Fodor Ákos: Feladat

Fodor Ákos: Feladat

Halálunk velünk
születik. Tanuljunk meg
jól élni vele.

Fodor Ákos  (Budapest, 1945. május 17. – Budapest, 2015. február 21.) magyar költő és műfordító, a magyar haiku mestere.

1968-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola elvégzése után a Zeneműkiadónál kezdte el szerkesztői pályafutását. 1978-ban jelent meg első verseskötete Kettőspont címmel. 2004-ben Artisjus-díjjal, 2006-ban Nádasdy Kálmán-díjjal ismerték el tevékenységét.

A haiku a japán költészet egyik jellegzetes versformája, mely a 20. század elejétől egyre több nyelv irodalmában megjelent. Három sorból áll, melyek rendre 5, 7 és 5 morásak (a fordításokban szótagosak). Egyebekben formailag kötetlen, a sorvégek – mintegy mellékesen – rímelhetnek, de ez nem előírás. (Az összecsengő sorvégek sokszor csak a fordítók leleményei.) A haikut ugyanakkor nagyon erős zeneiség jellemzi, részben a szimmetrikus forma ritmusa, részben a magán- és mássalhangzók hangulati értéke miatt, melyekre a vers rövidsége miatt a befogadó is nagyobb figyelemmel van.

Carmel A Capella, Vivaldi: 4 évszak

A Carmel A-Cappella” ének kvintett egy öt női énekesből álló együttes Haifa-, Izraelből, aki a kísérő nélküli többszólamú zenében (a-cappella) specializálódott.

Carmel A Capella hivatalos honlap itt.

Hivatalos facebook oldal itt.

Antonio Lucio Vivaldi (Velence, 1678. március 4. – Bécs, 1741. július 28.) olasz barokk-kori zeneszerző, hegedűs, pedagógus, impresszárió és pap. Apja, Giovanni Battista Vivaldi a velencei Szent Márk-székesegyház hegedűse volt, valószínűleg ő tanította a fiát hegedülni. Vivaldit a szülei papnak szánták, egyházi tanulmányait 1688-ban kezdte meg. Mivel azonban koraszülött volt és beteges maradt, nem adták be a velencei papi szemináriumba, hanem otthon taníttatták. A zeneszerzőt 1703-ban szentelték áldozópappá, de papi hivatását nem sokáig gyakorolta, saját elmondása szerint egészségi állapota nem tette lehetővé, hogy rendszeresen misézzen.

Az a cappella elnevezés hangszerkíséret nélküli többszólamú kórusműre, annak előadásmódjára, illetve előadóira egyaránt utalhat. Eredetileg csak polifon egyházi zenére alkalmazták, ma főként hangszeres kíséret nélküli énekkari előadásmódot jelöl. Az olasz nyelvből a 16. században elterjedt kifejezés jelentése: „templomi stílusban”, és onnan ered, hogy a Sixtus-kápolna karzatán csak az énekeseknek volt hely. A stílus a 15. században alakult ki, csúcsát a 16. század végén Palestrina műveiben érte el. Helyét a 17. században a kantáta műfaja vette át, amelyben az éneket már hangszeres szólamok kísérték. Nemcsak a klasszikus zene, hanem könnyűzene megszólaltatására is alkalmas.

Csodás kegyelem

Peter Hollens, Home Free: Amazing grace
Amazing Grace, how sweet the sound,
That saved a wretch like me.
I once was lost but now I’m found,
Was blind, but now I see.

’twas Grace that taught,
my heart to fear.
And grace, my fears relieved.
How precious did that grace appear,
the hour I first believed.

Through many dangers, toils and snares,
I have already come.
’tis grace that brought me safe thus far,
and grace will lead us home.

The Lord has promised good to me,
His word my hope secures.
He will my shield and portion be,
as long as life endures.

When we’ve been there ten thousand years,
bright shining as the sun.
We’ve no less days to sing God’s praise,
than when we first begun.

Amazing Grace, how sweet the sound,
That saved a wretch like me.
I once was lost but now am found,
Was blind, but now, I see.

Csodás kegyelem
Egy égi hang, egy áldott szó
a lelkünk járja át,
ki eltűnt, újra megkerült,
ki vak volt, újra lát.
A szívben él a félelem,
de ébred hit, s remény,
és bátorítja szívünket,
e drága égi fény.
Az úr kegyelme elkísért
oly sok veszélyen át,
és elvisz otthonodba is,
csak hidd az Úr szavát!
Már ősidőktől éltetőnk
a Nap ragyog le ránk,
de nincs oly nap, hogy Istenünk
nevét ne áldanánk.
Egy égi hang, egy áldott szó
a lelkünk járja át,
ki eltűnt, újra megkerült,
ki vak volt, újra lát.

Az Amazing Grace (Csodás kegyelem) ismert keresztény egyházi ének; magyarul Az Úr irgalma végtelen címen is szerepel. A szöveget John Newton vetette papírra 1772 körül; a dal az Olneyi Énekek című gyűjtemény része, amin Newton William Cowperrel és más szerzőkkel dolgozott együtt.

Peter Hollens (1982. március 4.) amerikai énekes és dalszövegíró, producer és vállalkozó.

Az a cappella elnevezés hangszerkíséret nélküli többszólamú kórusműre, annak előadásmódjára, illetve előadóira egyaránt utalhat. Eredetileg csak polifon egyházi zenére alkalmazták, ma főként hangszeres kíséret nélküli énekkari előadásmódot jelöl. Az olasz nyelvből a 16. században elterjedt kifejezés jelentése: „templomi stílusban”, és onnan ered, hogy a Sixtus-kápolna karzatán csak az énekeseknek volt hely. A stílus a 15. században alakult ki, csúcsát a 16. század végén Palestrina műveiben érte el. Helyét a 17. században a kantáta műfaja vette át, amelyben az éneket már hangszeres szólamok kísérték. Nemcsak a klasszikus zene, hanem könnyűzene megszólaltatására is alkalmas.

Carmel A Capella & Beethoven

A Carmel A-Cappella” ének kvintett egy öt női énekesből álló együttes Haifa-, Izraelből, aki a kísérő nélküli többszólamú zenében (a-cappella) specializálódott.

Carmel A Capella hivatalos honlap itt.

Hivatalos facebook oldal itt.

Ludwig van Beethoven (Bonn, 1770. december 16. (vélhetően) – Bécs, 1827. március 26.) német zeneszerző.

Az 5. (c-moll) szimfónia, Op. 67 Ludwig van Beethoven 1804 és 1808 között íródott szimfóniája, az egyik legismertebb zenei kompozíció a klasszikus zenében és egyike a legtöbbet játszott műnek a műfaján belül. Legelőször a bécsi Theater an der Wien színházban adták elő a darabot 1808. december 22-én, ezután nyerte el a mű hatalmas hírnevét.

Az a cappella elnevezés hangszerkíséret nélküli többszólamú kórusműre, annak előadásmódjára, illetve előadóira egyaránt utalhat. Eredetileg csak polifon egyházi zenére alkalmazták, ma főként hangszeres kíséret nélküli énekkari előadásmódot jelöl. Az olasz nyelvből a 16. században elterjedt kifejezés jelentése: „templomi stílusban”, és onnan ered, hogy a Sixtus-kápolna karzatán csak az énekeseknek volt hely. A stílus a 15. században alakult ki, csúcsát a 16. század végén Palestrina műveiben érte el. Helyét a 17. században a kantáta műfaja vette át, amelyben az éneket már hangszeres szólamok kísérték. Nemcsak a klasszikus zene, hanem könnyűzene megszólaltatására is alkalmas.