaha is megkíséreltem mindig el akartam bukni.Szóval nem nyerhetsz mindig.

De ne félj meghozni a döntést.Nem ijedhetsz meg a félelemtől vagy a kudarctól, különben soha nem fogsz beleadni mindent.

Te beleadsz mindent, mert hiszel magadban és a víziódban.

És tudod, hogy ez a leghelyesebb dolog, ami tehetsz és a siker el fog jönni.Szóval soha ne félj a kudarctól!

És ebből következik a negyedik szabály: Ne hallgass a rosszakarókra!

Úgy értem, hányszor hallottam már, hogy „te nem tudod ezt, te nem tudod azt, ezt még soha nem csinálták”

Imádom, amikor valaki azt mondja,hogy ezt még soha senki nem csinálta, mert ez a számomra azt jelenti,hogy ha megcsinálom, én leszek az első,aki megcsinálta.

Ne is figyeljetek azokra, akik azt mondják, nem lehet.

Én soha nem hallgatok a nemre.

Én mindig csak magamra hallgatok, és azt mondom igen, te meg tudod csinálni!

 

És itt jön az ötös számú szabály, mind közül a legfontosabb:

Dolgozd ki a beledet!

Ne hagyj követ felfordítatlanul.Muhammad Ali, aki az egyik nagy hősöm.

Amikor megkérdezték tőle, hogy mennyi felülést tud csinálni? Azt mondta: Nem számolom a felüléseket.Én csak akkor kezdem számolni, amikor már fáj, amikor már nem bírom tovább, na, ekkor kezdem számolni, mert ez, ami igazán számít.Ez tesz téged bajnokká. Ez a módja mindennek.

Nincs fájdalom, nincs növekedés.Nos, igen……..Bulizás, hülyülés……..

Valaki valahol, ez idő alatt is keményen dolgozik.

Valaki egyre okosabb lesz, és valaki NYER!Csak hogy tudjátok.

Nos, ha ti is nyerni akartok, abszolúte nincs más dolgotok, mint a kemény és megfeszített munka.

Egyik szabály sem fog működni,hacsak nem teszel érte. Mindig rájövök,ha egy nap 24 órából áll,akkor ha 6 órát alszol,marad még 18 órád.

Nos, én tudom, hogy sokan közületek azt mondják egy pillanat!

Én 8 vagy 9 órát alszom.Nos, azt javaslom, aludjatok gyorsabban.

És a hatodik szabály: A visszaadás!

Mindig találnod kell időt arra,hogy valamit visszaadj.Valamit a közösségnek,valamit a városnak vagy az országnak.

Emlékez hát a hat szabályra:

BÍZZ MAGADBAN!

DÖNTSD LE A KORLÁTOKAT!

NE FÉLJ A KUDARCTOL!

KERÜLD A NEGATÍV EMBEREKET!

DOLGOZZ KEMÉNYEN!

És valamit mindig adj vissza.

Arnold Schwarzenegger

 

Hajós Alfréd

“Eljött április 11. A nagy nap. Már egészen korán elkészültem, hogy idejében lent legyek az öbölben. Társaim mélyen aludtak, és noha felébresztettem őket, egyik sem ajánlkozott, hogy elkísér. Mindnyájan teljes kimerültségre hivatkoztak.

Így hát egyedül mentem az öbölig, senki nem volt velem, aki masszírozott, vagy bátorítólag biztatott volna.

Amikor elértem a félkör alakú öblöt, ott már vagy 40000 néző gyűlt össze, akik fagyoskodva és türelmetlenül várták a verseny kezdetét.

A 100 méteres úszás starthelyét és célját mélyen az öbölben, bójákra kifeszített kötelek jelezték. A pálya tehát meglehetősen szakszerűtlen, hogy ne mondjam, primitív volt.

Az öltözőktől kis gőzbárkák vittek ki a starthoz, ahol szám szerint 16-an a vízbe ereszkedtünk, és egymás mellett megfogtuk a startkötelet. Balra tőlem az amerikai Williams, jobbra az osztrák Herschmann. Egy pisztolylövés: start!

Nem éreztem a víz borzalmas, velőig ható hidegét, csak a cél lebegett a szemem előtt, amelyet minden testi és lelki erőm megfeszítésével el akartam érni. Észre se vettem, hogy a vízben lehorgonyzott kötél lehorzsolta a mellemet, és hogy a nézők egyre hangosabb lármája jelzi, hogy beúsztunk a célba.

A hangzavarból szavak voltak kivehetők, amelyek az kiáltották: ‘Zito i Ungheria!’ És a versenybírák hajójának legmagasabb árbocán fenségesen magasba emelkedett a mi zászlónk.

A zenekar belekezdett az osztrák nemzeti himnuszba, de már az első taktusok után elhallgatott.

A rákövetkező csendben kevesek ajkáról felcsendült a magyar himnusz. Győzelem! Győzelem!” Első lettem minden olimpiák történetében először megrendezett úszóversenyen!”

59 éve ezen a napon halt meg Hajós Alfréd, magyar építészmérnök, az első magyar olimpiai bajnok.

E bejegyzéssel Rá emlékezünk, Isten nyugtassa békében.

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”.

Még több Róla itt.