Gondviselés.

„Valamennyi kezdeményező és alkotó cselekedetet illetően egyetlen alapvető igazság létezik:

Abban a pillanatban, amikor valaki határozottan elkötelezi magát, a Gondviselés is működésbe lép.

Minden lehetséges dolog,  amely különben soha nem is történt volna meg, megtörténik, csak azért, hogy a segítségünkre legyen.

E döntés által események egész áradata indul el, aminek eredménye számos olyan előre nem látott véletlen, találkozás és anyagi segítség lesz, amiről eddig az ember álmodni sem mert.

Ha képes vagy valamire, vagy úgy gondolod, hogy képes leszel, kezdd el!
A merészség önmagában hordozza a zsenialitást, a hatalmat és a mágiát.

Állj neki most!”

Johann Wolfgang von Goethe (Frankfurt am Main, 1749. augusztus 28. – Weimar, 1832. március 22.) német író, költő, grafikus, művészetteoretikus, természettudós, jogász és politikus. A német irodalom egyik klasszikusa, a világirodalom egyik legnagyobb költője. A líra, a dráma és az epika műfajában egyaránt remekművek sorát alkotta.

alkotó.

Szent Ágoston

Kérdeztem a földet és azt válaszolt: nem én vagyok. Hasonlóképpen vallott minden rajta megtalálható.

Kérdeztem a tengert s a tenger zúgó mélységét, az élő, tekergő lényeket és azt felelték: nem vagyunk a te Istened, keresd őt felettünk.
Kérdeztem a kavargó szeleket és az egéssz levegőég minden lakójával együtt azt zúgta felém: csalódik Anaximenész, mi nem vagyunk az Isten
Kérdeztem az eget, a Napot, a Holdat, a csillagokat, valamennyi felelt: mi sem vagyunk az Istened akit keresel.

És kiáltottam a testem kapuit körülálló minden létezőnek: csupán annyit mondtak Istenemről, hogy nem ti vagytok ő.

Beszéljetek róla tehát valamit. És erős szóval zúgták a fülembe: „Ő alkotott minket”

Hippói Szent Ágoston, Augustinus, Aurelius Augustinus (Thagaste, Észak-Afrika, 354. november 13. – Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hippói püspök, egyházatya, filozófus. Az észak-afrikai Thagastéből származó Aurelius Augustinus az egyik legbefolyásosabb nyugati egyházatya. Vele kezdődik a filozófia antropológiai fordulata. Viszonylag későn, hosszú vívódás után, harminckét éves korában keresztelkedett meg és tért vissza szülőföldjére, ahol először pappá majd 395-ben püspökké szentelték. Anyja Szent Mónika volt.

Egyik legfőbb műve a Vallomások, elérhető itt.

Dsida Jenő: Pünkösdi várakozás

Dsida Jenő: Pünkösdi várakozás

Kész a világ,
Feszült ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
Sóhajt az Isten Lelke.

Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
Ahol csak úr a lét…
De jaj, sötét van,
Mélységes, iszonyú sötét!

A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez…
Most váratlanul vágyón megvonaglik
És felzúg Istenéhez:
Betelt az idő!
Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!

Fényesség nélkül oly sivár az élet!
Nagy alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!…

És ismétlik mindig erősebben
A felviharzott étheren keresztül
És felharsan az egek harsonája
S a végtelennek zsolozsmája zendül
Zsibongva, zsongva…

És nagy szavát az Úr – kimondja!

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.

Forrás : Napi Vers facebook.