újraalkotás.

János látomása Patmosz szigetén

SZENTLECKE a Jelenések könyvéből, Jel 21,1-5aÉn, János, új eget és új földet láttam. Az első ég és az első föld ugyanis elmúlt, és a tenger sem volt többé.

Akkor láttam, hogy a szent Város, az új Jeruzsálem alászáll az égből, az Istentől. Szép volt, mint a vőlegénynek fölékesített menyasszony.

Akkor hallottam, hogy a trón felől megszólal egy harsány hang:

„Nézd, ez az Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni, és ők az ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük.

Letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem vesződség, mert a régi világ elmúlt.”

Akkor a trónon ülő megszólalt: „Íme, újjáalkotok mindent!”
Ez az Isten igéje.

A jelenések könyve, más néven János jelenései vagy apokalipszise (Αποκάλυψη του Ιωάννη) a Biblia újszövetségi iratainak részét képező, az 1. század végén, Domitianus római császár uralma alatt keletkezett, görög nyelvű őskeresztény mű.[2]

A jelenések könyve címzettjei a Jézus Krisztusban hívő keresztények, valamint a korabeli egyházközösségek. A könyv továbbá Isten egyházának története az őskeresztény kortól egészen a végítélet napjáig és az új föld felálltáig.

lélek. mint kert.

Márai Sándor

Alkosd és ápold lelkedet, mint egy kertet, vigyázz az élet évszakaira, mikor a gyomlálás, a gazszedés, a trágyázás ideje van, s a másikra, mikor minden kivirul lelkedben, s illatos és buja lesz, s megint a másikra, mikor minden elhervad, s ez így van rendjén, s megint a másikra, mikor letakar és betemet fehér lepleivel mindent a halál.

Virágozz és pusztulj, mint a kert: mert minden benned van.

Tudjad ezt: te vagy a kert és a kertész egyszerre.

Forrás : Márai Sándor facebook.

Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, Kalifornia, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.

 

a pillanat értéke

Na ez egy olyan pozitív gondolat, film, életmód, kapcsolat ami az első lapra kivánkozik, eddig az egyik legütősebb történet amit eddig itt ezen a blogon megosztottam.

Mindenképp inspiráló, jóra, kedvességre, küzdésre, optimizmusra tanító amit véghezvisznek.

Megkérnélek az Ügy érdekében osszátok a történetet, a filmet, támogassuk az Ügyet.

Én már csak egyet mondhatok : HAJRÁ Fanny, HAJRÁ Sándor, legyen a Pillanatnak Értéke. 🙂

PillanatCsillag – A pillanat értéke – Hozleiter Fanny Mosolyka (MomentStar)

Fanny és Sándor vagyunk, társak. Szeretjük a Balatont, és egymást. A csendes csillagos estéket, és az alkotást. Imádjuk a palacsintát, viszont a panaszkodást egyáltalán nem. Az orvosi jóslatokkal egy ideje nem foglalkozunk, s főként a pillanatnak élünk. Nem engedjük, hogy a diagnózisok korlátozzák gondolatainkat, életünket. A múlt, és a jövő helyett inkább a MOSTban élünk, tapasztalunk, hisz rájöttünk ez a miénk, ebben a pillanatban élhetünk meg csodákat. Az élet, s az együtt töltött idő, sok mindent tartogatott – és reméljük tartogat is smile emoticon –, számunkra, folyton leckéztetett, tanított, s tanít. Voltunk mélyponton, s szárnyaltunk. Dühösek a másikra, és aggódtunk is társunkért. Volt amiben elbuktunk, de máshol sikert arattunk.

Az alkotás életben tart, és megújulást hoz számunkra. Feszegeti a határainkat. Mivel a „lehetetlent” nem ismerjük, belevágtunk, hogy a filmvászonra varázsoljuk a PillanatCsillagot. Hisszük, hogy képesek vagyunk rá, még ha talán nem is sejtjük mi áll előttünk. Ahogy az életben sem tudjuk, mit hoz a holnap, a következő másodperc, de megyünk, és csináljuk, s amíg lehet ezt együtt tesszük kéz, a kézben. S most katt a videóra, s lásd mint alkottunk most. heart emoticon PillanatCsillag

Hozleiter Fanny, Mosolyka (Budapest, 1988. november 17.) mozgássérült magyar író és blogger.

1988-ban született, alig másfél éves volt, amikor izomsorvadást diagnosztizáltak nála, ami a lassú, elkerülhetetlen, korai halált vetítette előre számára. Szülei sokféle kezeléssel megpróbálkoztak, még külföldön (például San Francisco) is, de öt évesen így is kerekesszékbe került, ráadásul 12 évesen, 2001-ben édesanyját is elvesztette. 15 esztendősen, egy véletlenül kezébe került zárójelentésből tudta meg, hogy az orvosai szerint már túljutott élete felén, és légzőszerveinek gyengülésébe fog belehalni.

Ezt követően döntötte el, hogy élete hátralévő részét nem akarja kétségbeesésben tölteni, hanem megpróbálja boldogsággal, pozitív élményekkel kitölteni a számára még fennmaradó időszakot. Már a gimnáziumi éveiben munkát vállalt, és igyekezett mindent megtenni azért, hogy minél több élménnyel színesítse a mindennapokat. Ezt követően választotta honlapjának a Mosolyka nevet. Szalagavatóján, kerekesszékkel ugyan, de éppúgy táncolt, mint két lábon járó évfolyamtársai, a Hunyadi Mátyás Gimnáziumban 2007-ben tett érettségije után pedig több mindenbe belefogott – egyebek között bögréket kezdett festeni (Te döntesz bögre), előadásokat tartott a kerekesszékesek életéről, illetve blogot is indított.

Remek humorérzékről és őszinteségről tanúskodó oldala, a Mosolyka – kerekesszékkel a világ blog 2012-ben Goldenblog díjat nyert. Később a blogbejegyzéseiből könyvet is megjelentetett, Te döntesz címmel. Könyvével mindenki számára azt igyekezett közvetíteni, hogy a pozitív hozzáállás akár a leglehetetlenebb helyzeteken is átsegítheti az embert, és “az életben minden csakis rajtunk múlik”. Te döntesz könyve 2014-ben bestseller lett és aranykönyv díjat is nyert. Ebben az évben még férjhez ment. Majd megjelent férje, Sándor ihlette második könyve a Lélekkód.

Mosolyka blog itt.

Forrás, és facebook oldal itt.

iskolakezdésre

Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, azt amit csinál, és megtalálja azt a munkát amit szeretni fog.

Forrás : Felhősuli facebook.

Nagyrápolti Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. szeptember 16. – Woods Hole, Massachusetts, 1986. október 22.) Nobel-díjas és Kossuth-díjas magyar orvos, biokémikus.

műremek. Makovecz Imre.

A pápa, Makovecz és ami az életet műremekké teszi

Makovecz Imre minden művében a vallási szimbolizmust és szépséget kereste. Az a vágy vezérelte, hogy az általa tervezett alkotások a szemlélődés által Istenhez vezessenek. Minden építészeti művét vallási jelképpel és a nép világában gyökerező forma elemekkel koronázta meg.

Hívő ember volt. 2011. szeptember 27-én szentségekkel ellátva hunyt el. 

Hitéről így vallott:

„Isten léte evidens.

Nézzen meg egy falevelet! Hogyan lehet ilyet tervezni?

Szimmetrikus minden, s mégis egyedi.

Milyen szellem az, amely mindezt fenntartja és kormányozza?

Mert a rendszer működik.

Hacsak le nem téped a levelet, az örök törvények szerint nő meg.

Jelen van egy állandóan megújuló, kreatív, felfoghatatlan színvonalú, befoghatatlan méretű világ, amely nem valahol van, hiszen én is tőle, belőle vagyok…

Ott van mindenben, bennünk is.

A szeretetben, amely a kapcsolatkeresés előszobája, egyben szülőszoba is: ott, és csak ott születik a megismerés.

Intellektuális megismerés ugyanis nem létezik.

Abban benne van az ítélet, a tetszik-nem tetszik.

A szeretet az egyetlen hatékony megismerő erő.

Amikor megszűnik a tetszik-nem tetszik kettőssége, és őszintén érdekel, amit, akit látsz, akkor vagy képes a megismerésére. Azaz, ha szereted.

Ez nem hit-, hanem ténykérdés.

Annyira evidens, hogy én “nem is hiszek”.

Csupán nem vagyok vak.

Azt viszont, aki erre a valóságra rányitotta a szemünket, úgy hívják: Jézus Krisztus.”

2011. augusztusban ért véget az a vatikáni kiállítás, amelyet XVI. Benedek pápa, pappá szentelésének 60. évfordulója alkalmából rendeztek.

Hatvan világhírű festő, szobrász, építész, ötvös, költő, zeneszerző, fotóművész és filmrendező művei jelenítették meg – a kiállítás címének megfelelően –az igazság ragyogását s a szeretet szépségét.

A megnyitó alkalmával a Szentatya felhívást intézett a jelenlévő művészekhez:

„Ragyogtassátok fel műveitekben az igazságot, hogy szépségük a szemlélők szívében vágyat gyújtson és igényt arra, hogy széppé tegyék a létezést, minden létezést, s azzal a kinccsel gazdagítsák azt, ami soha el nem múlik, ami az életet műremekké teszi, s minden embert rendkívüli művésszé: a szeretettel.”  

 

Makovecz Imre halálakor, az Osservatore Romano (2011. szept. 29.), a Vatikán félhivatalos lapja így méltatta a Kossuth-díjas magyar építészt:

„Templomai mind a hit jelenvalóvá tételének szándékát fejezik ki, az Eucharisztia szent történését idézik meg beszédes jelekkel, amik a híveket egy természetfeletti esemény szívébe juttatják el.” 

Makovecz Imre olyan építész, akit a Vatikánban is számon tartottak a legnevesebb egyházművészek között, mert műveielvezetik az embert az igazsággal és a valódi szépséggel való találkozásra. Ő már eljutott oda, amit 1992-ben a Sevillai kiállításon láthatóvá tett, ahol a fa, a kő, a növény, vagyis a földi világ áttör a lehajló égen. S mindezzel azt üzeni:álljunk talpra és nézzünk felfelé, s tegyük az életet műremekké.  
Ehhez csak szeretet kell.

Forrás : Krisztussal a keresztet, Darvas Kozma József plébános blogja.

Ft.Msgr.dr.Darvas-Kozma József,pápai káplán,címzetes esperes,plébános, gazdasági tanácselnök

Születés helye és ideje: Csíkszentsimon, 1950.07.25
Papszentelés helye: Gyulafehérvár, 1977.06.19
Szolgálati hely: Csíkszereda I., Szent Kereszt főplébánia

Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27.) Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteleti elnöke.

szegénység. nyomor.

Móricz Zsigmond

A szegénység kitermeli a rosszaságot.

A nyomor.

Mert van tisztes szegénység is, amely sarkall, amely még nem látszik legyőzhetetlennek.

Az ilyen szegények iparkodnak, ezek végeznek el minden munkát, ezek hozzák létre a nagy alkotásokat.

De a nyomor az már semmit semmit sem csinál, csak árt.

Pusztít, mint a szennyes árvíz.

135 éve ezen a napon született Móricz Zsigmond, e bejegyzéssel Rá emlékezünk.

Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – BudapestJózsefváros, 1942. szeptember 5.) magyar író,újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.